tóth gabi
Létrehozva: 2025.01.01.
Éjflélkor eltűnt a magyar-román határ
Erre vártunk Trianon óta.
Románia schengeni övezethez való csatlakozása Magyarország számára fontos nemzeti elégtétel, hiszen a most megszűnő határellenőrzés magyarok millióit választotta el egymástól, de amit most tettünk, azt román barátainkért is tettük – mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Pocsaj és Biharkeresztes közötti határátkelő szimbolikus megnyitásán.
Magyar Levente, a minisztérium parlamenti államtitkára a Magyarország és Románia között húzódó államhatár jelképes megnyitásán Románia schengeni övezethez csatlakozásának alkalmából a Zajta és Nagypeleske közötti ideiglenes határátkelõhelyen. 2024. december 31-én. (Fotó:MTI/KKM) Fotó: KKM
A Románia schengeni övezethez való csatlakozása alkalmából tartott kedd éjszakai ünnepségen az államtitkár emlékeztetett:
sokan élnek még közöttünk olyanok, akik emlékeznek arra az időre, amikor nem választotta ketté szigorúan őrzött államhatár azokat a településeket, melyek között ma itt állunk. Ez az átmeneti állapot nem tartott sokáig, és nyolcvan évvel ezelőtt vége is szakadt. A legtöbben joggal gondolhatták, hogy örökre.
Hangsúlyozta, hogy a román–magyar határ egész Európa egyik legzártabb államhatára volt, mindkét ország szocialista blokkhoz való tartozása ellenére.
Hányan, főleg, erdélyi magyarok, fizettek az életükkel még a nyolcvanas évek második felében is azért, mert megkockáztatták a menekülést Ceausescu börtönállamából. Ki gondolhatta volna azokban a vészterhes időkben, hogy lesz még szabad világ, nemhogy szabad határátlépés?
– fogalmazott. Mint mondta:
most fordult a történelem kereke, és visszaadott valamit abból, amit korábban elvett. A magyar–román határvidékek együttes fejlődésének lehetőségét, a természetes gazdasági, társadalmi, közlekedési kapcsolódások megerősödését, és legfőképpen a szabad mozgás ajándékát. Elsősorban is azoknak, akik leginkább megszenvedték ennek a határnak a létezését, annak a több százezer embernek, akik a határ két oldalán élnek
– tette hozzá.
Pontosan tudjuk, mennyi könny és fájdalom, egyéni és közösségi sorstragédia, elvesztett lehetőség kötődik ennek a határnak sok évtizeden keresztüli átjárhatatlanságához
– hangsúlyozta, hozzátéve: ismerjük egész országrésznyi területek gazdasági elsorvadásának történetét, főleg a nagyvárosi kapcsolataitól megfosztott magyarországi oldalon.
De ma történik valami, ami felvillantja egy sikeres jövő reményét a nehézségek időszaka után. Ma éjszaka nemcsak Románia schengeni övezethez való csatlakozását ünnepeljük, hanem azt is, hogy a meglévő 12, Magyarországot Romániával összekötő útkapcsolat mellé tíz új útkapcsolat is forgalomba lép. Ezzel az átkelők átlagos távolságát a jelenlegi 37 kilométerről 20 kilométerre csökkentve
– hangsúlyozta az államtitkár. Mint mondta, ez kétszeresen is fényes nap, fényes éjszaka a mai a magyar–román kapcsolatok történetében.
Közös történelmünk árnyai hosszúak, bizony nagyot kell ugranunk, hogy kikerüljünk alóluk
– emelte ki, majd hozzátette, hogy ezt a pillanatot egy ilyen közös ugrásnak látja.
Nem fogunk a múlttal kapcsolatban mindig, mindenben egyetérteni, talán nem is kell, de azt szeretném itt is most leszögezni, hogy mi magyarok messzemenően érdekeltek vagyunk a lehető legszorosabb és legvirágzóbb kapcsolatokban önökkel, ahogyan ezt a Románia schengeni csatlakozásáért tett erőfeszítéseink bizonyítják
– mondta Magyar Levente.
Az eredmény Magyarország számára egy fontos nemzeti elégtétel, hiszen a most megszűnő határellenőrzés magyarok millióit választotta el egymástól, de amit most tettünk, azt román barátainkért, a román nemzeti egységért is tettük
– hangsúlyozta az államtitkár.
Innentől fogva közös feladatunk, hogy ezt a mai történelmi vívmányt megőrizzük és az Európai Unióval is megőriztessük, hiszen naponta tapasztaljuk, hogy téves brüsszeli intézkedések miként sodorják veszélybe Schengen egészét
– hangsúlyozta. Magyar Levente a közmédiának nyilatkozva azt mondta:
Románia schengeni csatlakozásának szinte megrendítő erejű jelentősége abban áll, hogy ezzel Magyarország egyik, ha nem legfájdalmasabb trianoni határa gyakorlati értelemben megszűnik. Ez egy olyan, csaknem félezer kilométer hosszú határ, ami több mint száz éven keresztül elválasztotta egymástól nemcsak Magyarországot és Romániát, hanem egyúttal Magyarországot és Erdélyt. Ez a határ most elpárolgott, semmi több maradt belőle, mint egy adminisztratív, közigazgatási, virtuális vonal
– fogalmazott.
Közölte, azzal, hogy eltűnt a határ a két ország között, fel fog lendülni a kereskedelmi forgalom, a határmenti területek gazdasága, és Románia egészen jelentős gazdasági növekedésen fog keresztülmenni.
Mint mondta, Magyarországnak döntő szerepe volt ebben, hiszen Románia csaknem húsz éve uniós tag, ez alatt a legnagyobb tagállamok is elnökséget adtak, de senki nem tudta őket behozni a schengeni övezetbe. Magyar Levente szerint Magyarország megnövekedett nemzetközi tekintélye, érdekérvényesítő képessége, és a miniszterelnök sikeres személyes diplomáciai erőfeszítései együttesen járultak hozzá ahhoz, hogy ezt a történelmi eredmény létrejöjjön. Korábban Magyar Levente a Zajta és Nagypeleske közötti ideiglenes határátkelő szimbolikus megnyitásán is részt vett. Ott tartott beszédében hangsúlyozta, hogy történelmet írtak, hiszen
nyolcvan év óta először válik először szabadon átjárhatóvá egy olyan régiót elválasztó határ, ami mindig is együvé tartozott.
Elmondta, hogy 2010-ben Magyarországot a szomszédaival 83 útkapcsolat kötötte össze, ma 128. Tehát 45 ilyen utat építettek meg 2010 óta, tízet Romániával közösen. De ezt a tíz utat egészen idáig nem tudták használatba venni, mert Románia schengeni csatlakozása gyalázatos módon egyes intézmények és nyugat-európai politikusok ellenállása miatt hatalmasat csúszott.
Hálásak lehetünk azért, hogy a történelem végre egy mindannyiunk számára kedvező irányba fordul ma éjszaka
– hangsúlyozta.
A magyar és a román rendvédelmi vezetők találkoztak Románia schengeni övezethez való csatlakozásának alkalmából a csanádpalotai autópálya-határátkelőhelyen – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság szerdán a Police.hu-n.
Balogh János országos rendõrfõkapitány beszédet mond a Magyarország és Románia között húzódó államhatár jelképes megnyitásán Románia schengeni övezethez csatlakozásának alkalmából a csanádpalotai határátkelõhelyen 2024. december 31-én. (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt) Fotó: Czeglédi Zsolt
Az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője, Balogh János rendőr altábornagy és a Román Határrendőr Főfelügyelőség vezetője, Cornel-Laurian Stoica főfelügyelő jelképesen, közösen nyitották meg a Magyarország és Románia között húzódó államhatárt. Az ünnepségen a magyar rendőrség zenekara megszólaltatta a két ország és az Európai Unió himnuszát.
A vezetők romániai idő szerint 2025. január 1-jén 0 órakor közösen nyitották fel a sorompót a csanádpalotai autópálya-határátkelőhelyen.
A magyar–román határszakasz további átkelőhelyein hasonló ünnepségen nyitották meg a határt.
Arendezvényen Balogh János országos rendőrfőkapitány felemelő, történelmi pillanatnak nevezte, hogy a román–magyar határon megszűnik a határellenőrzés.
Úgy fogalmazott,
régóta és nagyon vártuk ezt a percet.
Az altábornagy emlékeztetett rá, Magyarország már az első soros elnöksége időszakában komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy Románia a schengeni térség tagja legyen. Ez akkor nem sikerült, de Magyarország nem adta föl, ahogy nem adták fel a románok és a bolgárok sem. A főkapitány hangsúlyozta, hosszú idő és kemény munka eredménye az, hogy ezt a rendkívüli eseményt ünnepelhetjük.
Balogh János köszönetet mondott valamennyi román rendészeti szerv, így a határrendőrség, a rendőrség és a csendőrség munkájáért.
Örömmel köszöntötte Romániát a schengeni tagállamok körében, és elmondta, örömmel fogadják valamennyi román állampolgárt és az onnan érkezőket.
Éjféltől sokkal könnyebb lesz az átkelés a magyar–román határon
– mondta a főkapitány, hozzátéve, ez reményei szerint élénkíti a kulturális és gazdasági kapcsolatokat, és ha lehet, még közelebb hozza egymáshoz a két országot.
Fotó: Czeglédi Zsolt
Románia csaknem negyven, Magyarországgal, illetve Bulgáriával közös határátkelőjén megszűnt a rendszeres határellenőrzés január elsejétől, amikor az ország a Schengen-övezet teljes jogú tagjává vált – közölte hétfőn a román határrendészet.
Romániából gyakorlatilag ugyanolyan körülmények között lehet ezentúl egy másik schengeni tagországba utazni, mintha belföldi utazásról lenne szó.
Az országhatár átlépésére készülő utasoknak azonban érvényes úti okmánnyal – útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal – kell rendelkezniük.
A román határrendészet szúrópróba jelleggel továbbra is fog ellenőrzéseket végezni az államhatár 30 kilométeres körzetében a rendőrséggel, a csendőrséggel és az idegenrendészettel közösen.
A határrendészet szerint Románia logisztikai és humán erőforrás szempontból is felkészült az Európai Unió és a schengeni övezet külső határainak megfelelő védelmére, egyebek mellett azzal, hogy a határrendészet nagyváradi kiképzőközpontja végzőseinek kilencven százalékát a külső határszakaszokra irányította.
Románia határátkelőin idén naponta átlagosan 110 ezer utas kelt át 33 ezer járművel, köztük 7300 kamionnal.
A magyar–román határon a legnagyobb forgalmat a Csanádpalota–Nagylak II autópálya-átkelőn bonyolították le, ahol átlagosan 9500 utast, illetve 4870 járművet ellenőriztek. A bolgár–román határon a Giurgiu–Rusze közötti Duna-hídon volt a legnagyobb forgalom, ahol naponta 10 500 utas kelt át ötezer járművel.
Bulgária és Románia 2025. január elsejétől teljes jogú tagja a schengeni övezetnek, amiben a magyar EU-elnökség és Orbán Viktor miniszterelnök kulcsszerepet játszott. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kiemelte Orbán Viktor és a magyar kormány elkötelezettségét Románia csatlakozásában, amely jelentős könnyebbséget jelent az erdélyi magyarok számára is. A másik csatlakozó ország, Bulgária miniszterelnöke, Dimiter Glavcsev köszönetet mondott a magyar kormányfőnek a támogatásért.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
