Donald Trump Hszi-Csin-pinggel tárgyalt

A világ békéjének és biztonságának erősítését ígérte Donald Trump hamarosan hivatalba lépő amerikai elnök, miután pénteken telefonon egyeztetett Hszi Csin-ping kínai államfővel.

A telefonbeszélgetésről Donald Trump a közösségi médiaoldalán számolt be, egyebek között azt írta, hogy a hívás mindkét fél számára „nagyon jó” volt.

Közölte, hogy szóba került a két ország kereskedelmi mérlegének kiegyensúlyozása, a kábítószerként Egyesült Államokba jutó fentanil kérdése, valamint a kínai kézben lévő TikTok internetes közösségi felület ügye is.

Óriási lehetőségek, új aranykor előtt áll a Magyarország és az Egyesült Államok közötti együttműködés a napokban távozott amerikai nagykövet, David Pressman szinte példa nélküli rombolása után – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.

A minisztérium MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be a Hír TV-nek nyilatkozva, hogy a magyar történelemben kevés olyan külföldi nagykövet dolgozott Budapesten, aki oly mértékben rombolta volna az együttműködést Magyarország és a küldő ország között, mint a nemrég távozott amerikai nagykövet, David Pressman.

„Én azt hiszem, hogy történelmi mélypontra sikerült löknie a magyar-amerikai kétoldalú politikai együttműködést, és különösen látványos ez, hogyha azt nézzük, hogy a korábbi nagykövet, David Cornstein idején milyen magas szinten volt ez a kétoldalú politikai kapcsolatrendszer” – fogalmazott.

„Most azonban új nagy lehetőségek, új aranykor előtt állunk a magyar–amerikai együttműködés tekintetében, hiszen Donald Trump és Orbán Viktor egyértelműen politikai szövetségesek.

A világ előtt álló nagy kihívásokat egyértelműen azonos módon közelítik meg, a nagy politikai kérdésekben azonos álláspontot képviselnek” – folytatta.

„David Pressman mindent megtett annak érdekében három év alatt, amit itt töltött, hogy Magyarországot belenyomja a háborúba, hogy Magyarországot belenyomja a genderőrületbe, és hogy Magyarországot belenyomja a brüsszeli migrációs politika fő sodorvonalába” – tette hozzá.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy a magyar kormány azonban világossá tette, hogy sem genderideológiát, sem háborút, sem migrációt nem akar, ami sikertelenné tette a nagykövet budapesti működését.

„Ez a személyes sikertelenség pedig személyes frusztrációt okozott, és ez a személyes frusztráció olyan mértékben hatalmasodott el a nagyköveten, hogy az intézményes politikai kérdéseket és a személyes vonatkozásokat nem tudta elválasztani egymástól. Így egyfajta személyes frusztrációból, személyes bosszúvágyból is táplálkozott az a romboló politika, amelyet ő itt folytatott Budapesten” – mondta.

Illetve úgy vélekedett, hogy az utóbbi évek megmutatták, mi a különbség egy Soros György által ideküldött helytartó és egy valódi nagykövet között.

„Mi azért küldünk nagyköveteket más országokba, hogy az együttműködést építsék. Mi azért küldünk nagyköveteket, és azért is fogadunk nagyköveteket, hogy az adott országgal az együttműködést jobbá, eredményesebbé tegyük, hogy abból mindkét ország profitálni tudjon. David Pressman nem azért volt itt, hogy építse Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatrendszerét, hanem azért, hogy megpróbálja a magyar kormányt, a patrióta, konzervatív, kereszténydemokrata kormányt belenyomni egy háború-, migráció- és genderpárti politikába” – jelentette ki.

„Ez azonban nem sikerült. Most ő elment, mint ahogy a demokrata adminisztráció is megbukott, és új korszak kezdődik Amerikában, a jövő héten új korszak kezdődik a magyar-amerikai kapcsolatokban is” – fűzte hozzá.

A miniszter végül kifejtette, hogy örömmel és tisztelettel várják az új amerikai nagykövetet, és együtt kívánnak vele dolgozni annak érdekében, hogy ebből a történelmi mélységből történelmi magasságba emeljék a két ország politikai együttműködését.

„Erre minden lehetőség megvan, mivel a védelmi és gazdasági együttműködésünk kiválóan funkcionál, a két ország vezetői hamarosan vezetői pedig politikai szövetségesei egymásnak” – zárta mondandóját.

Donald Trump megválasztott amerikai elnök bejelentette: beiktatása napján új kormányzati ügynökséget hoz létre külső adóhivatal néven a vámok, illetékek és minden más bevétel beszedésére. A megválasztott elnök jövő heti beiktatását követően azonnal új importvámok bevezetésére készül.

A kedden bejelentett terv szerint az új ügynökség feladata az Egyesült Államoknak járó pénzek beszedése lenne a külföldi országoktól.

Trump a közösségi médiában közzétett bejegyzésében közölte, hogy a hivatalt január 20-án, a második ciklusra szóló elnöki hivatalba lépésének napján hozza létre – közölte a Fox News. Az új ügynökség létrehozását közösségi csatornáján, a TruthSocial felületén bejelentő Trump hozzátette: az amerikaiakat, „a mi remek népünket” túl sokáig adóztatta a belső adóhivatal (IRS).

Más fog fizetni?

„Az amerikai gazdaság puha és szánalmasan gyenge kereskedelmi megállapodások révén növekedést és jólétet hozott a világnak, miközben

saját magunkat adóztattuk meg. Itt az ideje, hogy ez megváltozzon”

– mondta a megválasztott republikánus elnök a Truth Social oldalon közzétett bejegyzésében.

„Elkezdjük megadóztatni azokat, akik a kereskedelemmel pénzt húztak ki belőlünk – most ők kezdhetik el fizetni a méltányos részüket” – írta a rá jellemző talányossággal Trump, aki több részletet egyelőre homályban hagyott. A Straits Times című ázsiai lap például rámutat: Trump nem pontosította, hogy az új ügynökség felváltaná-e az amerikai vám- és határvédelem által eddig is biztosított feladatot, vámok, díjak és bírságok beszedését.

Lassú vámemelés

Az amerikai hírtelevízió, a CBS News szintén megjegyzi: jelenleg a külkereskedelmi képviselet (USTR) és

a kereskedelmi minisztérium állapítja meg a vámokat, az amerikai vám- és határvédelem (CBP) pedig a vámok elsődleges beszedője

és végrehajtója. A CBP a beszedett összegeket az Egyesült Államok általános alapjába helyezi.

Az sem világos, hogy a lépés további kormányzati bürokráciát hozna-e létre – ez ellentétes lenne Trump informális kormányzati hatékonysági minisztériumának terveivel, amely Elon Musk és a volt biotechnológiai vezető, Vivek Ramaswamy vezet – mutat rá a Straits Times.

Mindeközben a Bloomberg hozzáfűzi: Trump hivatalba lépő gazdasági csapatának tagjai a vámok lassú emeléséről tárgyalnak, egy olyan fokozatos megközelítéssel, amely segít elkerülni, hogy a tarifaemelést az infláció megugrása kövesse. Az egyik lehetőség, amelyet a jelentések szerint fontolóra vettek, az, hogy fokozatosan, havonta körülbelül 2-5 százalékkal emeljék a vámokat a kereskedelmi partnerekkel szemben, azzal a céllal, hogy ellensúlyozzák az esetleges inflációs következményeket.

Kanada, Mexikó és Kína a célkeresztben

A Breitbart felidézi: Trump bejelentette, hogy hivatalba lépése után 25 százalékos vámot vet ki minden Kanadából és Mexikóból származó árura, és 10 százalékkal emeli a vámot a Kínában előállított árukra.

Kanada, Mexikó és Kína az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi partnerei – teszi hozzá a Breitbart. Donald Trump korábbi kereskedelmiminiszter-helyettese, Nazak Nikakhtar a Fox Business adásában úgy fogalmazott: Kanada az Egyesült Államok egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, ám

problémás az északi szomszéd mezőgazdásági és migrációs politikája,

s érzékeltette: nem a véletlen műve az sem, hogy Kína és Mexikó kerültek most célkeresztbe.

Mint arról a Vg.hu is beszámol, a kínai vámhivatal szerint a kínai külkereskedelem többlete 2024-ben soha nem látott szintre, 992 milliárd dollárra ugrott, ami 21 százalékkal magasabb, mint az egy évvel korábbi érték. Az export rekordokat döntött, az import a lanyha belső fogyasztás miatt alacsony maradt. Az újonnan hivatalba lépő Trump-kormányzat kereskedelempolitikájával kapcsolatos növekvő külső bizonytalanság miatt Kína exportnövekedése idén valószínűleg komoly kihívásokkal szembesül. Mindeközben 475,6 milliárd dollár értékben exportált az Egyesült Államokba, ami 5 százalékos növekedést jelent 2022-hez képest.

Mexikó pedig már 2024 elejére  megelőzte Kínát: 20 év óta először lett az Egyesült Államok legnagyobb áruexporőre, viszont Amerika kereskedelmi deficitje Mexikóval szemben 17 százalékkal, 152,4 milliárd dollárra nőtt.

Kölcsönös függőségben

Doug Ford, Kanada legnagyobb tartománya, Ontario miniszterelnöke egy interjúban reagált arra, hogy Trump az északi szomszéd kapcsán kijelentette: „Nincs szükségünk az autóikra, a fűrészáruikra, a tejtermékeikre.”

A Fox News megjegyzi:

az Egyesült Államok nagyban függ a Kanadával folytatott kereskedelemtől,

amely az USA nyersolajimportjának 60 százalékát adja. Tavaly júliusban a kibocsátás elérte a napi 4,3 millió hordó rekordot.

„Ki rendelkezik a kritikus ásványi anyagokkal? Hát mi! Kinek van kiváló minőségű nikkelje – amire az Egyesült Államoknak szüksége van a gyártáshoz és a hadsereghez? Nekünk van” – replikázott Trump nyilatkozataira Doug Ford egy interjúban.

Naponta csaknem 2,7 milliárd dollár értékű áru és szolgáltatás lépi át Kanada–Egyesült Államok határát, és Kanada az Egyesült Államok 36 államának legfontosabb exportcélpontja.

Kanada tehát szintén erősen függ ettől a gazdasági partnerségtől,

exportjának 75 százaléka az Egyesült Államokba irányul – fejtette ki a FOX Businessnek Tyler Chamberlin, az Ottawai Egyetem nemzetközi üzleti élet professzora.

Csak vesztesek lehetnek

Az amerikai konzervatív hírtelevízió idézte Perrin Beatty volt kanadai minisztert, aki rámutatott: „A kereskedelmi háborúban nincsenek győztesek. Csak vesztesek vannak.”

A veterán politikus felidézte: nincs új a nap alatt, 1930-ban az amerikai törvényhozás megszavazta a

Smoot–Hawley-féle vámtörvényt, amely a várt hatás ellenére nemhogy enyhítette,

de jelentősen elmélyítette a nagy gazdasági világválságot. A korabeli washingtoni rendelkezés 20 ezer termék és nyersanyag vámtarifáját emelte meg.

Csaknem 2500, kábítószerrel kapcsolatos, nem erőszakos bűncselekménnyel kapcsolatban elítélt személy büntetését enyhítette Joe Biden amerikai elnök pénteken.

Ezzel az intézkedésével Biden rekordot döntött abban, hogy elnökként ő adott kegyelmet vagy büntetéscsökkentést a legtöbb elítéltnek. Közlése szerint döntéseinek hátterében az a szándék állt, hogy semmissé tegye azokat az aránytalanul hosszú büntetéseket, amelyek helyett hasonló esetekben a jelenleg hatályos jogszabályok és bevett gyakorlatok alapján enyhébb büntetés járna.

„Ezzel a lépéssel történelmi hibákat tudunk kijavítani, és korrigálhatjuk az egyenlőtlenségeket az ítélkezésben” – hangsúlyozta Biden közleményében, hozzátéve, hogy

hivatali idejének hátralevő napjaiban még további elítéltek kegyelmi vagy büntetéscsökkentési kérelmét fogja megvizsgálni.

Az amerikai elnök decemberben egyetlen döntéssel nagyjából 1500 elítélt büntetését enyhítette, ami az amerikai politika- és jogtörténet legkiterjedtebb, egyszeri kegyelmi döntése volt.

Ugyancsak decemberben a szövetségi bíróság által halálra ítélt 40 bűnöző közül 37 esetében változtatta meg az ítéletet életfogytiglani szabadságvesztésre. Ez utóbbi rendeletről a január 20-án hivatalba lépő Donald Trump azt mondta, hogy elnökként azonnal vissza fogja vonni.

December elején Joe Biden saját fiát, Hunter Bident is kegyelemben részesítette két bűncselekmény ügyében,

valamint mentesítette minden, 2014. január 1-je és 2024. december 1-je között tett cselekményének jogkövetkezménye alól.