Dől a német és cseh sör Oroszországba

Dől a sör. A háború ellenére továbbra is exportálnak az EU-ból sört Oroszországba, és feljövőben van Kína is. Tavaly októberében a Cseh Köztársaság négyéves csúcsra növelte az Oroszországba irányuló sörszállítást - írja a RIA Novosti. A csehek viszont azt állítják, hogy ők hivatalosan nem üzletelnek az oroszokkal, a folyékony kenyér feltehetően közvetítők útján jut be Oroszországba.

Dől a sör Oroszországba, Németország a legnagyobb szállító

Október folyamán az EU-tagországok 20,5 millió euróért (éves szinten mínusz négy százalékért), az év eleje óta pedig 211 millió euróért (2023-ban 220 millióért) szállítottak sört Oroszországba. 2024 őszén a sör átlagos ára Oroszországban éves szinten 20 százalékkal nőtt, és elérte a 110 rubelt literenként. Kína először került be a három legnagyobb beszállító közé. A tavalyi év kilenc hónapja alatt másfélszeresére növelte mennyiségét, és a RIA Novosztyi számításai szerint csaknem 30 ezer tonna italt exportált. Ez valamivel kevesebb, mint Csehországé, amely 33 ezer tonnát küldött Oroszországba

A vezető oroszországi sörexportőrök (Szállított mennyiség tonnában)
1. Németország 105 300

2. Csehország 33.100
3. Kína 29 800
4. Litvánia 24 300
5. Belgium 18.400
6. Lengyelország 18.100
7. Lettország 16 500
8. Kazahsztán 10 900
9. Hollandia 4700
10. Ausztria 2300

Titokban seftelnek a nyugati multik Oroszországgal. Tudhatja ezt az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is, korábban többször oroszbarátsággal vádolta a magyar kormányt, mert hazánk ragaszkodik az orosz gázhoz és olajhoz.  (Mellesleg ezt uniós engedéllyel teszi a kormány, hasonlóan Szlovákiához, Csehországhoz, Ausztriához.)

Titokban seftel a Nyugat Oroszországgal

A Bizottság Elnöke valamiért nem hozta szóba, hogy az orosz olaj, a kőolajtermékek valahogy mégiscsak eljutnak az EU-ba. Orbán Viktor a vita során felhívta a Bizottság elnökének figyelmét, hogy miközben Magyarország átláthatóan kereskedik Oroszországgal, a nyugat-európai nemzetek az ukrajnai háború kezdete óta titokban 8,5 milliárd dollárt költöttek orosz olajra az indiai és török finomítókon keresztül. 2023-ban 44%-kal több orosz olajat vásároltak, mint az előző évben. Azt is elmondta, hogy az EU egyes közép-ázsiai országokba irányuló exportja havi egymilliárd dollárral nőtt a háború kezdete óta – ami azt jelenti, hogy egyes EU-országok így kerülték ki az uniós szankciókat, hogy Oroszországgal üzletelhessenek. „Az önök cégeinek adóbevétele, amit befizettek Oroszország költségvetésébe, 1,7 milliárd dollár volt. És önök vádolnak bennünket oroszbarátsággal? Hát önök finanszírozzák!” – mondta Orbán Viktor.

Mindenki tudja: a szankciók kijátszása hatalmas üzlet, csak pár példa

1.  -   Energiapiaci adatok szerint Oroszország 37 milliárd dollár értékben adott el nyers kőolajat Indiának 2023-ban, amiből finomított formában európai országok és az Egyesült Államok is vásárolt.

2.  -   A Report Mainz műholdas adatok felhasználásával bizonyította, hogy 2024 júliusa óta körülbelül 15 tartályhajó érkezett a balti-tengeri kikötőkbe az orosz olajkikötőkből. A körülbelül 250 méter hosszú hajók egyenként több mint 150 millió liter kőolajat képesek szállítani.

3. - Egyelőre ugyan nincs szankció az orosz LNG-importra, veszik is szorgosan a nyugati országok. Nyáron az USA mögött csak kevéssel lemaradva Oroszország szállította a legtöbb LNG-t Európába, megelőzve az Öböl-menti országokat.

Német gépek orosz hadiüzemekben

A szankciók ellenére a német gépek, iparcikkek továbbra is eljutnak Oroszországba. Az SWR kutatása szerint 2023-ban több mint 300 nagy ipari gépet szállítottak le, amelyekkel járműalkatrészeket vagy lőszert lehet gyártani. A számítógéppel vezérelt gépek automatikusan képesek acél vágására, fémlemez hajlítására vagy fémalkatrészek hegesztésére. A jármű- vagy repülőgép-alkatrészek vagy lőszerek gyártása szinte elképzelhetetlen ilyen berendezések nélkül.

Luxuscikkek, luxusautók

A szankciók kijátszása rendkívül jövedelmező, amiből a harmadik országban működő cégek is szép bevételre tesznek szert. Oroszországban az iPhone-októl a drága nyugati kozmetikumokig szinte minden kapható, még a katonai felszerelések elektronikai alkatrészei is. A Vedomosztyi üzleti lap szerint tavaly minden tizedik Oroszországban regisztrált személygépkocsi szürkeimport útján került az országba, leginkább japán, dél-koreai és német járművek.

Kétezernél több multi maradt Oroszországban

A Makronóm összegzése szerint kétezernél több multi maradt Oroszországban: nagy részük korlátozta tevékenységét, de maradt.
A Pepsi felfüggesztette italainak forgalmazását Oroszországban, de megtartotta részesedését a tejipari ágazatokban: a közvetlen munkavállalóinak száma eléri a húszezret, közvetetten pedig 40 ezer mezőgazdasági dolgozót foglalkoztat.

A nagy rivális, a Coca-Cola ugyan betiltotta az üdítők alapanyagául szolgáló szirupok exportját Oroszországba, ám továbbra is 21 százalékos részesedése van a Coca-Cola Hellenic (CCH) palackozó vállalatban, amely a régió első számú beszállítója. A részesedés miatt ebből maga a Coca-Cola is profitál.

Az orosz piacon továbbra is ott van az Unilever, a Nestlé, a Philip Morris, valamint a   Milka és az Oreo mögött álló óriás, a Mondelez, amelynek vezérigazgatója a közelmúltban szűkszavúan csak annyit mondott: a befektetőket egyáltalán nem érdekli, hogy erkölcsi alapon mire szólítják fel a vállalatot, egyszerűen maradni akarnak.
A legegyszerűbben a problémát az Unilever igazgatótanácsának egyik tagja, Nelson Peltz fogalmazta meg, aki a konkurenciát is belekeverte érvelésébe. Mint mondta: „a P&G és a Colgate-Palmolive sem hagyta el az országot. Nekünk mi a fenéért kellene?” – idézi írásában a Makronóm.

A szankciók hatására erős szövetségeseket szerzett Oroszország

Brüsszel és az Egyesült Államok abban reménykedtek, hogy a szankciók hatására az oroszok szembefordulnak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és egyfajta forradalmat létrehozva leváltják az orosz elnököt. Ugyan a kezdeti gazdasági nehézségek és a megélhetéssel kapcsolatos aggodalmak miatt Putyin és a különleges katonai művelet népszerűsége is bezuhant, Putyin azonban hamarosan ismét népszerűsége csúcsára ért.EZT CSAK A RÉSZLEGES MOZGÓSÍTÁS VÁLTOZTATTA MEG EGY RÖVID IDŐRE, DE MOSTANRA ABBÓL A HULLÁMVÖLGYBŐL IS KILÁBALT AZ OROSZ VEZETÉS.

A Nyugat másik elképzeléséről szintén sokat lehetett hallani. Úgy gondolták, hogy a szankciók hatására összeroppan az orosz gazdaság, ez pedig gyakorlatilag elrettentheti Vlagyimir Putyint attól, hogy folytassa a háborút. Az oroszoknak viszont volt elég ideje felkészülni, minden lehetőséggel számoltak, sikeresen megkerülték a szankciókat, illetve számos területen a külföldi helyett a hazai szereplők vették át az irányítást.

Hirdetés

A nyugati szankciók dacára az oroszok jelentős árnyéktartalékokat tudtak felhalmozni az ország megtépázott nyersanyagexportjából. A pénzhegy azonban nincs biztonságban, és hamarosan ezek is csatlakozhatnak a zár alá vett eszközökhöz – írta a Bloomberg.

Oroszország a 2022-es nyersanyagexportjából származó, körülbelül 227 milliárd dolláros bevételének mintegy harmadát külföldre tudta menteni, ez azonban most új célpontot jelent az Egyesült Államokban és szövetségeseinek, amelyek tovább szigorítanának az ukrajnai invázió miatt kivetett szankciókon.

Az árnyéktartalék a folyó fizetési mérleg rekordméretű többletének, nagyjából az export és az import különbözetének a mellékterméke. Annak köszönhetően, hogy Európa késlekedett az orosz energiaszektor elleni korlátozásokkal, a Kreml története egyik legnagyobb mérlegtöbbletét tudta felhalmozni, ami gyakorlatilag semmissé tette a jegybank eszközeinek tavaly márciusi befagyasztását. Oroszország ezzel visszanyerte azt, amit elveszített.

A külföldön elrejtett vagyon a kormány egyik aranytartaléka volt az elmúlt egy évben, ám ahogy az Európai Unió egyre kevésbé függ az orosz energiaszállítmányoktól, ezek a külföldi dugipénzek is egyre nagyobb figyelmet kapnak.

Bár Oroszország számára ez a tartalék tavaly életmentő volt, most vonzó célponttá vált Ukrajna szövetségesei számára, ráadásul ezzel párhuzamosan egyre több állam, például Kanada és Németország is arról vitatkozik, hogy a befagyasztott orosz vagyon milliárdjait az ukrán újjáépítésre használják fel.

hiszen nem véletlen, hogy eddig elkerülték az Egyesült Államok és az EU figyelmét. Az viszont látható, hogy a pénzek milyen irányba mozognak: a szankciókat megkerülő olajszállító flotta finanszírozása, valamint a külföldi bankokban nyitott orosz számlák is innen eredhetnek.

– mondta Szergej Gurijev közgazdász, aki egykor az orosz kormány tanácsadója volt, de pár évvel ezelőtt Franciaországba menekült.

És egy másik fontos téma. Mára már senki nem vitatja az országok számára rendelkezésre álló ivóvízkészletek stratégiai jelentőségét. Elég csak arra gondolni, hogy a tavalyi aszály egyik fő okozója volt a hazai élelmiszerek drágulásának. Franciaország, Olaszország jelentős része máris vízhiánytól szenved, és a globális felmelegedéssel a helyzet csak rosszabb lesz. Ilyen kilátások esetén nem meglepő állítás, hogy az ivóvíz exportja nagyobb bevételt hozhat az orosz költségvetésnek, mint az olajexport – derül ki a „Jéghegy csúcsa: A sarkvidéki gazdaság valódi kilátásai” című orosz szakértői jelentésből.

A jelentés összefoglalója szerint az Északi-sarkvidék és az Antarktisz sarki sapkái a bolygó vízkészletének körülbelül 70%-át tartalmazzák, ennek több mint felét az Északi-sark teszi ki. A jelentés szerzői úgy vélik: 25 év távlatában az édesvíz fontosabb és jövedelmezőbb orosz exportcikké válhat, mint az olaj. A szakértők megjegyzik, hogy Oroszország rendelkezik a legnagyobb az északi sarkkörön túli édesvízkészletekkel. 

 – magyarázzák a szerzők.

A Jenyiszej éves vízhozama a Kara-tengerbe eléri a 624 köbkilométert. A Léna vízhozama a Laptev-tengerbe körülbelül 540 köbkilométer. Az Ob a Kara-tenger Ob-öblébe évente mintegy 400 köbkilométer vizet szállít. Nem kevésbé jelentősek az északi tavak. A Putorana-fennsík tavai az orosz sarki övezeti vízkészlet több mint 45%-át teszik ki. 

"Várhatóan a 21. század végére a sarkvidéki folyók vízhozama 30%-kal nő. Ezzel egyidőben az édesvíz az olajnál értékesebb exportforrássá válhat"  – vélik a szakértők. A jelentés készítői megjegyzik, hogy Oroszországban már tárgyalnak az ivóvíz export-ellátásának lehetőségéről.  A tervezés korai szakaszában vannak az akut vízhiánnyal küzdő Perzsa-öböl környéki országokba történő vízszállításra vonatkozó projektek - áll a dokumentumban.

Hága szerint az Európai Uniónak fel kellene állítania egy testületet, amely központilag, Brüsszelből kezelné a tagállamoknak az Oroszország ellen bevezetett szankciók megkerülésére tett kísérleteit. A büntetőintézkedések új központja a holland javaslat szerint megfigyelési listát hozna létre azokról az ágazatokról és kereskedelmi forgalomról, amelyeknél magas a kijátszási kockázat. Közben a brüsszeli Politico arról írt: erősen megkérdőjelezhető, de leginkább csalódást keltő az a hatás, amit az uniós szankciók az orosz gazdaságra kiváltottak.

Hollandia egy tucatnyi uniós tagállam által támogatott javaslatot terjesztett elő egy központosított uniós szankciófelügyeleti szerv létrehozására, amely központilag, Brüsszelből kezelné a blokk Oroszország elleni szankcióinak tömeges kijátszását – írta meg az uniós ügyekkel foglalkozó Euractiv. „Ez az új főhadiszállás egy figyelőlistát állítana össze azokról az ágazatokról és kereskedelmi forgalmakról, amelyeknél nagy a kijátszási kockázat” – mondta el ezzel kapcsolatban hétfőn Wopke Hoekstra holland külügyminiszter, azzal érvelve, hogy az EU-nak jelenleg „túl kevés kapacitása van az új szankciók elemzésére, koordinálására és előmozdítására”.

A legnagyobb tagállamok támogatják Hága javaslatát

Az új ügynökségnek nem csupán „a hatékonysággal és az adókikerüléssel kapcsolatos információkat és erőforrásokat kellene összegyűjtenie” a holland javaslat szerint, de segítenie kellene az uniós bűnüldöző szerveket is a büntetőintézkedéseket megkerülő országok és jogalanyok elleni vádemelésben – magyarázta Hoekstra a Bruges-i College of Europe-ban tartott beszédében. A holland javaslatot támogató országok listája alapján úgy tűnik, jó esély van arra, hogy az elképzelés valósággá váljon: mintegy tíz uniós ország már alá is írta a javaslatot megfogalmazó hágai dokumentumot, köztük például Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország – írta meg a brüsszeli Politico.

Hoekstra arról is beszélt: 

Az uniós hírportál emlékeztet: az Európai Unió eddig kilenc szankciós csomagot fogadott el a háború tavaly februári kezdete óta, és már a büntetőintézkedések tizedik csomagja is csak a végső simításokra vár, de nem csak a politika kívánta kifogni a szelet az oroszok vitorlájából – magáncégek tömegei döntöttek úgy, hogy elhagyják Oroszországot. És bár a büntetőintézkedésektől sokan azt várták, hogy térdre kényszerítik velük Moszkvát, s ezáltal kénytelen lesz kivonni csapatait Ukrajnából, ez kilenc szankciós csomag elfogadása után sem történt meg, de ennek ellenére továbbra is jelentős a büntetőintézkedéseken alapuló politika támogatottsága az unión belül.

Az orosz gazdaságot nem törték derékba a szankciók

A szankciós politikában részt vevő uniós diplomaták és tisztviselők többsége a lap szerint azt hangsúlyozza, hogy a cél tulajdonképp soha nem az volt, hogy Oroszországot rávegyék csapatai visszavonására, mindössze gyengíteni kívánták Moszkva háborús gépezetét azzal, hogy nem járulnak hozzá a „különleges katonai művelet” finanszírozásához. A bizakodó előrejelzések ellenére azonban az orosz gazdaság egyáltalán nem omlott össze. Az orosz központi bank időben történő beavatkozása, a megmaradt energiaexportból származó bevételek és az új piacok felé való nyitás mind tompították a csapást – szögezi le a brüsszeli lap.

„Gyakran nagyon eltúlzottak az elvárások azzal kapcsolatban, hogy mit lehet rövid távon elérni a szankciókkal” – magyarázta a Politicónak Maria Shagina, az International Institute for Strategic Studies (Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete) kutatója. A szakértő hangsúlyozta:

Hasonlóan látja a helyzetet Michael McFaul, a Stanford Egyetem professzora is, aki úgy fogalmazott: „a szankciók célja nyilvánvalóan az, hogy segítségükkel a háború minél előbb véget érjen. A háború azonban nem ért véget, (…) ez pedig azt jelenti, hogy „a szankciók nem érték el a kitűzött célt”.