
Bombariadó: Még érkezhetnek további fenyegetések
" Minden fenyegetést halálosan komolyan kell venni!"
Bombariadó: nem dőlhetünk hátra, könnyen lehet, hogy újabb fenyegetések érkeznek!
A legfontosabb, hogy a hatóságok nyomokat keressenek, amelyeket az elkövetők maguk után hagytak – mondta el a Magyar Nemzetnek Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője az iskolai bombafenyegetések kapcsán. Mint jelezte, széles a skála, hogy kik lehetnek az ügy mögött.

Fotó: Kurucz Árpád
– Minden fenyegetést halálosan komolyan kell venni, hiszen a világunk biztonsági helyzete indokolja ezt – fogalmazott lapunknak Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője a magyar iskolákat ért csütörtök reggeli bombafenyegetések kapcsán. Mint mondta, Magyarországon eddig tömeges fenyegetésekkel nem kellett szembesülni, a mostani eset viszont egy olyan fajta biztonságérzet elvesztését jelentheti az embereknek, amit nagyon jó lenne elkerülni, így azt gondolja, hogy az esetet nagyon alaposan, nagyon gyorsan kell felderíteni, hogy megtudjuk, kik, és milyen céllal indították ezt a támadást.
Az első és legfontosabb, hogy a hatóságok nyomokat keressenek, amelyeket az elkövetők maguk után hagytak. Meg kell nézni a nemzetközi tapasztalatokat, hogy hasonló esetekben a társ- és partnerszolgálatok milyen eredményre jutottak, milyen következtetéseik voltak, vagy milyen módszerekkel tudták beazonosítani az elkövetőket, mert ebből mi is tudunk tanulni, okulni, és ez minket is elvezethet a megfejtéshez
– tette hozzá.
Ahogy azt lapunk is megírta, több országban is történtek már bombafenyegetések, annak kapcsán pedig, hogy összehangolt nemzetközi akcióról lehet szó, Horváth József elmondta: nem szabad elvetni a lehetőségét, hogy nem Magyarország volt a kizárólagos célpont, ebben az esetben pedig olyan motivációt kell keresni, amely több országgal is azonosságot mutat. De nem zárja ki azt sem, hogy a támadásokat nem ugyanaz és ugyanazzal a céllal követte el. Mint jelezte, széles a skála, így az sem biztos, hogy egy radikális iszlám szervezetről lenne szó.
Annak kapcsán, hogy egyetlen elkövető lehet-e a bombafenyegetés mögött, a szakértő elmondta: a számos opció egyike, hogy egy magányos elkövető valamilyen motivációtól hajtva, vélt vagy valós sérelemért hívja fel magára a figyelmet, akár ismeretlenül is, hogy szerepeljen a híradásokban.
Ezt a lehetőséget ilyenkor nyilván az elsők között vizsgálják a hatóságok
– ismertette Horváth József.
Ugyanakkor most annyira szerteágazó és olyan sokirányú a támadás, hogy egyszemélyi motivációt nem tudunk felfedezni, hacsak nem azt, hogy az elkövető nem szimpatizál Magyarországgal, a magyar kormány politikájával, és ezt a módját választja a tiltakozásnak
– jegyezte meg a szakértő, hozzátéve: ezt az opciót is vizsgálni kell.
Mint mondta, amikor ilyen történik, akkor vannak, akik megirigylik a hirtelen jött hírnevet, és úgy gondolják, hogy hasonlót ők is képesek végrehajtani, így a következő napokban fennáll annak a lehetősége, hogy újabb fenyegetések érkezzenek. Szerinte egyáltalán nem biztos, hogy személyes motivációról van szó, sokkal inkább lehetségesnek tartja, hogy egy destabilizáló művelettel állunk szemben.
Magyarországon szerencsére nem szoktunk hozzá a félelemkeltő támadáshoz, ami alkalmas lehet arra, hogy megingassa a lakosság bizalmát a rendvédelmi szervekben, az ország biztonságában
– fogalmazott Horváth József, aki szerint ilyen irányban is vizsgálni kell a történteket.
Kitért rá, hogy tegnap Robert Fico szlovák miniszterelnök közölte, hogy egy olyan külső támadásnak van kitéve Szlovákia, amelynek alapvető célja az, hogy a jelenleg regnáló kormányt megbuktassa, így mivel Magyarország és Szlovákia politikája számos hasonlóságot mutat, nem zárható ki az sem, hogy összehangolt támadásról van szó.
Nógrádi György a bombariadó után elárulta, mekkora a terrorveszély Magyarországon.
A biztonságpolitikai szakértő emlékeztetett, ugyanilyen terrorfenyegetettség volt Szlovákiában és Bulgáriában is.

Fotó: Czimbal Gyula
– A mai terrorfenyegetésnek van egy morális és egy anyagi következménye – mutatott rá lapunknak Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő szerint az előbbi az, hogy egy országot terrorfenyegetettségnek tesznek ki, utóbbiként azt nevezte meg, hogy az érintett iskolákban elmaradt az oktatás és hogy diákok tömege kényszerült ma arra, hogy elhagyja iskoláját.
Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, bombariadó miatt több magyar iskolát is kiürítettek csütörtök reggel. A fenyegetés országosan több mint 260 intézményt érintett. A rendőrség szerint a fenyegető üzenetek feltehetően ugyanarról a helyről származnak. Nógrádi György emlékeztetett,
ugyanilyen terrorfenyegetettség volt Szlovákiában, és Bulgáriában is.
– Valamilyen nemzetközi erő azon dolgozik, hogy ezekben az országokban a belső nyugalmat megzavarja. Nyilvánvaló, hogy a magyar hatóságok legrosszabb esetben egy-két nap alatt képben lesznek azzal, hogy kik irányították ezt az akciót, és el fogják fogni őket – jelentette ki.
Felhívta a figyelmet arra, is hogy végül egyetlen magyar iskolában sem találtak bombát, és mindegyik iskola ugyanazt az üzenetet kapta meg. Mindezek fényében szerinte 99,5 százalék, hogy az akció provokáció volt.
„De ha a fél százalék esélye is van arra, hogy nem az, komolyan kell venni”
– szögezte le.
A szakértő szerint azonban nagy valószínűséggel nem kell annyira tartani Magyarországon a terrortámadástól, mint egyes nyugat-európai államokban. Emlékeztetett: Magyarország 2015-ben lezárta határait, kerítést épített, ami ellen akkor Európa jelentős része tiltakozott. Azonban most már ugyanilyen kerítést építenek számos európai országban.
„Ezért Magyarországon migránsok minimális számban vannak. Az itt élő muzulmán vallású vagy származású emberek döntő része hazánkban végezte el tanulmányait, magyar házastársa van. Tehát Magyarországon a terrorveszély minimális, de nem nulla”
– hangsúlyozta.
Mint arról több lap is beszámolt, Rétvári Bence államtitkár rendkívüli sajtótájékoztatót tartott a bombariadók miatt, ahol kiemelte: jelen pillanatban sehol sem áll fenn bombatámadás veszélye, azonban minden bejelentést komolyan vesznek és kivizsgálnak, ezért a rendőrség reggel óta, amint bejelentést kap, azonnal a helyszínre vonul.
Gál Kristóf, a rendőrség szóvivője pedig hangsúlyozta: minden diák és pedagógus biztonságban érezheti magát, nincs ok pánikra, a megfogalmazott fenyegetések alaptalanok. Minden magyar rendőrnek van képesítése arra, hogy észlelje, ha olyan eszközt talál egy helyszínen, ami veszélyt okozhat.
Szijjártó Péter: Magyarországon a diákok és a tanáraik is biztonságban vannak
Magyarországon a diákok és a tanáraik is biztonságban vannak, a rendőrség és a szolgálatok minden szükséges lépést megtesznek ennek érdekében, ugyanakkor minden ilyen fenyegetés csak újabb megerősítés arra nézve, hogy a nyomásgyakorlás ellenére ragaszkodni kell ahhoz, hogy illetéktelenek ne léphessen be az ország területére – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.

Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter. (Fotó: Facebook.com)
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető sajtótájékoztatóján a fővárosi és vidéki iskolákat érintő bombariadóval kapcsolatban feltett újságírói kérdésre válaszolva aláhúzta, hogy a kormány minden ember biztonságát megvédi Magyarországon.
Magyarországon a diákok és a tanáraik is biztonságban vannak, efelől ne legyen kétségük. A rendőrség és a szolgálatok is minden szükséges lépést megtesznek annak érdekében, hogy a diákok és a tanáraik biztonságban legyenek, és senki ne tudjon fenyegetést jelenteni vagy nehézségeket okozni a magyar embereknek és a magyar családoknak
– mondta. Arra is kitért, hogy az elmúlt időben rendkívül szomorú hírek érkeztek Európa nyugati feléből.
Terroristák és őrültek, itt gyakran ez egy metszete a két halmaznak. Szóval őrültek és terroristák, őrült terroristák által elkövetett merényletekről kaptunk híreket, gyilkosságokról, gyerekeket is meggyilkoltak, karácsonyi vásárokba hajtottak bele autókkal
– emlékeztetett.
Ez egyenes következménye annak a migrációs politikának, amelyet Brüsszel és nyugat-európai országok lassan már tíz éve folytatnak, és az, hogy Magyarországon nem történhetett és nem is fog történni ilyen, annak az eredménye, hogy mi ezeket az embereket nem engedjük be Magyarországra
– hangsúlyozta.
Minden ilyen fenyegetés, minden ilyen támadás újabb megerősítés arra nézvést, hogy ragaszkodni kell ahhoz, hogy ebbe az országba csak olyan ember jöhessen be, akinek mi engedélyezzük a belépést, ne fogadjunk el semmilyen nyomásgyakorlást sehonnan arra nézvést, hogy bárkit ebbe az országba be kelljen engedni
– tette hozzá.
Magyarországon továbbra is tehát mindenki biztonságban van, és azok a szolgálatok, amelyeknek ez a dolguk, utánajárnak annak, hogy honnan jött ez a fenyegetés, és az ilyenkor ildomos lépéseket meg is fogják tenni. Az ehhez szükséges nemzetközi együttműködést is megkezdtük
– tájékoztatott.
Szijjártó Péter az Oroszországgal szembeni európai uniós szankciók meghosszabbításával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a szankciók egy hibás, kudarcot vallott stratégia részét képezik, s az elmúlt három év bebizonyította, hogy a büntetőintézkedések teljesen értelmetlenek, azonban óriási károkat okoztak az Európai Unió és Magyarország gazdaságának is.
És ezek a nehézségek, kihívások és károk csak nőttek azáltal, hogy Ukrajna korlátozó intézkedéseket hozott a területén keresztüli energiaszállítások tekintetében
– közölte.
Tehát nincs új a nap alatt, mi mindig elmondtuk, hogy a szankciós politikát kudarcosnak tartjuk, és most már én azt gondolom, hogy a szankciók által okozott kár mértéke elért egy kritikus szintet
– fűzte hozzá.
Ráadásul új helyzet van, az Egyesült Államok új elnöke is keresi a megoldást Oroszországgal, és én azt gondolom, hogy ennek a megoldáskeresésnek az eredményét nem lehet figyelmen kívül hagyni akkor, amikor itt, Európában újabb szankciós döntést kell hozni
– szögezte le. A miniszter arra is kitért, hogy ha ma kellene szavazást tartani arról, hogy Ukrajna tagja lehet az Európai Uniónak, akkor a válasz nyilvánvalóan az, hogy nem, hiszen ma Ukrajna semmilyen módon nem teljesíti a szükséges feltételeket, például a nemzeti kisebbségek jogainak terén sem.







