tóth gabi
Saját magát értékelte a leköszönő elnök.
Joe Biden amerikai elnök 2025. január 13-án Washingtonban (Fotó: AFP) Fotó: Getty Images via AFP
Joe Biden az amerikai külügyminisztériumban a hivatali idejét értékelő felszólalásában kijelentette, hogy az Egyesült Államok erősebb, mint négy évvel ezelőtt, versenytársai pedig gyengébbek, és „szembeszéllel" szembesülnek.
Az ellenfelek gyengeségét az elnök részben a bevezetett amerikai szankciókkal magyarázta. Megállapította, hogy Oroszország is meggyengült, „vesztésre áll a a harctéren", nem tudta elérni célját Ukrajnában, valamint – ahogy Joe Biden mondta – „Vlagyimir Putyin nem tudta elérni Kijevet".
A január 20-án távozó elnök Ukrajnával kapcsolatban azt emelte ki, hogy változatlanul szabad ország, ugyanakkor Kijev további támogatását sürgette, és óvott attól, hogy magára hagyják.
A NATO helyzetét úgy értékelte, hogy erősebb a szövetség, mint évtizedek óta bármikor, amit azzal magyarázott, hogy ma a szervezet 23 tagországa teljesíti a GDP 2 százalékára vonatkozó védelmi kiadási előírást, miközben 4 évvel ezelőtt még csak 9 ilyen tagország volt.
A közel-keleti konfliktust illetően úgy fogalmazott, hogy a palesztin emberek és Izrael is megérdemli, hogy békében éljen, emellett sürgette a Hamász kezében lévő túszok szabadságát is garantáló megállapodás lezárását.
Az amerikai gazdasággal kapcsolatban Joe Biden úgy fogalmazott, hogy konjunktúrában van, országa pedig erősebb belföldön és a világban egyaránt.
Ukrán katona harci pozíciójában átsétál egy lövészárkon (Fotó: AFP)
Mark Rutte, NATO-főtitkár, hidegvérrel jelentette be: Európának újra kell gondolnia a kiadásait, ha el akarja kerülni a katasztrófát. Az Európai Parlament külügyi bizottságának (AFET) ülésén tartott beszédében egyáltalán nem finomkodott Rutte.
Az európai országok könnyedén költik nemzeti jövedelmük akár negyedét nyugdíjakra, egészségügyre és szociális biztonságra. Ehhez képest csak egy töredék szükséges ahhoz, hogy a védelmünket jelentősen megerősítsük
– mondta a katonai blokk vezetője.
Rutte szavai jeges hidegséggel hatottak a képviselőkre. Kijelentette, hogy GDP-arányosan az országoknak védelmi költségvetésre a GDP 3,6-3,7 százalékát kellene költeniük, feltéve, hogy a fegyverzet közös beszerzése és az innováció terén jelentős előrelépés történik. Még ez is „lenyűgözően több" lesz a jelenleginél, figyelmeztetett.
A főtitkár nem kertelve nyilatkozott az USA-val való szoros kapcsolat fontosságáról, kijelentve, hogy illúzió hinni abban, hogy Európa egyedül képes lenne megvédeni magát. A transzatlanti védelmi együttműködésről szólva hangsúlyozta:
A nem EU-s szövetségesek bevonása az európai védelmi ipari erőfeszítésekbe elengedhetetlen Európa biztonsága szempontjából.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet az európai fegyvergyártás jelenlegi gyengeségeire, amit „túl kicsi, túl széttöredezett és túl lassú"-nak nevezett.
Most biztonságban vagyunk, de négy-öt év múlva már nem biztos, hogy így lesz – húzta alá.
Azt is hozzátette, hogy ha a kiadások nem nőnek, akkor „tanuljanak oroszul, vagy költözzenek Új-Zélandra", írta meg a Poltico.
A NATO és az EU közötti együttműködés erősítésének fontosságára is rámutatott, de óva intett attól, hogy az EU túlságosan is belépjen a NATO területére. Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban kitartott amellett, hogy béke csak Kijev érdekeit szolgáló megállapodásból jöhet létre.
A fegyveripart kell az európai gazdaság hajtómotorjává tenni, ez fontos támogatást jelentene az Oroszország ellen harcoló Ukrajnának is – jelentette ki Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter hétfőn a Varsó melletti Helenówban megtartott többoldalú miniszteri találkozón.
A tárgyaláson részt vett Sébastien Lecornu francia, Boris Pistorius német és Guido Crosetto olasz védelmi miniszter, valamint Luke Pollard, a fegyveres erőkért felelős brit védelmi államtitkár is. A résztvevők megerősítették az Ukrajnának nyújtandó támogatást, az ukrán katonák kiképzésének folytatását – számolt be a tárgyalásokat követő közös sajtóértekezleten Kosiniak-Kamysz.
Megvitatták az EU és Ukrajna közötti együttműködést a fegyvergyártási kapacitások növelési lehetőségei terén is – mondta el a lengyel politikus. A fegyveriparnak „az európai (nemzeti) gazdaságok hajtómotorjává kell válnia” – szorgalmazta Kosiniak-Kamysz. Hozzátette: az idei évnek „a fegyveripar fellendülésének esztendejévé kell válnia” Európában.
Boris Pistorius kijelentette: el kell érni, hogy Ukrajna a felszereltsége révén „az erő pozíciójából cselekedjen”. Az Ukrajnába irányuló szállítások mellett az ukrán fegyveripar az a „döntő tényező, amelyet támogatni kell a beszerzések finanszírozásával” – húzta alá a német miniszter.
Újságírói kérdésre válaszolva megerősítette: a német hadsereg készleteiben lévő amerikai Patriot-rendszereket már januárban telepítik Kelet-Lengyelországban, az Ukrajnába irányuló külföldi szállítások csomópontjaként szolgáló Rzeszów-Jasionka repülőtér védelmére.
Sébastien Lecornu, utalva Donald Trump megválasztott amerikai elnök jövő heti hivatalba lépésére, aggodalmát fejezte ki, hogy csökkenni fog az Egyesült Államok hozzájárulása az európai védelemhez. Ezért fontos a NATO által a GDP 2 százalékos szintjén előírt védelmi kiadások jobb összehangolása, valamint az európai piac mélyebb szolidaritása a fegyvergyártás terén – jelentette ki Lecornu.
A védelmi kiadásoknak a GDP 5 százalékos szintjére emelése – amelyet Trump vetett fel – a piac túltelítődését és következésképpen a kapacitások fokozatos csökkentését eredményezheti – vélekedett Crosetto.
Luke Pollard leszögezte: az ukrajnai háború hatására megerősödött a brit-francia-német együttműködés. A miniszterek az úgynevezett E-5 formátumban találkoztak. Az előző brit-francia-lengyel-német-olasz védelmi miniszteri egyeztetést novemberben tartották meg Berlinben, a következő találkozót Párizsban szervezik – jelentette be Kosiniak-Kamysz.
Boris Pistorius német védelmi miniszter hétfőn átadta az elsőt a több tucat vadonatúj német gyártmányú RCH 155 típusú önjáró lövegből, amelyet Ukrajna az ország tüzérségének megerősítésére kapott.
„Ukrajna számíthat ránk, Németország kész felelősséget vállalni Európában” – mondta Pistorius hétfőn a közép-németországi Kassel városában, ahol a KNDS harckocsigyártó cég állítja elő ezt a típusú fegyverrendszert.
Az első hat ilyen rendszer kezdetben Németországban marad, és ukrán katonák kiképzésére használják majd. „Nincs szükségünk közvetítőkre, szövetségesekre van szükségünk” – mondta a nagykövet. A békéért meg kell küzdeni, és jó tudni, hogy Németország Ukrajna oldalán áll – mondta Makejev.
A KNDS a Krauss-Maffei Wegmann (KMW) német és a francia Nexter fegyvergyártó vállalat egyesüléséből jött létre. A cégcsoport az új RCH 155 tüzérségi rendszert a következőként jellemzi: ez „a világ legmodernebb önjáró lövege”, amely első alkalommal lehetővé teszi a menet közbeni tüzelést.
Az új és nagymértékben automatizált tüzérségi rendszer kezeléséhez mindössze két katona szükséges.