Az ukránok dróncsapást mértek az oroszokra

Az ukrán Különleges Műveleti Erők (SZSZO) sikeres dróncsapást mértek egy olajraktárra Oroszország voronyezsi régiójában – közölte csütörtökön az SZSZO.

A közlés szerint az ukrán egységek az éjjel mértek csapást a Rosznyefty orosz vállalat Liszki településen lévő bázisára. A műveleti erők szerint gondosan előkészített és alaposan megtervezett támadás nyomán több olajtartály kigyulladt, és hatalmas tűz keletkezett. Kiemelték, hogy ez az olajraktár üzemanyaggal látja el az Ukrajna ellen harcoló orosz csapatokat.

Az ukrán légideszant rohamcsapatok parancsnoksága arról számolt be, hogy foglyul ejtettek 27 orosz katonát az oroszországi kurszki régióban. Hozzátették, hogy az oroszok önként adták meg magukat.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál visszautalt arra, hogy szerdán a 12. Azov-dandár közölte, a Donyeck megyei Torecknél 23 orosz katona esett hadifogságba.

Viktor Trehubov, a keleti országrészben harcoló ukrán erők Horticja hadseregcsoportjának szóvivője egy tévéműsorban arról beszélt, hogy az orosz hadseregnek gyakorlatilag elfogytak a tartalékai korszerű harckocsikból, és kevesebbszer vetnek be pilóta vezette katonai repülőgépeket és tüzérségi fegyvereket, ezek helyett inkább támadó drónokat használnak.

Az ukrán vezérkar által közölt adatok szerint a háború kezdete óta Oroszország 9791 harckocsit és 22 015 tüzérségi rendszert veszített Ukrajnában. A kijevi katonai vezetés reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt napon 124 katonai összecsapás volt a fronton, ebből 56-ot a Donyeck megyei Pokrovszknál vertek vissza az ukrán csapatok.

A vezérkar közlése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 814 ezret, szerdán az ukrán erők egyéb orosz haditechnikai eszközök mellett megsemmisítettek 11 harckocsit, 40 tüzérségi rendszert és 120 drónt.

Az ukrán légierők jelentése szerint Oroszország az éjjel 55 drónnal támadta Ukrajnát, ebből 34-et a légvédelem megsemmisített, 18-nak nyoma veszett, de voltak becsapódások is: több drón eltalált egy agrárgazdálkodást a csernyihivi régióban, Harkiv és Poltava megyékben pedig családi házak rongálódtak meg. Személyi sérülésről nem érkezett hír.

Szerhij Liszak, a keleti Dnyipropetrovszk megye kormányzója közölte, hogy Nyikopol város orosz ágyúzása következtében életét vesztette egy 54 éves nő, akinek holttestét a mentést végzők egy ház romjai alól emelték ki, egy 45 éves férfi pedig megsebesült.

Kijev támogatja az Ukrajnába telepítendő európai katonai kontingens elképzelését, a kezdeményezés azonban egy nagyobb garanciacsomag egyik eleme kell, hogy legyen – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán Varsóban, a Donald Tusk lengyel kormányfővel tartott közös sajtóértekezleten.

Zelenszkij újságírói kérdésre kommentálta azt a francia javaslatot, amely szerint az ukrajnai háború lezárását követő rendezés keretében nemzetközi alakulatot telepítenének Ukrajnába.

A témában Kijev francia, brit és balti partnerekkel egyeztet – erősítette meg az ukrán elnök. „Támogatjuk szövetségeseink katonai jelenlétét (…) Ukrajna területén” – jelentette ki. Hozzátette: a megoldás a biztonsági garanciarendszer egyik – de nem egyetlen – elemévé válhatna.

Említette az ukrán hadsereg háború utáni finanszírozását is. Elmondta: Ukrajnában jelenleg 600 ezer orosz katona harcol, ezzel szemben az ukrán hadseregnek 880 ezer tagja van, akik viszont az orosz egységektől eltérően nem csak a harcok övezetében vannak jelen, feladatuk az egész országterület védelme is. „Az ellenség elrettentésének és visszaszorításának garanciája a nagy hadsereg” – jelentette ki. Biztonsági szempontból kulcsfontosságú lesz az európai és ukrajnai fegyvergyártás növelése is – húzta alá.

Donald Tusk kijelentette: amennyiben e témában „minden Donald a világon” ugyanolyan véleményen lenne, mint ő maga, „a forgatókönyv bizonyára egyszerűbb lenne”.

A háború utáni valódi biztonsági garanciákhoz az összes szövetséges hozzájárulása szükséges, ezért meg kell győzni az európai és az amerikai NATO-partnereket, hogy „stabil, biztonságot szavatoló mechanizmust” biztosítsanak Ukrajnának – magyarázta Tusk.

Bejelentette, hogy újabb, több mint 200 millió euró értékű lengyel segélyszállítmányok indulnak Ukrajnába.

Tusk kitért a két ország közötti vita tárgyát képező, 1943-1945-ben lezajlott volhíniai mészárlásra is, amelynek során a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) adatai szerint az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) és az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) mintegy százezer lengyelt mészárolt le. Az áldozatokat rejtő tömegsírok feltárását Ukrajna 2017-ben leállította.

A lengyel kormányfő áttörésnek nevezte, hogy az ukrán és a lengyel fél „értik egymást a témában, és normális nyelven kezdenek el róla beszélni”.

Tusk ezzel arra utalt, hogy hétfőn a Szabadság és Demokrácia Alapítvány nevű lengyel szervezet bejelentette: ukrán engedély alapján áprilisban exhumálásokat indítanak el a nyugat-ukrajnai egykori Puzsniki falu térségében, ahol az UPA a volhíniai mészárlás után, 1945 februárjában mintegy száz lengyelt gyilkolt meg. Az alapítvány már 2023 őszén tájékoztatott a tömegsír megtalálásáról.

Zelenszkij „nagy előrelépésnek” nevezte a lengyel és az ukrán művelődési tárcának a történelmi rendezéssel összefüggő legutóbbi kezdeményezéseit.

Tusk a sajtótájékoztatón kitért az Európában történt szabotázsakciókra is. „Megalapozottan aggasztónak” nevezte azokat az értesüléseket, melyek szerint Oroszország terrortámadásokat tervezett légitársaságok ellen „nemcsak Lengyelországban, hanem világszerte is”. Részletekbe azonban nem bocsátkozott.

Az ukrán elnököt szerda délután Andrzej Duda lengyel államfő is fogadta. A találkozót követő közös sajtóértekezleten Duda megerősítette: támogatja, hogy Ukrajna meghívást kapjon a NATO-ba. Ez jelenleg „maximális célkitűzésnek” tekinthető, de megvalósítását egyre több állam- és kormányfő támogatja – tette hozzá. Elismerte egyúttal: a teljes csatlakozás „minden bizonnyal csak a háború után lesz lehetséges”.

Biztonsági garanciákat csak az észak-atlanti szövetség tagállamai adhatnak Ukrajnának, a legnagyobb garancia pedig a NATO-tagság és az Észak-atlanti Szerződés ötödik (a kollektív védelemről szóló) cikkelye lenne – jelentette ki Duda.

A volhíniai tömegsírok feltárása kapcsán a lengyel elnök reményét fejezte ki, hogy Kijev „következetesen és békésen” teljesíti majd a lengyel IPN által az utóbbi években benyújtott 20 exhumálási kérvényben foglaltakat.

Nagy-Britannia 4,5 milliárd font (2200 milliárd forint) értékű katonai segítséget nyújt az idén Ukrajnának, emellett felajánlja az ukrajnai katonák brit kiképzési programjának bővítését is.

A londoni védelmi minisztérium csütörtöki tájékoztatása szerint a 2025-re előirányzott – minden eddiginél magasabb – éves katonai támogatás a már korábban bejelentett 3 milliárd fontos fegyverszállítási program mellett tartalmaz egy 1,5 milliárd fontos hitelcsomagot is.

Ezt a kölcsönt a brit kormány a szankciók keretében zárolt orosz szuverén vagyoneszközök hozamából finanszírozza, vagyis Kijevet nem terheli hiteltörlesztési kötelezettség.

A befagyasztott orosz állami vagyoneszközökből törlesztendő, Ukrajnának szánt teljes brit hitelcsomag értéke 2,26 milliárd font; a csütörtökön bejelentett 1,5 milliárd fontos folyósítás ennek a programnak az első részlete.

A londoni védelmi tárca ismertetése szerint a 4,5 milliárd fontos idei katonai támogatásból a brit kormány egyebek mellett több száz légvédelmi rendszert, drónokat és a tűzvonalban harcoló ukrán katonák felszereléséhez szükséges eszközöket vásárol Ukrajna számára.

A tárca szerint London az első idei tranzakció keretében 61 millió font értékű megbízást adott a BAE Systems brit hadiipari konglomerátumnak ágyúcsövek gyártására az ukrán tüzérség részére.

Sir Keir Starmer brit miniszterelnök, aki csütörtökön Kijevben találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel, a tárgyalásokon bejelentette azt is, hogy London – szövetségeseivel együtt – új, bővített kiképzési programajánlatot dolgoz ki az ukrán fegyveres erők számára.

A felajánlás értelmében ukrán tisztjelöltek az első számú brit katonai akadémián, Sandhurstben részesülhetnének kiképzésben, brit tisztjelöltek pedig ukrajnai katonai kollégiumokban vehetnének részt tanfolyamokon, első kézből szerezve hadszíntéri tapasztalatokat az ukrán fegyveres erőktől – áll a londoni védelmi tárca csütörtöki tájékoztatásában.

A minisztérium szerint Zelenszkijjel tartott megbeszélésén Starmer úgy fogalmazott, hogy az új londoni kiképzési programajánlat „semmilyen lehetőséget nem zár ki”.

A tárca nem részletezte, hogy ez pontosan mit jelent, de kormányforrásokból származó egybehangzó, hosszabb ideje visszatérő brit médiaértesülések szerint a brit védelmi minisztérium fontolóra vette, hogy Nagy-Britannia ukrajnai területen is kiképzést nyújtson az ukrán fegyveres erőknek.

Az ukrajnai háború kezdete óta eddig 51 ezer ukrán katona részesült kiképzésben Nagy-Britannia területén.