Az oroszok folytatták az előrenyomulást Ukrajnában

Az orosz hadsereg elfoglalta a donyecki Novoolenovka (ukránul: Novoolenyivka) települést – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.

A tájékoztatás szerint a település bevétele segít az orosz erőknek kiszélesíteni a felvonulási területet Kurahove és Krasznoarmejszk (ukrán nevén: Pokrovszk) között, két irányban is növelve a nyomást az ukrán hadsereg egységein.

A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében csaknem 1300, a kurszki régióban pedig több mint háromszáz ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt napon az Ukrajnában megsemmisített számos katonai célpont és haditechnikai eszköz között sorolt fel egyebek között két tábori lőszerraktárt, egy Leopard harckocsit és egy Panzerhaubitze 2000 önjáró löveget, valamint több tüzérségi eszközt. Hozzátette, hogy az orosz légierő, valamint drónok segítségével katonai repülőtereket, a hadi célokat szolgáló energetikai infrastruktúra létesítményeit és az ukrán hadsereg élőerőit támadták 143 körzetben.

Nagyszabású fogolycserét hajtott végre hétfőn Oroszország és Ukrajna az Egyesült Arab Emírségek közvetítésével – közölte hétfőn az orosz védelmi tárca.

A moszkvai tájékoztatás szerint 150 orosz katonát engedtek el az ukrán hatóságok, cserébe pedig 150 ukrán hadifoglyot adtak át a kijevi vezetésnek. „Az orosz katonák jelenleg a Fehérorosz Köztársaság területén vannak, ahol megkapnak minden szükséges pszichológiai és orvosi támogatást és kapcsolatba léphetnek hozzátartozóikkal. A kiszabadult katonákat az Oroszországi Föderáció területére viszik orvosi ellátásra és rehabilitációra az orosz védelmi minisztérium egészségügyi intézményeiben” – tette hozzá a tárca.

Az orosz védelmi tárca hangsúlyozta, hogy a fogolycserére az emírségek humanitárius erőfeszítéseinek köszönhetően került sor.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök későbbi közleményében a moszkvai bejelentéssel szemben azt állította, hogy 189 ukrán hadifogoly szabadult ki.

Az UNIAN ukrán hírügynökség a fogolycseréket koordináló kijevi stábra hivatkozva arról számolt be, hogy a háború kirobbanása óta 3956 ukrán szabadulhatott hadifogságból, közülük az idén 1358-an.

Elkeseredett harcok zajlanak a kelet-ukrajnai, stratégiai jelentőségű Pokrovszk városának térségében – közölte az ukrán vezérkar hadijelentésében.

A kijevi tájékoztatás szerint 35 orosz támadást jelentettek a város környékén.

„Három orosz hadsereg összpontosította erőit ott ellenünk” – ismertette Viktor Trehubov regionális parancsnok, akit az Unian helyi hírügynökség idézett.

Trehubov közlése szerint nagyon heves harcok folynak, mert az orosz hadsereg minden rendelkezésre álló erővel támad és megpróbálja áttörni az ukrán védelmi vonalakat. Mint mondta, az átkaroló támadások során súlyos veszteségeket okoztak az orosz félnek.

„Mivel a városban folytatott küzdelem nagyon kellemetlen, az ellenség a külterületeken próbálja kikényszeríteni a harcokat, visszavonulásra kényszerítve az ukrán csapatokat és elejét véve egy frontális támadásnak” – tette hozzá.

Oroszország nem támaszt előfeltételeket az ukrajnai rendezést szolgáló tárgyalásokhoz, a meglévő megállapodások teljesítését követeli – jelentette ki csütörtökön Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

„Amikor nekünk arról beszélnek, hogy Oroszország előfeltételeket támaszt, akkor nem előfeltételekről van szó, hanem annak teljesítéséről, amiről korábban megállapodtunk” – hangsúlyozta az orosz diplomácia vezetője helyi és külföldi hírügynökségeknek adott interjújában. „Nekünk, mint kiderült, hazudtak”– folytatta Lavrov. „Akkor, amikor bejelentették, hogy a NATO nem fog kelet felé terjeszkedni, és amikor hangoztatták, hogy elkötelezettek az ENSZ Alapokmánya szerinti rendezés iránt, de megfeledkeztek arról, hogy az alapokmány nemcsak a területi épség megőrzésének elvéről rendelkezik, hanem tartalmazza a nemzetek egyenjogúságának és önrendelkezésének elvét is” – tette hozzá.

Lavrov kiemelte, hogy

Oroszországnak nem elegendő „a puszta beszéd”, végleges, jogilag kötelező erejű megállapodások kellenek.

„Eddig minden, amit hallunk, beszéd valamiféle tűzszünet kigondolásának szükségességéről, és különösebben nem is kendőzik el, hogy a fegyvernyugvásra azért van szükség, hogy időt nyerjenek Ukrajna további felfegyverzéséhez, hogy rendbe tudják szedni magukat, további mozgósítást hajthassanak végre, és így tovább” – tette hozzá.

„Egy fegyvernyugvás sehová sem vezet” – hangsúlyozta Lavrov. „Végleges, jogilag kötelező megállapodásokra van szükségünk, amelyek rögzítik az Oroszországi Föderáció minden biztonsági feltételének teljesítését és természetesen szomszédaink törvényes biztonsági érdekeit egy olyan szövegkörnyezetben, amely nemzetközi jogi úton rögzíti ezen megállapodások sérthetetlenségét” – mondta.

Moszkva kész az ukrajnai rendezést szolgáló – lényegi – megbeszélésekre, de azoknak a válság gyökereire kell összpontosítaniuk és figyelembe kell venniük Oroszország követeléseit

– mondta.

Kitért arra is, hogy Moszkva hallja Donald Trump megválasztott amerikai elnök csapatának jelzéseit arról, hogy érdekeltek a párbeszéd újraindításában, „ami teljességgel észszerű és természetes”.

Szót ejtett arról is, hogy Franciaország zárt csatornákon keresztül többször is Oroszországhoz fordult annak érdekében, hogy párbeszédet nyisson az ukrajnai kérdésről, mégpedig Kijev részvétele nélkül, miközben a Nyugat azt hajtogatja, hogy „egy szót sem Ukrajnáról Ukrajna nélkül”. Lavrov ezzel összefüggésben Párizs „kétszínű viselkedésére” utalt. „Mi lényegében nem zárkózunk el a kapcsolatoktól, készek vagyunk meghallgatni őket, párhuzamosan mindezzel azonban Franciaország úgynevezett békefenntartó erők Ukrajnába irányításának egyik legfőbb kezdeményezőjeként lép fel, saját területén pedig az ukrán hadsereg harci alakulatait képezi ki, nyílt kijelentéseket tesz arról, hogy folytatni kell Oroszország ütlegelését és elérni azt, hogy Ukrajna erősebb pozícióból tárgyalhasson”.

Lavrov beszélt arról is, hogy Ukrajnában választásokat kell tartani, hogy az országnak legyen legitim elnöke, addig az országban egyedül csak az ukrán parlament, a Verhovna Rada, illetve annak elnöke bír legitimitással.

A brit kormány pénzügyi segítséget nyújt Ukrajnának a háborús bűncselekmények kivizsgálásához.

A londoni védelmi minisztérium, a belügyminisztérium és a külügyi tárca közös vasárnapi tájékoztatása szerint Nagy-Britannia 4,5 millió font (2,25 milliárd forint) támogatást ad Kijevnek erre a célra.

Az ismertetés szerint a finanszírozási csomagot Ukrajna az orosz invázió óta elkövetett háborús bűncselekmények dokumentálására, kivizsgálására és a büntetőeljárások megindítására használhatja.

A támogatást az Egyesült Államok, az Európai Unió és Nagy-Britannia által 2022-ben létrehozott, elsősorban a nemzetközi büntetőjogba ütköző bűncselekmények kivizsgálásához tanácsokkal szolgáló testület (Atrocity Crimes Advisory Group, ACA) tevékenységének kiegészítéseként folyósítja a brit kormány.

Az ACA mindenekelőtt az ukrán főügyészség háborús bűncselekmények kivizsgálásáért felelős ügyosztályának munkájához nyújt segítséget.

London már korábban bejelentette, hogy pénzügyi és technikai segítséget nyújt a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnak is, emellett olyan különleges képesítésű szakértőket vezényelt Ukrajnába, akik háborús bűncselekmények, illetve a háborúhoz kötődő szexuális erőszakcselekmények kivizsgálásához tudnak segítséget nyújtani.

A brit kormány vasárnapi tájékoztatása szerint a háború kezdete óta több mint 300 ezer ukrán lelt menedékre Nagy-Britanniában.

Az ismertetésben szerepel az is, hogy 2025. február 4-től a jogosult ukrán állampolgárok nagy-britanniai tartózkodási engedélyük 18 havi meghosszabbítását kérvényezhetik a londoni belügyminisztériumtól.

Az ukrán állampolgároknak kiadott első brit menekültvízumok jövő márciusban lejártak volna, de a hosszabbítással azok is legalább 2026 szeptemberéig maradhatnak, akik az elsők között folyamodtak tartózkodási engedélyért Nagy-Britanniában.