Az orosz hadsereg hatalmas támadást intézett az ukrajnai katonai és energetikai létesítmények ellen december 31-én – írja az eadaily.com.

A „Military Chronicle” Telegram-csatorna beszámolója szerint hatalmas rakétacsapásról érkeztek jelentések Ukrajnában.

„Az előzetes információk szerint a Kh–101, Kh–22 és a Caliber rakétákkal mértek csapást” – áll a kiadványban.

Az ukrán fél arra figyelmeztetett, hogy Oroszország az Oresnyikot fogja használni. A hírek szerint pedig nagyszámú rakétát indítottak el Szumi régióban.

A közlemény hozzátette: „Abból ítélve, hogy hány rakéta repül át a Szumi régión, az orosz csapatok elérték az ukrán tartalékok jelentős részét a határvidéken.”

A brit hírszerzés elemzői szerint az oroszok az Oresnyik nevű rakétájuk Ukrajna elleni alkalmazását „szinte biztosan” stratégiai üzenetnek szánják, miután Ukrajna nyugati rakétákat indított Oroszország ellen. A brit hírszerzés biztosan tud mást is, de azt nem teszik ki a hivatalos oldalukra. Putyin gondosan kalibrált válaszában közölte az Oresnyik főbb mutatóit, ami azt mutatja, nem érdemes kipróbálni éles robbanófejekkel.

hiperszonikus fegyver — Hiprszonikus fegyvereket is bevetnek az oroszok. Az Oresnyik az eddigiek közül a legveszélyesebb - Fotó: Anelo / Shutterstock

Oresnyik, a gondosan kalibrált üzenet

Az már bizonyos, hogy az Oresnyik a leghosszabb hatótávolságú fegyver, amelyet valaha is használtak konfliktusban Európában. Putyin szerint ahova becsapódik, ott kő kövön nem marad. Értelmetlen azt latolgatni, hogy hány ilyen fegyvere van az oroszoknak, megoldják, hogy kellő számban legyen.
Az American Conservative ukrajnai helyzettel foglalkozó cikkében azt kérdezi: Mi van akkor, ha Oroszország válaszul az Ukrán rakétatámadásokra véletlenül vagy szándékosan megöl amerikaiakat? Ebben az esetben minden bizonnyal az amerikai adminisztrációnak intenzív politikai nyomással kell szembenéznie, hogy válaszoljon. Ez rendkívül veszélyes: az amerikaiak most veszélyben vannak az ukrajnai háborúban, és ha megsérülnek vagy meghalnak, akkor ezek a halálesetek ürügyként használhatók fel az eszkalációra, amikor eleve nem kellett volna ott lenniük Ukrajnában.

Az Ukrajna elleni hadműveletek során bevetett új orosz közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta (MRBM), az Oresnyik gyártásában részt vevő vállalatok továbbra is nyugati technológiát használnak – derült ki a Financial Times elemzéséből. A múlt hónapban tesztként bevetett Oresnyik rakéta fejlesztését végző orosz cégek német és japán gyártmányú fémmegmunkáló berendezésekkel dolgozó szakembereket kerestek álláshirdetéseikben.

Az ukrán hírszerzés szerint a rakéta fejlesztéséért két vállalat, a moszkvai Hőtechnológiai Intézet és a Szozvezdié felelős. Ezek az intézmények olyan alkalmazottakat toboroznak, akik jártasak a Fanuc, a Siemens és a Heidenhain vezérlőrendszerek használatában – állítja az amerikai lap. A nyugati CNC-technológia kulcsszerepet játszik az Oresnyik tömeggyártásában, mivel lehetővé teszi az alkatrészek gyors és rendkívül pontos előállítását.

Egy harmadik érintett vállalat, a Titan Barrikady 2024 elején közzétett videójában szintén látható egy Fanuc márkájú vezérlőrendszer. Bár Oroszország igyekszik helyettesíteni a nyugati technológiát hazai fejlesztésekkel, továbbra is jelentős mértékben támaszkodik külföldi eszközökre. Az orosz ipar jelenleg Kínából szerzi be a szükséges berendezéseket, azonban a hírszerzési jelentések szerint ezek többsége továbbra is német vagy japán gyártmányú vezérlőkkel működik.

Az Oresnyik fejlesztése azt mutatja, hogy az orosz hadiipari komplexum még mindig függ a csúcskategóriás nyugati berendezésektől”

– nyilatkozta Denisz Hutik, az Ukrán Gazdasági Biztonsági Tanács ügyvezető igazgatója.

A nyugati országok igyekeznek megakadályozni, hogy CNC-technológia kerüljön Oroszországba, de a Financial Times szerint 2024 eleje óta legalább 3 millió dollár értékben érkeztek ilyen szállítmányok az országba. Egy 345 ezer dolláros Heidenhain vezérlőrendszert például Kínán keresztül juttattak el egy szankciókkal sújtott orosz vállalathoz. A nyugati cégek hangsúlyozzák, hogy betartják a szankciókat, és szigorú ellenőrzéseket alkalmaznak. A Siemens közölte, hogy kivizsgálja az ügyet.

lagyimir Putyin orosz elnök szerint az új hiperszonikus fegyverük ellen nincs hathatós védelem. Oroszország az Oresnyik névre hallgató, eddig ismeretlen fegyverrel válaszolt az amerikai gyártmányú ATACMS ballisztikus és a brit–francia Storm Shadow/SCALP-EG cirkálórakétákkal végrehajtott támadásokra. Orosz források szerint a mintegy tízszeres hangsebességgel érkező repülő rombolószerkezet elfogására az ukrán védők még csak kísérletet sem tudtak tenni. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezért ismét a világhoz fordult – eddig mindhiába.

Valamilyen ismeretlen – a moszkvai szaksajtó által Oresnyik néven emlegetett – fegyver csapódott be a kelet-ukrajnai nagyváros, Dnyipro egyik katonai nagyvállalata, a Pivdennij (volt Juzsníj) épületeibe még novemberben. Nemcsak a gyárat tarolta le, hanem a szomszédos, ugyancsak az ukrán VPK hadiipari komplexumhoz tartozó üzem létesítményeit is romba döntötte. Orosz források szerint a mintegy tízszeres hangsebességgel érkező repülő rombolószerkezet elfogására az ukrán védők még csak kísérletet sem tudtak tenni. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök esti összefoglalójában a világhoz fordult a legújabb – általa eszkalációnak minősített – oroszországi lépés miatt, és annak elítélésére szólított fel. Felhívásának eddig kevés foganatja volt.

Oresnyik, támadófegyver, hiperszónikus, rakéta — Oresnyik: Oroszország „tükörválaszt” ad a Nyugat támadásaira Vlagyimir **Putyin** szerint / Fotó: AFP

Oresnyik: 36 robbanófej csapódhatott a célpontokba

A rendelkezésre álló – foghíjas és vélhetően erősen manipulált – beszámolók szerint a hiperszonikus támadószerkezet hat, önállóan a célra vezérelhető blokkot indított el, és minden blokkban hat robbanófej lehetett. Így

összesen 36 robbanófej csapódhatott a célpontokba.

Ezek egy része azonban akár az ellenséges rakétavédelmet megzavaró „álcélpont” is lehetett.

Elemzők lehetségesnek tartják, hogy a robbanófejekben nem volt töltet, hanem a hatalmas sebesség és tömegük kombinációjából felszabaduló óriási kinetikus energiával pusztították el földi célpontjaikat. Egyes források két célról beszélnek, a Pivdennij melletti és a szomszédos, ugyancsak hadiipari objektumról. Oroszországi források szerint mindkettő megsemmisült.

Fél órával a támadás megindítása előtt az oroszok – a napi 24 órán át élő kapcsolatot tartó „forró dróton” keresztül – figyelmeztették a washingtoni vezetést a rakétaindításról. Az amerikaiak viszont valahonnan már korábban jelzést kaphattak, mert a támadás napján nem nyitott ki az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége. A feltehetőleg a Kaszpi-tenger északnyugati partjaitól nem messze található, Kapusztyin Jar-i kísérleti rakétaindító bázisról felbocsátott, többszörös hangsebességű rakéta – amely a hipersebességű támadórészt vitte –

öt perc alatt érte el a mintegy 800 kilométerre lévő dnyiprói célpontját.

Mindez a november 21-re virradó éjszakán a kora hajnali órákban történt.

Oroszország „tükörválaszt” ad a Nyugat támadásaira – mondta az orosz elnök az eseményhez időzített videóbeszédében. Vlagyimir Putyin követte a „ködösíts, de üzenj is közben” stratégiát. Beszédéből kiderült, hogy a közép-hatótávolságú rakétaeszközzel, a hipersebességű Oresnyikkal azoknak a nyugati vezetőknek üzent – elsősorban a leköszönő amerikai elnöknek, Joe Bidennek –, akiket az oroszok a minapi, az ország határától akár több száz kilométerre, Oroszország belsejében található célpontok nagy hatótávolságú taktikai rakétafegyverekkel való megtámadásában hibáztat.

Putyin szerint az új, hiperszonikus fegyverük ellen nincs hathatós védelem

„Ezeket a támadásokat nem hajthatták volna végre az ukrán fegyveres erőket támogató nyugati vezetők, katonai szakértők közvetlen közreműködése nélkül” – közölte Putyin.

Oroszország az Oresnyikkal válaszolt a november 19-én a brjanszki és kurszki területek elleni, amerikai gyártmányú ATACMS ballisztikus és a brit–francia Storm Shadow/SCALP-EG cirkálórakétákkal végrehajtott támadásokra

– hangzott el. A brjanszki ATACMS-csapásnak nincsenek áldozatai, de a kurszki cirkálórakétásnak már vannak katonai halottjai és sebesültjei – tette hozzá Putyin.

Ezzel az oroszországi elnök elkötelezte magát a kétféle álláspont kevésbé konfrontatívabbja mellett – írta a Vojennoje Obozrenyije (Katonai Szemle) című, a Kreml felügyeletével működő katonai-nemzetbiztonsági portál (topwar.ru). Első ízben hangzott tehát el, hogy Oroszországban, a hatalmi struktúrákon belül is van egy keményvonalas, „háborúpárti” csoport, amely nukleáris fegyverek bevetésével válaszolt volna a Biden elnök, majd a francia és az angol vezetés által engedélyezett, Oroszország belseje felé végrehajtott ukrán rakétacsapásokra.

A másik, kevésbé harcias csoport (amelyhez láthatóan Putyin elnök is tartozik) ugyancsak reagálna az ukránok által egyes nyugati hatalmak aktív támogatásával végrehajtott rakétacsapásokra. Ám nem alkalmaznának nukleáris fegyvereket, hanem – mint a dnyiprói példa is jelzi – új típusú, hagyományos fegyverekkel válaszolnának.

Ezen fegyverek ellen – ahogy azt Putyin is jelezte a beszédében – a jelenlegi állás szerint nem létezik hathatós védelem.

Az orosz vezető egyúttal a Nyugat értésére adta, hogy az Oroszország belsejébe irányuló rakétatámadások folytatódása esetén a dnyipróihoz hasonló támadások érhetik a csapásokban támogatóként szereplő államok bizonyos létesítményeit. Vlagyimir Putyin itt a francia, angol és az amerikai vezetőkre célozhatott, bár nem említett konkrét országneveket.

Az év legvégén hatalmas rakétacsapást indítottak az oroszok