A külső kerületekben élők nem érdeklik Karácsonyékat

Az utazók biztonságát szavatolni hivatott BKK-rendészet ugyan létrejött január elsejével, azonban a csoport a fővárosi önkormányzat közlése szerint nem fog szolgálatot teljesíteni a HÉV vonalain. Annak ellenére nem terjesztik ki a rendészet működését a budapesti helyiérdekű vasútra, hogy ezeken a járatokon tapasztalható a legtöbb közbiztonsági probléma, garázdaság.

Fotó: MTI/Jászai Csaba

A HÉV-ek állami fenntartásában, a MÁV-HÉV Zrt. üzemeltetésében működnek, értelemszerűen a BKK rendészet jog-, feladat- és hatásköre csak a BKK-járatokra terjed ki, a HÉV-ekre nem – írta lapunk kérdésére válaszolva a fővárosi önkormányzat. Kifejtették: az ígéreteknek megfelelően január 1-jétől a Főváros Önkormányzat Rendészeti Igazgatósága (FÖRI) hatályba lépett új szmsz-ének megfelelően a szolgálati igazgatóhelyettes irányítása alatt megalakult a BKK rendészeti osztály 75 státussal, a létszámot folyamatosan töltik. 

Amint arról korábban beszámoltunk, a BKK-rendészet terve ambiciózusnak indult: Vitézy Dávid szavai szerint 200 fővel kívánta felállítani a rendészeti szervezetet, amely a közlekedési szabályok betartatásában, a közösségi közlekedési eszközökön a biztonság fenntartásában játszott volna szerepet. A valóság azonban kiábrándító képet mutat: Karácsony Gergely főpolgármester mindössze 75 főre szűkítette a BKK-rendészet létszámát, a csoport pedig hosszas előkészítés után csak most, 2025 januárjában kezdheti el a munkát. A Városháza a létszám megfelezését a finanszírozási nehézségekkel indokolta. 

Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója korábban lapunknak elmondta, a fővárosi önkormányzat a választási kampányban nem a BKK rendészet létrehozása, hanem annak szerintük hajléktalanellenes retorikája ellen emelt szót. A volt főpolgármester-helyettes elmondta: a FÖRI-nél közterület-felügyelők, vagy segédfelügyelők vannak alkalmazásban. Közterület-felügyelő pedig a jogszabályok szerint az lehet, aki ezen képesítésre szóló jogszabálynak megfelel. Vagyis cselekvőképes, büntetlen előéletű, minimum középfokú végzettséggel rendelkezik, és leteszi a közterület-felügyelői vizsgát, vagy az ezzel kapcsolatos közszolgálati szakképesítése van.

 – mondta el Kiss Ambrus. Hangsúlyozta: a BKK-rendészet létrehozásával párhuzamosan kiemelt feladat, hogy a közösségi közlekedési eszközökről leszállított hajléktalanok ne maradjanak a megállókban, ahol télen könnyűszerrel megfagyhatnak. A hajléktalanok ellátását segítő rendszer a főigazgató elmondása szerint már most is működik.

 – tette hozzá a politikus. Kiss Ambrus a Magyar Nemzet kérdésére válaszolva kiemelte: a BKK rendészet felállításával párhuzamosan nem tervezik a diszpécserszolgálat bővítését. A döntés azonban problémát okozhat, ugyanis a BKK diszpécserszolgálatának így idén januártól a jelenlegi létszám mellett a közösségi közlekedés sofőrjeinek bejelentései mellett a közlekedők jelzéseivel is foglalkoznia kell, ami könnyen túlterheltté teheti a rendszert.

Karácsony lépésről lépésre szorítaná ki az autósokat Budapestről

Nem áll le az autósok üldözésével Karácsony Gergely főpolgármester, aki egy rádióműsorban ismertette az elképzeléseit. A fővárosi Fidesz–KDNP-frakció szerint nem az élhető, gyalogosbarát főváros gondolatával van probléma, hanem azzal, hogy a városvezetés nem nyújt alternatívát az autóval közlekedőknek.

Fotó: Havran Zoltán

– Az autósok kiszorítása évek óta folyamatos, és mindeközben azt látjuk, hogy a P+R-parkolók nem épülnek meg, amelyek szükségesek lennének ahhoz, hogy az emberek le tudják tenni az autóikat. Amelyik parkoló megépült még Tarlós István vezetése alatt, azokból többet fizetőssé tettek Karácsonyék – mondta el korábban a Magyar Nemzetnek Szepesfalvy Anna. A fideszes fővárosi képviselő arra a főpolgármesteri kijelentésre reagált, miszerint lépésről lépésre szorítaná ki az autósokat a balliberális vezetés a fővárosi utakról.

– Nem fejlesztik úgy a BKV rendszereit, itt különösen a kötött pályás közlekedésre gondolok, hogy valós alternatívát tudjunk nyújtani az autósoknak, hogy tényleg könnyen, gyorsan, kényelmesen, jóval olcsóbban és környezetbarát módon tudjanak eljutni a desztinációkra. Arról nem beszélve, hogy a létező BKV-járatoknak az állapota sem kielégítő. Nagyon komoly visszaesést lehet tapasztalni a köztisztasági és közbiztonsági állapotokban is – mutatott rá az egyik komoly problémára a képviselő. Beszédes Karácsonyék részéről, hogy a Fidesz–KDNP-frakció benyújtott egy előterjesztést, ami arról szólt, hogy a fővárosi rendészet és a rendőrség közösen járőrözzön Budapest közterületein is, ne csak a BKK-járatokon.

Ezzel feltehetően politikai szándékkal gesztust gyakoroltak Vitézy Dávid felé. A kampányban a főpolgármester még hevesen tiltakozott a BKK-rendészet létrehozása ellen, mert szerinte a közösségi közlekedésben felbukkanó erőszakos kéregetők, a maguk alá vizelő hajléktalanok és ittas személyek kérdése nem rendészeti probléma, hanem szociális.

– A mi javaslatunk a 2019 előtti állapotok visszaállítását célozta meg. Emlékezetes: a fővárosi rendészet és a rendőrség különböző hatáskörökkel tudták egymást támogatni és így többszörözni az utcai jelenlétet. Akkor 37 ezer órányi járőrözési szolgálatot végeztek el közösen. Ez a huszadára csökkent a Karácsony-érában. Az előző gyakorlatot kellene visszaállítani, hiszen nemcsak a BKK járatain járőröztek, hanem a köztereken, az aluljárókban, a parkokban is. Tehát a javaslatunk önmagában nem csak a tömegközlekedést érintette volna. Visszatérve az autósok kiszorítására, szerintünk először kellene fejleszteni, és utána tiltani.

– tette hozzá a fideszes képviselő. Szepesfalvy Anna a rakpart átgondolatlan lezárására is kitért, szerinte itt sem végezték el a megfelelő előkészítést, hogy egy ilyen mértékű lezárás megtörténjen.

– Karácsony Gergely főpolgármester azt mondja: egyeztetés zajlik a rakpart átépítése kapcsán, miközben már beadta az engedélyezési terveket. Ez nem fair a budapestiekkel szemben. A fővárosnak lenne arra forrása, hogy az autósoknak szóló fejlesztéseket előzetesen létrehozza. Szalai Piroska képviselőtársam részletesen foglalkozik azzal, hogy milyen anyagi helyzetben van valójában a fővárosi önkormányzat. Karácsony Gergely azt mondja, itt minden pénzt elvontak. Az igazság az, hogy a főváros fő bevétele, az iparűzési adó még 2019-ben 165 milliárd forint volt, idén 303 milliárdot várnak ebből a bevételi forrásból. Lehet mondani, hogy a szolidaritási adót is megemelte a kormány, de azért nem ennyivel. Önmagában nem mondhatja a főpolgármester, hogy rosszabb helyzetben lenne, mint Tarlós István volt. Ehhez képest semmilyen komoly fejlesztést nem látunk, csak az átgondolatlanul bevezetett forgalomcsökkentést, sokszor szakmaiatlanul felfestett biciklisávokat, és még nem történtek meg azok a fejlesztések, amelyek ahhoz kellenek, hogy valóban tudjuk csökkenteni az autós forgalmat – hangsúlyozta Szepesfalvy Anna.