A következő napokban NATO-csapatok vonulnak át Magyarországon

A Magyar Honvédség felkészült NATO-csapatok fogadására, és a szövetséges erők áthaladásának biztosításával aktívan hozzájárul az idei év legnagyobb NATO-gyakorlatához.

A Magyar Honvédség felkészült NATO-csapatok fogadására, és a szövetséges erők áthaladásának biztosításával aktívan hozzájárul az idei év legnagyobb NATO-gyakorlatához – jelentette ki a honvédelmi miniszter az MTI-hez eljuttatott közleményében.

„Magyarország elkötelezetten teljesíti szövetségesi feladatait, ez az egyik alappillére nemzetközi biztonsági stratégiánk megvalósításának”

– tette hozzá.

Steadfast Dart 2025 elnevezéssel kilenc NATO-tagállam mintegy tízezer katonája vesz részt a Szövetséges Reagáló Erőt (ARF), a NATO új gyorsreagáló erejét megmozdító gyakorlaton, amelyet február 7. és 21. között tartanak Romániában, Bulgáriában és Görögországban. Ez az ARF első nagy művelete, amelyen tesztelik a telepíthető képességeket és eljárásokat. A gyakorlaton a három fogadó ország mellett Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Szlovénia és Törökország katonái vesznek részt. Az ARF a NATO modernizált haderőmodelljének egyik legjelentősebb újítása, amely lehetővé teszi, hogy a NATO gyorsan reagáljon bármilyen válságra. Január elejétől február 7-ig az ARF csapatainak telepítési képességeit ellenőrzik: vagyis ennyi ideje van a gyakorlaton részt vevő egységeknek, hogy Franciaországból, Olaszországból, Spanyolországból, Szlovéniából, Törökországból és az Egyesült Királyságból légi, tengeri és szárazföldi úton a gyakorlat helyszínére érkezzenek.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta, hogy a pápai és a szentesi katonai bázis szállást, pihenőhelyet és ellátást biztosít a Romániába tartó – a gyakorlat vezető nemzetét képviselő – brit egységeknek, több mint 400 katonának.

A fő erők konvojban január 20-22-én haladnak át az országon, a Rajka-Pápa-Szentes-Nagylak útvonalon.

A visszaúton hasonló támogatást kapnak majd a brit alakulatok.

A korábbinál több pénzt kell fordítani az európai védelmi kapacitás és az ellenállóképesség fokozására, ugyanis aggasztó a jelenlegi európai biztonságpolitikai helyzet – jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben.

Az Európai Parlament külügyi bizottságának (AFET) ülésén Mark Rutte hangsúlyozta, a jelenlegi veszélyes időben fokozni kell a biztonságot, és ennek érdekében erősíteni szükséges az együttműködést az Európai Unió és a NATO között. „Nem állunk hadban, de jelenleg békében sem élhetünk” – fogalmazott.

Többet kell beruházni a védelembe, hangsúlyt kell helyezni a védelempolitikára, és fokozni kell a védelmi kapacitást. Erősíteni kell a társadalmak és a létfontosságú infrastruktúrák ellenállóképességét – hangsúlyozta a NATO-főtitkár.

„Többet kell költenünk, jobban kell költenünk, és többet kell termelnünk” – fogalmazott Rutte, majd hozzátette: ennek célja nem a háború kiprovokálása, hanem annak megelőzése.

A védelem nem ingyen van, a biztonság nem ingyenes. Többet kell fektetni a biztonságba, többet kell költeni a védelmi kapacitás erősítésbe.

A korábban megállapított, a GDP-hez képest kétszázalékos ráfordítás „közel sem elégséges” a védelem szavatolására – figyelmeztetett. Fokozni kell a termelést, hajók, tankok, drónok, repülőgépek és más hadi eszközök gyártásának felgyorsítására van szükség – emelte ki a volt holland kormányfő.

Hangsúlyozta: a nem uniós partnerek bevonása az EU védelmi erőfeszítéseibe létfontosságú Európa szempontjából. A transzatlanti védelmi ipari együttműködés minden felet erősebbé tesz olyan időben, mikor Kína, Oroszország, Irán és Észak-Korea is növeli együttműködését az ipar, azon belül a hadiipar terén – hívta fel a figyelmet Rutte, majd úgy fogalmazott: „nem engedhetjük meg, hogy több pénzt és időt pazaroljunk el.”

A NATO-főtitkár hangsúlyozta: Oroszország háborúja folytatódik Ukrajna ellen, emellett Moszkva egyre több romboló kampányt folytat a katonai szövetség és az EU tagállamai ellen kibertámadásokkal, gyilkossági kísérletekkel és szabotázsakciókkal.

„A kibertámadások, a szabotázsakciók, a kémkedés, dezinformáció, a migráció politikai eszközként való használata terén országaink ellenséges ténykedések célpontjai” – fogalmazott.

Világossá kell tenni, hogy a szabotázsakciók és más támadások nem maradnak válasz nélkül – jelentette ki Rutte, majd azt mondta: Oroszország destabilizációs hadjárata mellett Kína, Észak Korea és Irán is felsorakozott. Szavai szerint több más veszély is fenyeget, amelyek között a NATO-főtitkár a terrorizmust, az atomfegyverek fejlesztését és a klímaváltozást sorolta.

A NATO-főtitkár arra is figyelmeztetett, hogy a globális és az európai biztonság alapvető kérdése az ukrajnai háború kimenetele. Fenn kell tartani, sőt fokozni kell Ukrajna támogatását, hogy fordítani lehessen a háború menetén – jelentette ki.

„Mindannyian szeretnénk, ha véget érne a háború, de ezzel egy időben hosszú távú, tartós békét akarunk. Azt akarjuk, hogy minél hamarabb megkezdődjenek a béketárgyalások” – fogalmazott.

Oroszország számára egyértelművé kell tenni, hogy Ukrajnát nem támadhatja meg még egyszer

– mondta. A béke nem marad fenn, ha Vlagyimir Putyin orosz elnöknek sikerül Ukrajnában előretörnie – figyelmeztetett Rutte, majd hozzátette: „az orosz elnök nem áll meg”, korábban is fenyegetőzött háborúval. „Mi lesz a következő cél? Nem tudhatjuk” – mondta a NATO-főtitkár.

Szavai szerint a béke nem lesz tartós akkor, ha az ukrajnai háború olyan alkuval ér véget, amelynek révén Oroszország, Kína, Észak Korea és Irán együtt erősebbek lehetnek. A béke csak akkor maradhat fenn, ha Ukrajna az erő pozíciójában tárgyalhat a béketárgyalások asztalánál – mondta Rutte, majd úgy folytatta: ehhez folyamatos segítségre van szüksége Kijevnek.

Több fegyverre és gyorsabban, hogy jobban meg tudja védeni magát, és hosszú távú békét tudjon kialkudni maga, Európa és a világ számára egyaránt – hangsúlyozta. A NATO-tagországok és az EU támogatása kulcsfontosságú Ukrajna számára – tette hozzá.

A védelem és az ellenállóképesség fokozása, valamint Ukrajna támogatásának fenntartása és erősítése terén a NATO-nak és az Európai Uniónak kéz a kézben kell együttműködnie – zárta gondolatait Mark Rutte.

Folytatni kell 2025-ben is a magyar haderő fejlesztését, hogy a Magyar Honvédség műveleti értéke és hadrafoghatósága a lehető legmagasabbra emelkedjen – mondta a honvédelmi miniszter az M1 aktuális csatorna HadERŐ című műsorában.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte: a kormány biztosítja az ehhez szükséges forrást a jövő évi költségvetésben, így a NATO elvárásának megfelelően a GDP 2 százalékát fordítja védelmi kiadásra.

Hozzátette, hogy folytatni kell a kiképzéseket, az eljárásrendek, doktrínák kifejlesztését és azok bevezetését, gyakorlatba való átültetését, a katonákat pedig fel kell ezekre készíteni.

Közölte, az ország erősödik gazdasági, demográfiai értelemben is 2010 óta, mióta ez a kormányzat átvette az irányítást, de erősödnie kell katonailag is, hogy „megfelelő elrettentő erőt tudjon felmutatni”.

Azt mondta, ugyan a magyar emberek biztonságának végső garanciája az ország NATO-tagsága, de kell hozzá egy erős, jól felfegyverzett, jól kiképzett, magas műveleti értékű és könnyen, gyorsan, rugalmasan hadra fogható haderő, ami a közigazgatással összefogva „és a magyar társadalom jószándékú, szerető támogatását bírva, szükség esetén nagyon gyorsan erőt tud felmutatni”.

A miniszter szerint ezért nagyon fontos az új fegyverek beszerzése, a toborzás, a kiképzés, miközben „minden, a környezetünkben lévő konfliktusban a béke álláspontját képviseljük”.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf felidézte, nagy energiát fordítottak tavaly a toborzásra, amely kezdetben a hivatásos haderőre, majd a területvédelmi tartalékosokra koncentrált. A műsorban elmondta: a toborzás eredményeként 3500-an csatlakoztak a területvédelmi tartalékos erőkhöz, és a jelentkezők nagy része már átesett az alapkiképzésen. A miniszter a műsort beharangozó keddi Facebook-posztjában már több mint 3600 új területvédelmi tartalékosról írt.

Amióta a magyar haderő átállt az önkéntes kiegészítésre, „soha ennyien nem csatlakoztak a magyar honvédséghez ilyen rövid idő alatt, mint most ezen a nyáron és őszön, ezt kifejezetten köszönöm a magyaroknak, hogy megértették, odafigyeltek és tettek annak érdekében, hogy ezt elmondhassuk” – fogalmazott.

Szólt arról, hogy tart a védelemipar fejlesztése is.

Egy ország hadereje csak akkor lehet igazán ütőképes és erős, ha az minél inkább szuverén, önállóan termelni képes, tehát a nemzetközi beszállítói láncokat minél inkább közel hozó és lerövidítő védelemiparral rendelkezik

– mondta.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf beszélt az ukrajnai háborúról is, szerinte az „a legveszélyesebb szakaszában jár”. Emlékeztetett: a leköszönő amerikai adminisztráció engedélyezte az ukránoknak, hogy a korábban átadott nagy hatóerejű rakétákkal mélyen belőhessenek Oroszország területére. A miniszter kiemelte, ez nagyon lényeges változás a korábbiakhoz képest és a háború eszkalációját jelenti.

Szólt arról is, hogy a Közel-Keleten, Szíriában újabb fegyveres konfliktus robbant ki, és Irán és Izrael is fegyveres konfliktusban áll.