Ukrajna támogatása továbbra is mindent felülír az EU-ban

Ukrajna támogatása továbbra is az Európa Tanács legfőbb prioritása marad, ahogy az elkötelezettség is Oroszország elszámoltathatósága mellett – jelentette ki Alain Berset, a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkára pénteken.

A strasbourgi közlemény szerint Alain Berset háromnapos látogatást tett Ukrajnában, amelynek során találkozott Volodimir Zelenszkij elnökkel, és megvitatta az Európa Tanács Ukrajnának nyújtott támogatásának következő lépéseit.

A főtitkár megerősítette, hogy a jövő év elején az ukrajnai gyermekekkel foglalkozó különmegbízottat nevez ki, aki koordinálni fogja az érintettek emberi jogainak tiszteletben tartását úgy Ukrajnában, mint az Európa Tanács más tagállamaiban.

Bejelentette egy munkacsoport létrehozását is az Európa Tanácson belül, amely összefogja majd a szervezet Ukrajnát támogató összes tevékenységét, és együttműködik külső szereplőkkel az Ukrajnával kapcsolatos kérdésekben. A közlemény szerint az ukrán elnök üdvözölte az intézkedéseket, és kifejezte: számít a szervezet támogatására egy kártérítési mechanizmus létrehozásában.

A főtitkár megerősítette: az Európa Tanács elkötelezett Oroszország Ukrajna elleni jogellenes fellépéseinek elszámoltathatósága mellett, amelyek nélkül – mint kiemelte – nem születhet fenntartható béke a felek között.

Berset az Ukrajna ellenálló képességének javításáról, a háború utáni helyreállításról és az újjáépítésről szóló cselekvési terv végrehajtásának fontosságát hangoztatta, majd megerősítette támogatását az Ukrajna szabad, demokratikus és európai jövője felé vezető úton.

„Megingathatatlan támogatásunk Ukrajnának abból az elhatározásunkból fakad, hogy ennek az igazságtalan és törvénytelen háborúnak véget kell vetni, és biztosítani kell az elszámoltathatóságot” – tette hozzá az Európa Tanács főtitkára a közlemény szerint.

Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter a hágai parlament e témáról folytatott vitájában kijelentette, hogy véleménye szerint jelenleg egyértelműen Oroszország van fölényben a harctéren, „ami akár azt is jelentheti, hogy Ukrajna elveszíti a háborút”.

Szavai szerint az oroszok egyre nagyobb teret nyernek keleten, miközben folyamatosan rakétákkal és drónokkal támadják az ukrán villamosenergia-infrastruktúrát. „Oroszország katonai ereje pedig egyre nő” – tette hozzá.

Aggodalmát fejezte amiatt is, hogy Donald Trump januárban hivatalba lépő amerikai elnök „gyors megoldást” ígért az ukrajnai háború lezárására. A miniszter szerint ugyanis

a tűzszünet vagy a béke nem vetne véget az orosz fenyegetésnek, mivel a Kreml ezután a balti államok felé fordíthatná a figyelmét.

Brekelmans hangsúlyozta, hogy a holland védelmi ágazat jelenleg elegendő pénzeszközzel rendelkezik Kijev megsegítésére.

„Hollandia továbbra is élen jár az Ukrajnának nyújtott segítségben. 10,4 milliárd eurós katonai segélyt ígértünk” – mutatott rá. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány közvetlenül az ukrán védelmi iparba 400 millió eurót fektet be.

Páncélozott harcjárművek beszerzéséről írt alá szerződést egy svéd gyártóval Dánia és Svédország, az Ukrajnának adományozott harcjárműveik pótlására – jelentette be pénteken a svéd védelmi miniszter.

A CV90 típusú gyalogsági harcjárműből 250-et rendeltek, ebből 115-öt a dán, 50-et a svéd, 40-et pedig az ukrán hadsereg számára fog leszállítani a brit BAE Systems svéd leányvállalata, a Hagglunds.

A beszerzés értéke 25 milliárd svéd korona (909,61 milliárd forint), ezt a két ország Ukrajna számára félretett pénzügyi alapjaiból finanszíroznak. Pal Jonson védelmi miniszter közleményében azt írta, „ezek az új svéd harcjárművek nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa biztonságát is erősíteni fogják”.

Svédországon és Dánián kívül jelenleg Csehország, Észtország, Finnország, Hollandia, Norvégia, Szlovákia, Svájc és Ukrajna üzemeltet CV90 típusú páncélozott harcjárműveket.

Tovább kell erősíteni a magyar békemissziót, mivel miközben az amerikai elnökválasztás nyomán még soha nem volt ilyen jó esély az ukrajnai háború lezárására, az eszkaláció kockázata is most a legerősebb – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Vallettában.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezet (EBESZ) miniszteri tanácsülésén arról számolt be, hogy az emberiség ma a veszélyek korában él, a kontinens is számos súlyos válsággal került szembe az elmúlt években, például a tömeges illegális bevándorlással, a koronavírus-járvánnyal, majd az ukrajnai háborúval.

Utóbbi kapcsán kifejtette, hogy Magyarország szomszédos országként közvetlen szembesül a fegyveres konfliktus negatív hatásaival, ennek ellenére a valaha volt legnagyobb humanitárius műveletét hajtotta végre, beengedve 1,4 millió menekültet Ukrajnából.

„Már több mint ezer napja élünk ennek a háborúnak a szomszédságában. És mi ugyanazt az álláspontot képviseltük ebben az ezer napban. Az eltelt idő megmutatta, hogy a csatatéren nincs megoldás. A fegyverszállítások nem vittek közelebb a békéhez, de mindenképpen több áldozatot okoztak. Ezért úgy gondolom, az eddig követett stratégiák kudarcot vallottak, és új stratégiára van szükségünk, a béke stratégiájára” – fűzte hozzá.

„Ahelyett, hogy a sorkötelezettségi korhatár csökkentését sürgetnénk, a tűzszünet megteremtésén és a béketárgyalások megkezdésén kellene dolgoznunk”

– folytatta.

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy ezért indított a magyar kormány idén nyáron békemissziót, amelyet most tovább kell erősíteni, mivel egyfajta kettős helyzet állt elő azáltal, hogy noha az amerikai elnökválasztás nyomán soha nem volt ilyen jó esély az ukrajnai háború gyors lezárására, de másrészt minden eddiginél erősebb jelenleg az eszkaláció veszélye.

„Mi a szomszédságban nagyon reméljük, hogy január 20-áig nem történik semmi visszafordíthatatlan. Ezért továbbra is hozzájárulunk a kommunikációs és diplomáciai csatornák nyitva tartásához, s ebben a tekintetben az EBESZ-t rendkívül fontos platformnak tekintjük, alapvetően az utolsó olyan térségbeli platformnak, amely biztosítja a civilizált kelet-nyugati párbeszéd lehetőségét” – emelte ki.

A miniszter végül arra is felhívta a figyelmet, hogy

az elmúlt időszakban számos esemény demonstrálta, hogy jelentősen megerősödött a vallási alapú megkülönböztetés a világban.

„Nyugat-Európában jelen van a modern kori antiszemitizmus. Szíriában, a Közel-Keleten és több afrikai országban üldözik a keresztényeket. Ahogyan az iszlámellenesség is felbukkan a világ számos pontján” – sorolta.

Majd emlékeztetett a tíz éve elfogadott bázeli nyilatkozatra az antiszemitizmus elleni fellépésről, s azt is felidézte, hogy akkor célként lett kitűzve egy hasonló dokumentum elfogadása más vallások védelme érdekében is, ami azóta sem történt meg.

„Ezért most azt kérem, hogy ezen az ülésen fogadjunk el közös nyilatkozatot a keresztények, a muszlim közösségek és más vallások elleni diszkriminációval szembeni küzdelemről” – tette hozzá.

Az amerikai elnökválasztás nyomán soha nem tűnt még ilyen közelinek az ukrajnai háború lezárása, de közben az eszkalációs veszély is minden eddiginél erősebb, mert az Egyesült Államok jelenlegi vezetése próbálja ellehetetleníteni a január 20. utáni gyors béketeremtést – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter helyi idő szerint szerdán Washingtonban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a kijelölt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval, Mike Waltz-cal folytatott egyezetését követően leszögezte, hogy hazánk számára jó hír lenne a képviselő kinevezése erre a tisztségre, ugyanis ő nemcsak a külügyi és a védelmi bizottság, hanem a magyar baráti tagozat tagja is a kongresszusban.

Kifejtette, hogy baráti hangvételű megbeszélést folytattak

a kétoldalú kapcsolatokról és a geopolitikai kérdésekről, így az ukrajnai háborúról is, amely az amerikai döntéshozókat is erősen foglalkoztatja.

„Ugye nem véletlen az, hogy az amerikai elnökválasztás kampányában a háború, annak a lezárása vagy folytatása az egyik legfontosabb kérdés volt, és míg Donald Trump világosan beszélt arról, hogy le akarja zárni a háborút, addig Kamala Harris a háború folytatása mellett tört lándzsát” – fogalmazott.

Aláhúzta, hogy kettős helyzet állt elő, mivel egyrészt az amerikai elnökválasztás nyomán soha nem volt ilyen jó esély az ukrajnai háború gyors lezárására, másrészt azonban minden eddiginél erősebb jelenleg az eszkaláció veszélye. Szavai szerint utóbbi oka, hogy a távozó washingtoni adminisztráció „próbál olyan helyzetet előállítani, hogy január 20. után nehéz legyen békét teremteni, főleg gyorsan”.

A miniszter hangsúlyozta, hogy igen stabil alapot ad a jövőben minden bizonnyal teljesen új dimenzióba kerülő kétoldalú kapcsolatrendszernek az, hogy „az amerikai republikánusok és mi, magyar patrióták a világ, s a világpolitika legfontosabb dolgairól hasonlóképpen, sőt bizonyos esetekben teljesen azonosan gondolkodunk”.

Példaként említette az illegális bevándorlással szembeni fellépést, a határok és a nemzeti szuverenitás védelmét. „A józan észre akarjuk alapozni a politikánkat, a család mindannyiunknak rendkívül fontos, és mindannyian a béke nyelvén beszélünk” – sorolta.

„Számomra a mai beszélgetésből Mike Waltz-cal a legfontosabb tanulság az volt, hogy a béke nyelvén beszélünk, s hogy itt,

Amerikában is világosan látszik az eszkalációs kockázat, amit mi a szomszédságból jól látunk”

– jegyezte meg Szijjártó Péter.

„Itt a demokraták a háború pártján állnak, a republikánusok a béke pártján állnak, tehát kifejezetten a békét, mint fontos célt kitűző beszélgetés volt ez a mai kettőnk között” – folytatta.

„Úgyhogy nincs más hátra, mint abban bízni, hogy január 20-ig semmi olyan nem történik Ukrajnában, amely visszafordíthatatlanul megváltoztatja a helyzetet abból a szempontból, hogy január 20-a után a békekötés, a béketeremtés sokkal nehezebb lenne, mint amilyennek most kinéz” – tette hozzá.

Szijjártó Péter ezt követően rámutatott, hogy korábban a NATO brüsszeli tanácskozásán vett részt, ahol a demokrata párti jelenlegi amerikai külügyminiszter teljesen más hozzáállást tanúsított.

Majd sérelmezte, hogy az észak-atlanti szövetség nyolc tagállamának máig nem sikerült teljesítenie azt a 2014-es vállalást, amelynek értelmében a bruttó nemzeti termék (GDP) két százalékára kell emelni a védelmi kiadásokat.

Emellett van egy másik követelmény is, e szerint a katonai kiadások húsz százalékát modernizációra, új beszerzésekre kell fordítani, márpedig Magyarország esetében ez az arány jelenleg 48 százalék, ami a második legmagasabb a katonai szervezetben. „Ezzel is hozzájárulunk a NATO erejéhez” – jelentette ki.