Új miniszterelnök próbálkozik talpon maradni Franciaországban

François Bayrou-t, a centrista MoDem párt elnökét nevezte ki kormányfőnek Emmanuel Macron köztársasági elnök. A korábbi európai uniós képviselő és igazságügyi miniszter ellen azonnal bizalmatlansági indítványt helyezett kilátásba François Ruffin, a szélsőbaloldal egyik frekventált politikusa. Több mint egy héttel azután, hogy a Barnier-kormányt bizalmatlansági indítvánnyal buktatták meg, ismét egy új francia miniszterelnökkel ismerkedhet a világ.

François Bayrou-t nevezték ki péntek délben kormányfőnek – jelentette be a köztársasági elnök hivatala, az Élysée-palota sajtóközleményben. A Mouvement Démocrate (MoDem) nevű centrista párt vezetője 73 évesen – ugyanabban az életkorban, mint a nemrég megbuktatott hivatali elődje, Michel Barnier – lett

Ő a negyedik miniszterelnök a 2022-ben újraválasztott Emmanuel Macron elnöksége alatt.

Király születik

Az erőteljes konzervatív gyökerekkel rendelkező – egy kis faluból származó, gyakorló katolikusként ismert – politikus több tucat történelmi és politikai könyv írója, közülük a legismertebb IV. Henrik francia királlyal foglalkozik.

Érdekesség, hogy kormányfői beiktatása is

az egykori uralkodó születésnapján, december 13-án történt.

A politikus hobbija a történelem mellett a lótenyésztés.

Bayrou, aki hosszú évtizedek óta ügyesen játssza kis konzervatív középpártjaival a mérleg nyelvének szerepét, sokáig az Unió a Demokratikus Franciaországért (UDF) elnöke volt az 1980-as, 1990-es években. Pártja több alkalommal is

koalíciós partnere volt a gaullista RPR-rel alkotott konzervatív kormányzatnak

a szocialista Francois Mitterrand köztársasági elnöki időszakában, 1981-1995 között.

Többször volt a francia nemzetgyűlés képviselője 1986-1999ig és 2002-től napjainkig. Oktatási miniszterként dolgozott 1993 és 1997 között Édouard Balladur és Alain Juppé kormányában. 1999-2002 között képviselő volt Európai Parlamentben. Rövid ideig az igazságügyi tárcát vezette Emmanuel Macron első kormányában 2017-ben.

Bayrou 2014 óta a 77 ezer fős, lovagváráról híres város, Pau polgármestere.

Az utolsó adu lehet

Személye talán az utolsó tartalékát, valamiféle legitmitást képviselő politikai aduját jelenti azoknak a politikusoknak, akiket Macron meg tud hívni egy általa kinevezett kormány élére.

A szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország korábbi politikusa,

Francois Ruffin azonnal jelezte, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez

Bayrou beiktatásakor, s ettől csak akkor áll el, ha az új kormányfő eltörli a nyugdíjkorhatár nemrég megemelt 64 éves korhatárát, visszaszállítva azt eredeti 62 évre. Jordan Bardella, az előző bizalmatlansági indítványt támogató konzervatív RN, Tömörülés a Köztársaságért párt elnöke viszont kijelentette, nem támogatná Bayrou azonnali megbuktatását.

Francois Bayrou csütörtökön a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülésen és a radikális baloldali Engedetlen Franciaországon kívül minden parlamenti politikai erőt meghívott a kormányába.

A miniszterelnöki hivatal és a megbeszélések több résztvevője szerint a kormányfő két kulcsfontosságú javaslattal próbálta meggyőzni a tárgyalóasztalhoz hívott kilenc párt mintegy harminc vezetőjét. Az első a kormányban való részvételre vonatkozó „nyilvános ajánlat” volt, a második pedig a 2023-ban elfogadott nyugdíjreform újratárgyalása, annak felfüggesztése nélkül, miközben a teljes baloldal és a Nemzeti Tömörülés is a nyugdíjreform hatályon kívüli helyezését követeli.

Arra azonban egyelőre nincs jel, hogy a miniszterelnök javaslatai pozitív visszhangra találnak a parlamenti pártok körében. Bár a pártvezetők elfogadták a tárgyalásokra a meghívást, Francois Bayrou elképzeléseire hűvösen reagáltak.

A kommunisták szerint Bayrou kijelentette, hogy még karácsony előtt szeretné megalakítani az új kormányt, a programbeszédét a Nemzetgyűlésben viszont csak január közepére tervezi.

A 73 éves centrista politikust pénteken nevezte ki Emmanuel Macron államfő a két héttel ezelőtt a parlamentben bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott Michel Barnier helyére. Bayrou a hatodik miniszterelnök Emmanuel Macron 2017-ben kezdődött elnöksége alatt, és a negyedik azóta, hogy 2022 ben újraválasztották.

Bayrou-nak a miniszterelnöki hivatalban töltött első hetét azonban élesen bírálta a politikai elit, miután miközben a Franciaországhoz tartozó Mayotte szigetén súlyos következményekkel jártak a Chido ciklon hétvégi pusztításai, a kormányfő inkább a délnyugati Pau város önkormányzati ülésére utazott, ahol polgármester, és szeretné ezt a tisztséget a kormányfői posztja mellett is megtartani. A miniszterelnöknek a Nemzetgyűlésben is magyarázatot kellett adnia arra, hogy Mayotte helyett miért Pau-ba utazott el.

A július 7-i előrehozott választások eredményeként háromosztatúvá vált a Nemzetgyűlés 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré. Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép köztársaságiak alakítottak szeptemberben kisebbségi kormányt, a másik két tábor, a választásokon élen végző, de a kormányból kimaradó baloldali pártok és a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben maradt.

Ez utóbbi két tömb buktatta meg kilenc nappal ezelőtt bizalmatlansági indítvánnyal a kisebbségi kormányt, amely a parlament megkerülésével kívánt megszorításokat bevezetni a jövő évi költségvetésben.