Terrortámadás előkészületeit észlelték Szlovákia keleti részén

Az ország belügyminisztere a szlovák közmédia egyik politikai műsorában, a Szombati dialógusokban tájékoztatott.

Szlovákia keleti részén olyan tevékenységet észleltek, amely egy a kritikus infrastruktúra elleni terrortámadás lehetséges előkészületeire utal - jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség Matus Sutaj Estok szlovák belügyminiszter kijelentésére hivatkozva.

Matus Sutaj Estok hírszerzési adatokra hivatkozva azt mondta: létezik egy olyan szervezett csoport, amely terepmegfigyeléseket végez "a gázvezetéknél vagy a Barátság kőolajvezetéknél, és nemcsak Szlovákiában, hanem Magyarországon is".

A szlovák belügyminiszter nem árult el konkrétumokat a terrortámadás lehetséges előkészületeit jelző tevékenységről.

Matus Sutaj Estok azonban már a szlovák kormány biztonsági tanácsának csütörtöki ülése után - ugyancsak konkrétumok nélkül - említést tett arról, hogy a tanács ülésén megegyezés született az ország kritikus infrastruktúrája védelmének megerősítéséről. Ezt akkor a belügyminiszter a "nyugat-európai infrastruktúra ellen korábban elkövetett terrortámadásokkal" indokolta.

A TASR jelentése szerint az ország kritikus infrastruktúrája védelmének megerősítéséről hozott döntéssel összefüggésben Pavol Gaspar, a szlovák titkosszolgálat (SIS) vezetője két ukrán állampolgár keddi őrizetbe vételéről tett említést.

Halad a nyomozás az Északi Áramlat-1 és Északi Áramlat-2 gázvezeték két évvel ezelőtti felrobbantásával kapcsolatban, már két gyanúsítottat sikerült azonosítani az ügyben, ami olyan siker, amelyre kezdetben nem feltétlenül számítottak – mondta el Jens Rommel német főállamügyész a Spiegel hírmagazinnak.

Szavai szerint még felderítésre vár a szabotázsakció további elkövetőinek kiléte és indítéka, illetve azt a kérdést is tisztázni kell, hogy az akciónak volt-e esetleg valamilyen állami irányítója. A főállamügyész elmondta: azért indult vizsgálat, mert olyan gázvezetékeket rongáltak meg, amelyek a német gázellátás fontos hányadát biztosították, így jelentős csapás érte Németország energiaellátását.

A két gázvezetéket – amelyeken keresztül orosz földgáz érkezett volna Németországba – 2022. szeptember 26-án rongálta meg több robbanás a Balti-tenger mélyén,

a dániai Bornholm-sziget közelében. Röviddel a robbanások után négy helyen szivárgást észleltek a vezetékeken. A szabotázsakció hátteréről továbbra sem tudni biztosat, csak különféle spekulációk láttak napvilágot. Augusztusban a német ügyészség elfogatóparancsot adott ki az ügyben egy ukrán állampolgár ellen.

Jens Rommel a Spiegelnek nyilatkozva arról is beszélt, hogy „nyugtalan időket élünk”, és számos irányból – kívülről és belülről is – veszélyek leselkednek a szabad, demokratikus rendre, és ezek a veszélyek a társadalom mindennapjait is elérik. Ebből adódóan szerinte semmi nem indokolja, hogy lazítani lehetne a készültségen, de biztosított afelől is, hogy a német biztonsági hatóságok nagy erőfeszítéseket tesznek a veszélyek elhárításáért.

Az orosz szakszolgálatok tudják, hogy az Északi Áramlat gázvezetékeket két évvel ezelőtt „jelentős államok” részvételével robbantották fel – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő korábban újságíróknak.

„Önök is tudják, hogy a szakszolgálatainknak olyan információik vannak, amelyek arra utalnak, hogy valószínűtlen, hogy egy ilyen szabotázscselekményt és kiemelt fontosságú infrastruktúra elleni terrorcselekményt egy ilyen kis, szinte magánszemélyekből álló csoport követhetett el, magánpénzből. Arról is szó van, hogy jelentős államok is részt vettek ennek a szabotázsakciónak a megszervezésében és végrehajtásában” – mondta Peszkov.

A szóvivő így válaszolt arra az újságírói kérdésre, hogy a Kreml elégedett-e a robbantás ügyében folytatott nyomozással.

Alekszandr Novak energetikai ügyekben illetékes orosz miniszterelnök-helyettes objektív, Moszkva bevonásával történő vizsgálatot sürgetett az Északi Áramlat vezetékek felrobbantásának ügyében. Megismételte, hogy a vevők érdeklődése esetén Oroszország kész felújítani a szállításokat.

Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóirodája  közleményt adott ki, amely szerint nem állja ki az igazság próbáját az az amerikai és brit irányítás alatt álló szervek és média által az incidens második évfordulója alkalmából „kampányszerűen terjesztett dezinformáció”, amely szerint önállóan cselekvő ukrán szélsőségesek robbantották fel a csővezetékeket. Az SZVR rámutatott, hogy a német nyomozóhatóságok, amelyeket felszólítottak, hogy zárják le a vizsgálatot, mégis ezt nevezték meg fő verzióként, megkímélendő a következményektől a transzatlanti együttműködést.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke csütörtökön a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az Északi Áramlatok felrobbantásának következményeit nem Washington, hanem a német lakosság viseli, amelynek szerinte Joe Biden amerikai elnök és Olaf Scholz német kancellár „a zsebébe nyúlt”, aminek következtében mindketten elvesztették a szavazók bizalmát. Mint írta, az egyik „gyáván visszalépett” a választási küzdelemtől, hogy csendben végigülje a mandátumát, és a regionális választási eredmények arra utalnak, hogy a másikra ugyanez a sors vár.

Az orosz politikus azt mondta, hogy az incidens miatt Németország szenvedte el a legtöbbet, mivel gazdasága recesszióba került, GDP-je csökkent, termelési modellje összeomlott, ipari termelése pedig visszaesett.

„A gáz ma 84 százalékkal drágább a NSZK állampolgárai számára, mint korábban” – tette hozzá az Állami Duma elnöke.

Azt állította, hogy Washington és személyesen Biden áll a robbantások mögött, amelyekkel megfosztotta az európai országokat az olcsó orosz gáztól, arra kényszerítve őket, hogy az Egyesült Államoktól vásároljanak háromszoros áron. Rámutatott, hogy a Németország, Dánia és Svédország által folytatott vizsgálatok nem vezettek konkrét eredménye, és Oroszországnak nem engedtek betekintést az ügybe.

Az Európába irányuló Északi Áramlat és Északi Áramlat 2 orosz gázexportvezetéken 2022. szeptember 26-án történtek robbantások a Balti-tenger mélyén. Németország, Dánia és Svédország nem zárta ki a célzott szabotázst, a történteket az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekménynek minősítette. Oroszország többször kért, de nem kapott felvilágosítást a történtekről.

A német kormányszóvivő a német főügyészség felelősségi körébe utalta a nyomozás állására vonatkozó kérdések megválaszolását, amikor az orosz RIA Novosztyi az évforduló alkalmából felvilágosításért fordult hozzá. A főügyészség korábban azt közölte a hírügynökséggel, hogy nem ad tájékoztatást a gázvezetékek felrobbantásának ügyében két éve tartó nyomozásról, és nem kíván megszólalni az Oroszországgal való együttműködés témájában sem.

Az, hogy ki a felelős a robbantásért, az mai napig találgatások tárgyát képezi. A német nyomozók úgy vélik, tudják a választ.

A fő gyanúsított egy Volodimir Z. nevű ukrán búvároktató, aki legutóbb Varsó közelében, Lengyelországban élt. A nyomozók szerint a személy öt másik ukránnal együtt követte el a támadást, ám mielőtt letartóztathatták volna, hazájába menekült.

Lengyelországot a német nyomozók azzal vádolják, hogy nem hajtotta végre a szövetségi német bíróság által a gyanúsított ellen júniusban kiadott európai elfogatóparancsot és házkutatási parancsot.

Egy a nyomozást ismerő tisztviselő súlyos vádakat fogalmazott meg a Welt am Sonntag-nak, azt állítva, hogy Lengyelország szabotálja a nyomozást. „A lengyel kormány nyilvánvalóan azért engedte el, hogy eltussolja a saját részvételét a csővezeték elleni támadásban” – mondta August Hanning, a német szövetségi hírszerzés, a BND korábbi vezetője. Meggyőződése szerint a lengyel és az ukrán elnök, Andrzej Duda és Volodimir Zelenszkij tudott a támadás terveiről.

„Ilyen méretű műveleteket végrehajtani elképzelhetetlen az érintett országok politikai vezetőjének jóváhagyása nélkül”

– jelentette ki Hanning.

A nyomozók szerint a hatfős búvárcsapatot, amely állítólag az „Andromeda” vitorlásról helyezte el a robbanóanyagokat, Lengyelországban képezték ki. Továbbá úgy vélik, hogy Varsó logisztikai támogatást nyújthatott a víz alatti művelethez. Az Andromeda legénységének tagjait azzal gyanúsítják, hogy a támadáshoz szükséges felszerelést a fedélzetre vitték Kołobrzeg tengerparti üdülőhelyen, ahol a hajó hét nappal a robbanások előtt megállt.

A német nyomozók azzal is vádolják a lengyel hatóságokat, hogy szándékosan visszatartották a kołobrzegi kikötőben készült videofelvételeket. Ez a németek szerint felerősítette az eltussolás gyanúját.

A lengyel hatóságok felháborodásuknak adtak hangot a Németországból érkező vádakat követően.

„Az az állítás, hogy Ukrajna Lengyelország tudtával hajtotta végre ezt az akciót, teljesen alaptalan”

– mondta Jacek Siewiera, a lengyel Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője a Welt am Sonntag-nak. Szerinte a vádak és a célozgatások olyan volt oroszbarát tisztviselők szűk köréből származnak, akik már nem töltenek be hatalmi pozíciót.

„Remélem, hogy nem egy szervezett dezinformációs kampánnyal állunk szemben, amelyben az emberek hagyták, hogy felhasználják őket Lengyelország hibáztatására” – mondta Siewiera. Elmondása szerint Lengyelország minden nyomot vizsgál, beleértve annak lehetőségét is, hogy Oroszországnak köze volt a támadáshoz.

És mit gondolnak maguk a gyanúsítottak? Egy magas rangú tiszt, aki egy ukrán nagyvárosban él, és állítólag részt vett a csővezeték elleni támadásban, azt mondta: „Nevetséges azt hinni, hogy mi tettük, de ha Ukrajna állt a támadás mögött, akkor Németországnak le kellene állítania a nyomozást, mert Kijev számára ez egy legitim katonai célpont volt”.

Augusztusban, miután az elfogatóparancsról szóló hírek nyilvánosságra kerültek, és a Varsó elleni vádak elkezdtek felröppenni, Donald Tusk lengyel miniszterelnök kötelességének érezte, hogy reagáljon.

„Az Északi Áramlat 1 és 2 minden kezdeményezőjének és pártfogójának. Az egyetlen dolog, amit ma ezzel kapcsolatban tenniük kellene, az az, hogy bocsánatot kérnek és hallgatnak”

– írta az X-en.

A német nyomozók időközben kizárták, hogy az oroszok úgynevezett hamis zászlós akciójáról van szó. Azt mondják, biztosak abban, hogy az ukrán fegyveres erők korábbi főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij adta a parancsot a támadásra.

„A szövetségi kormány nem kommentálja és nem is kommentálja a médiában megjelent, állítólagos részletes vizsgálati eredményekről szóló beszámolókat” – közölte augusztus végén a német igazságügyi minisztérium egy közleményben.

Mindeközben valószínűtlennek tűnik, hogy Volodimir Z.-nek valaha is személyesen kell majd szembenéznie a német hatóságokkal. Egy európai szerződés értelmében Ukrajna nem köteles kiadni állampolgárait más államoknak.