RETRO RÁDIÓ

Oroszország válaszol az újabb ukrán rakétacsapásra

Ripost
Szerző
Ripost
Létrehozva2024. 12. 13. 10:13

Erről beszélt Putyin szóvivője.

Oroszország határozott választ fog adni az Ukrajna által a rosztovi régióban található Taganrog városa ellen végrehajtott rakétatámadásra – mondta el Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

 

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő Fotó: Anadolu via AFP

Az orosz vezetés határozott válaszlépést ígért az Ukrajna által Taganrog városa ellen végrehajtott rakétatámadásra – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

 

Az orosz tájékoztatás szerint Ukrajna hat ATACMS rakétát lőtt ki a kikötővárosra, ahol egy katonai repülőtér volt a támadás célpontja − írja a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint két rakétát sikerült megsemmisíteni, míg a többit elektronikai hadviselési eszközökkel térítették el. A rakéták törmelékeinek becsapódása következtében többen megsérültek.

Peszkov megerősítette, hogy Oroszország mindenképpen válaszolni fog a támadásra, részleteket azonban nem árult el.

Mint arról beszámoltunk, Taganrogban találat ért egy hőerőművet, aminek következtében huszonhét lakóépület maradt fűtés nélkül.

A Time amerikai magazin Donald Trumpot választotta az év emberének immár másodszor; a lap csütörtöki számában megjelent interjúban a megválasztott elnök bírálta, hogy Kijev oroszországi mélységi támadásokra használja fel az Egyesült Államoktól kapott ballisztikus rakétákat. Trump szerint az elnökválasztáson elsősorban az illegális bevándorlás kezelésére vonatkozó elképzelései segítették győzelemhez, és beszélt arról is, hogy Ukrajnát nem akarja magára hagyni.

A folyóirat 2016-ban, első elnökválasztási győzelme után is Trumpot választotta az év emberének. A magazin mostani indoklása szerint Donald Trump nagy hatása volt az amerikai belpolitikára és az ország világban betöltött szerepére. „Mindannyian, a legfanatikusabb támogatóitól a kritikusaiig, Trump korában élünk. Átalakította az amerikai politikát” – írta Sam Jacobs, a Time főszerkesztője.

Donald Trump a lapnak elmondta, hogy szerinte az elnökválasztáson elsősorban az amerikai gazdaság, de még inkább az illegális bevándorlás kezelését illető elképzelései segítették győzelemhez. „A demokraták nem tudtak ráérezni az ország hangulatára. Ez az ország dühös a bevándorlók miatt. De ami szerintem komolyabb tényező, az az országhatár kérdése” – mondta. A megválasztott elnök közölte: az általa tervezett tömeges kitoloncolások végrehajtása érdekében a törvények adta kereteken belül be fogja vetni az amerikai haderőt is. „Én ezt az országunk elleni inváziónak tekintem (…) Bevetjük a Nemzeti Gárdát is, és addig megyünk, ameddig az országunk törvényei megengedik” – fogalmazott.

Donald Trump arra a kérdésre, hogy csökkentené-e az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai és humanitárius segélyeket, ha Kijev elutasítaná az új amerikai kormány által közvetített békemegállapodást, azt mondta: „Van egy nagyon jó tervem a segítségnyújtásra, ám ha elkezdeném felfedni ezt a tervet, gyakorlatilag hasztalanná válna”. Kérdésre leszögezte: Ukrajnát nem akarja magára hagyni, de megállapodást akar elérni, aminek „az egyetlen módja, ha nem hagyjuk el a terepet”. Megjegyezte másfelől, hogy az észak-koreai csapatok bevetése az orosz erők oldalán nagyon bonyolulttá teszi a helyzetet.

Trump bírálta, hogy Kijev oroszországi mélységi támadásokra használja fel az Egyesült Államoktól kapott ballisztikus rakétákat. „Határozottan ellenzem, hogy rakétákat indítsanak több száz mérföldes távolságra Oroszország területén. Miért tesszük ezt? Csak eszkaláljuk ezt a háborút, és tovább rontjuk a helyzetet. Ezt nem lett volna szabad megengedni!” – mondta.

Megdöbbentőnek nevezte az ukrajnai háború áldozatainak a számát mindkét oldalon, különösen az elmúlt hónapban elesettekét. „Amikor a valódi számok nyilvánosságra kerülnek majd, olyan számokat látnak, amelyeket nem hisznek el” – jegyezte meg.

A politikus arra a kérdésre nem kívánt válaszolni, hogy beszélt-e Vlagyimir Putyin orosz elnökkel elnökválasztási győzelme óta.

Trump a Közel-Keleten kialakult helyzetet „szörnyűnek” nevezte, és az ukrajnai háború lezárásánál bonyolultabbnak, de könnyebben kezelhetőnek értékelte. A jelenlegi körülmények alapján úgy látja, hogy a térségben „nagyon produktív dolgok fognak történni”. Az interjúban többször is felidézte a Hamász palesztin iszlamista szervezet Izrael ellen tavaly október 7-én elkövetett terrortámadását, amelyről szerinte „az emberek elfeledkeztek”, pedig nemcsak Izraelt, hanem szerinte az egész világot érte csapás azon a „tragikus napon”.

Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter szerint Ukrajnának van elegendő fegyvere és pénzügyi forrása ahhoz, hogy fenntartsa védelmét legalább a jövő év első felében, még akkor is, ha az Egyesült Államok megtagadja a támogatást. Erről a tárcavezető az El País című spanyol lapnak adott nyilatkozatában beszélt, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.

Marcsenkót arról kérdezték, hogy szerinte mi történne, ha az Egyesült Államok leállítaná az Ukrajnának nyújtott segítségét. A pénzügyminiszter erre válaszolva kifejtette, hogy a segítségnyújtás esetleges leállítása komoly kihívást jelentene Ukrajna védelmi képességére nézve, de nem jelent elkerülhetetlen összeomlást. „Ukrajna természetes érdeke az együttműködési bizalom kialakítása az új adminisztrációval, szerintem ez Ukrajna és Európa számára is kiemelt stratégia kell, hogy legyen” – figyelmeztetett.

A miniszter szerint a segítségnyújtás folytatása körüli bizonytalanság leküzdése érdekében

Ukrajnának „nagyon bölcsen” kell felhasználnia az időt, és képesnek kell lennie tárgyalni az új amerikai kormányzattal.

„Úgy gondolom, van elég pénzünk, elegendő fegyverünk, elegendő rakétánk és tüzérségi lövedékünk ahhoz, hogy legalább 2025 első feléig ellenálljunk. 2025-ben biztosítunk elegendő költségvetési forrást a lőszer és a szükséges katonai felszerelés beszerzésére” – jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna most még elegendő fegyvert kap az Egyesült Államoktól. „Eszerint legalább az év első felében, de még azon túl is jól fel vagyunk fegyverkezve ahhoz, hogy ellenálljunk az orosz agressziónak” – összegezte a miniszter.

Az Ukrinform ukrán hírügynökség arról számolt be, hogy

a kanadai parlament alsóháza csaknem 600 millió dollár katonai segély elkülönítését hagyta jóvá Ukrajna számára.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a telegramon arról tájékoztatott, hogy jelentést hallgatott meg Olekszandr Szirszkijtől, a fegyveres erők főparancsnokától. Az államfő megjegyezte, hogy a védelmi erők fő célja most az orosz katonai képességek csökkentése. Elismerte, hogy továbbra is Donyeck megyében, Kurahove és Pokrovszk térségében a legforróbb a helyzet, de kijelentette azt is, hogy novemberben és decemberben az orosz hadsereg rekordveszteségeket szenvedett el.

Zelenszkij külön köszönetet mondott azoknak a katonáknak, akik szerdára virradó éjjel jelentős csapást mértek oroszországi célpontokra. Kifejtette, hogy orosz területen lévő katonai létesítményeket, valamint az Ukrajna elleni agressziót szolgáló üzemanyagtárolókat és energetikai létesítményeket találtak el. Az államfő szerint „az ilyen távolságból precízen végrehajtott csapások lépésről lépésre viszik vissza Oroszországot ahhoz a valósághoz, hogy a háborút be kell fejeznie”.

Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat közölte, hogy a keddi Zaporizzsja városát ért orosz támadás halálos áldozatainak száma nyolcra, a sebesülteké pedig 22-re nőtt. Az orosz hadsereg egy magánklinikára mért csapást, ami miatt az teljesen megsemmisült, és több környező épület károsodott.

Oleg Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója arról tájékoztatott szerdán, hogy az Iszkander-M ballisztikus rakétákkal előző nap Zlatopil városára mért orosz csapás sérültjeinek száma 17-re emelkedett.

Az ukrán főügyészség közölte, hogy az északkelet-ukrajnai Szumi megyében, Bilovodi faluban egy orosz légicsapás következtében megsemmisült családi ház maradványai alatt a rendfenntartók egy 55 éves férfi és 65 éves felesége holttestére bukkantak.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt 24 órában 208 katonai összecsapás zajlott le a fronton – ebből 98 Pokrovszk és Kurahove térségében -, továbbá az oroszok 22-szer próbálták áttörni az ukrán fegyveres erők védelmét az oroszországi kurszki régióban.

A kijevi katonai vezetés összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 757 ezret. Az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett két orosz harckocsit, három tüzérségi fegyvert és négy drónt.

Ripost hírek

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.