Nyugdíjemelés: megvan a 2025-ös menetrend, több százezer ember jogosult rendkívüli emelésre

Nyugdíjemelés: A költségvetési törvénytervezet szerint januártól 3,2 százalékkal nőnek a nyugdíjak. Az emelt összeget a Magyar Államkincstár január 10-én, pénteken utalja, február 12-én, szerdán pedig a havi nyugdíjjal együtt érkezik a 13. havi nyugdíj is.

Nyugdíjemelés, 13. havi nyugdíj, méltányossági nyugdíjemelés  

A 3,2 százalékos emeléssel az átlagos öregségi nyugdíj havi összege 7400 forinttal 238 400 forintra nő, egész évre vetítve ez 89 ezer forint plusz pénzt jelent. Februárban pedig - a 13. havi nyugdíjjal együtt - átlagosan közel 480 000 forintot kapnak kézhez az érintettek.

A tizenharmadik havi nyugdíj mindazoknak jár, akik 2024-ben legalább egy napig öregségi nyugdíjban, özvegyi nyugdíjban, árvaellátásban, szülői nyugdíjban, vagy mezőgazdasági járadékban részesült.

Kedvező változás, hogy a méltányossági nyugdíjemelés jövedelmi határa 2025-ben 120 ezerről 140 ezer forintra emelkedik - közölte Farkas András nyugdíjszakértő.

Ki részesülhet kivételes nyugellátás-emelésben?

Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető
•    a nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatár fölötti személynek,
•    a megváltozott munkaképességű özvegyi nyugdíjasnak;
•    az özvegyi nyugdíjasnak, ha fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik; továbbá
•    az árvaellátásban részesülő személynek.
Kivételes nyugellátás-emelés akkor engedélyezhető, ha a nyugellátás és a kérelmező számára folyósított egyéb rendszeres pénzellátás együttes havi összege nem haladja meg a 140 000 forintot.
•    akinél a nyugellátás megállapításától, továbbá a korábbi kivételes nyugellátás-emeléstől számított 3 év még nem telt el.
•    Az emelés összege nem lehet kevesebb 3.000 forintnál és nem haladhatja meg a 8.000 forintot.
•    Az engedélyezett kivételes nyugellátás-emelés „beépül” a nyugellátás összegébe, a nyugellátások évenkénti rendszeres emelése során a nyugellátással esik egy tekintet alá.

Évente egyszer kérelmezhető az egyszeri segély

Anyagi segítség lehet különösen váratlan, nehéz élethelyzetben a nyugdíjas személy részére adható egyszeri segély is.
Egyszeri segély engedélyezhető a nyugellátásban részesülő személy részére, ha olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti, és a havi jövedelme nem haladja meg
•    a 100.000 forintot, ha a közeli hozzátartozójával közös háztartásban él,
•    a 120.000 forintot az egyedül élők esetében.

A 13. havi nyugdíj nem lehet vita tárgya. Ez nemzeti kormányzásunk becsületbeli ügye – jelentette ki a kultúráért és innovációért felelős miniszter az Idősek Tanácsa csütörtöki ülésén Budapesten.

Hankó Balázs úgy fogalmazott, a kormány megvédi a nyugdíjakat, a rezsicsökkentést és nemzetünk békéjét.

„Azért nyújtottuk be a béke költségvetését, hogy világosan kinyilvánítsuk: az idősek megbecsülése számunkra nem alku tárgya” – hangsúlyozta a tárcavezető, hozzátéve: a nyugdíjasok az elmúlt évekhez hasonlóan most is megkapják a 13. havi nyugdíjat, bármennyire is támadják ezt az intézkedést Brüsszelből.

„Jöjjön Brüsszel, ahogy akar, a nyugdíjasoknak járó juttatásból nem engedünk” – húzta alá. Hozzátette: a 2025-ös költségvetés a biztonság és a megbecsülés záloga.

Hankó Balázs közlése szerint a 13. havi nyugdíjak kifizetésére 530 milliárd forintot különítettek el, emellett januárban 3,2 százalékkal emelkednek a nyugdíjak.

Összességében 7200 milliárdot fordítunk nyugdíjra és nyugdíjszerű ellátásokra 2025-ben – mondta Hankó Balázs, aki felidézte azt is, hogy 2010 óta több mint kétszeresére nőtt a nyugdíjak értéke, az átlagnyugdíj jelenleg 234 ezer forint. Úgy folytatta: az Erzsébet-utalványok, rezsiutalványok és nyugdíjprémiumok folyósítása több mint 400 milliárd forint értékű támogatást tettek lehetővé, az inflációkövető nyugdíjemelés és a rezsicsökkentés folyamatos fenntartása pedig több százezer nyugdíjas életét könnyíti meg.

„Megbecsüljük a nyugdíjasokat, és biztonságot nyújtunk számukra, hiszen 2010 óta családbarát kormányzás van Magyarországon” – fogalmazott, megjegyezve: a családba természetesen a nagyszülők, dédszülők is beletartoznak.

Kitért arra is, hogy a munkát végző nyugdíjasok közterhei minden korábbinál kedvezőbbek,

a 65 év felettiek utazási kedvezménye egyedülálló Európában, továbbá szigorúbban büntetik az idősek ellen elkövetett bűncselekményeket, a Gondosóra program pedig már 33 ezer életet mentett meg.

Hankó Balázs azt mondta, a kormány minden segítséget megad ahhoz, hogy az idősek minőségi életet élhessenek, mert az idős emberek a közösségek motorjai.

Az aktív időskor, a generációs tudás, a nagyszülői gondoskodás mind olyan érték, amelyekre az egész nemzetnek szüksége van – szögezte le. Hozzátette: a magyar modell sikerét a fiatalok lendülete és az idősek bölcsessége adja.

„Amíg Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, addig mi kimaradunk minden háborús konfliktusból, kiállunk a nyugdíjasokért, megvédjük a juttatásaikat. Hiszen Magyarország tiszteli az időseket, Magyarország és a magyar nemzet megköveteli a tiszteletet az idősek iránt” – hangoztatta a miniszter.

Koncz Zsófia családokért felelős államtitkár rögzítette: a magyar kormány számára kiemelten fontosak az idősek és a generációk közötti együttműködés.

„Mindig a családok szempontjából gondolkozunk, úgy, hogy annak nagyon fontos részei az idősek” – fogalmazott, hozzátéve:

a családtámogatási rendszer 30 intézkedése nagyon sok ponton érinti az időseket, ide tartozik többek között a nagyszülői gyed vagy a Nők 40 program.

Koncz Zsófia jelezte: számos olyan intézkedést is hoztak, amely a világon egyedülálló, ilyen például a Gondosóra program, ami egyben a generációk közti együttműködés jó példája is.

Az államtitkár beszámolt arról is, hogy uniós elnökként Magyarország napirendre vette a családok ügyét és egy informális találkozó keretében meghívták a demográfiáért felelős minisztereket, államtitkárokat, hogy a családokról, ezen belül az idősek ügyéről tárgyaljanak.

Ennek kapcsán megjegyezte: ha a magyar kormány nem veszi napirendre a témát, akkor ezzel az európai vezetők nem foglalkoztak volna.

A kormány újabb lépéseket tesz a társadalom alacsonyabb jövedelmű és sérülékenyebb csoportjainak védelme érdekében, ezúttal a végrehajtási szabályok módosításával – jelentette be közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A tervezett intézkedés célja, hogy növelje a munkabérből vagy nyugdíjból történő letiltások esetén mentesített jövedelem összeghatárát, így biztosítva a megélhetéshez szükséges anyagi forrásokat az alacsonyabb jövedelműek számára.

A jelenlegi szabályozás szerint a végrehajtás alól mentesített összeg 60 ezer forint, ami nem nyújt megfelelő fedezetet az érintett adósok megélhetési költségeire, ezért a kormány ezt az összeget a mindenkori nettó minimálbér 60 százalékára emelné, ami jelenleg 106 ezer 450 forintot jelent.

A közlemény szerint a kormány arra való tekintettel is kezdeményezi a törvény módosítását, hogy a minimálbér az elmúlt években folyamatosan emelkedett, ezáltal esedékessé vált a végrehajtás alól mentesített jövedelemrész ehhez igazodó megállapítása.

Emlékeztettek arra, hogy a kormány intézkedéseinek köszönhetően 2010 óta a jövedelmek bevonó módon növekedtek Magyarországon,

azaz az alsóbb társadalmi rétegek jövedelmei az átlagnál gyorsabb ütemben emelkedtek, így jelentősen javult a legalacsonyabb keresetűek jövedelmi helyzete.

Ennek eredményeként több mint egymillió fővel csökkent azok száma, akik a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának vannak kitéve. A közlemény megerősítette: az alacsonyabb jövedelmű társadalmi csoportok még hatékonyabb védelme érdekében a kormány kezdeményezi a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítását.

A kezdeményezés értelmében a jelenlegi, 60 ezer forintos mentesített összeghatárt a kormány a mindenkori nettó minimálbér 60 százalékára emelné, amely jelenleg 106 ezer 450 forintot jelent.

A változtatást nemcsak a munkabérből, hanem a nyugdíjakból és más járandóságokból történő letiltások esetében is alkalmazni kívánja a kormány, valamint abban az esetben is, ha a végrehajtás pénzintézet által kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegre irányul, ezzel átfogóbb védelmet nyújtva az érintett adósok számára.

Hangsúlyozták: az új szabályozás egyik jelentős előnye, hogy a minimálbér jövőbeli emelkedése automatikusan magával vonja majd a mentesített jövedelemrész növekedését, ezáltal hosszabb távon is arányosan biztosítva a megélhetéshez szükséges fedezetet az érintettek számára.

Az NGM kitért arra is, hogy a kormányzat 2010 óta az öregségi nyugdíjak összegét közel 2,5-szeresére növelte,

ezáltal megőrizte a nyugdíjak reálértékét, ráadásul visszaállította az elvett 13. havi nyugdíjat is. A nyugdíjak vásárlóerejének fenntartása mellett a kormány számos eszközzel támogatja a nyugdíjasok pénzügyi biztonságát, melyhez a jelenlegi törvényjavaslat is érdemben hozzájárul.

A kormány továbbá javasolja a gyermekekről való gondoskodási kötelezettség támogatása érdekében, hogy a családi adókedvezmény teljes összege mentesüljön a végrehajtás alól, ami további segítséget jelenthet a gyermeket nevelő családok számára.

A kormány 2010-hez képest több, mint három és félszer többet fordít a magyar családok támogatására, amely számos intézkedésben tükröződik, többek között a gyermekek után járó adókedvezmény, a családi otthonteremtési kedvezmény, valamint a babaváró hitel formájában – ismertette az NGM.