Nyugdíjemelés: A költségvetési törvénytervezet szerint januártól 3,2 százalékkal nőnek a nyugdíjak. Az emelt összeget a Magyar Államkincstár január 10-én, pénteken utalja, február 12-én, szerdán pedig a havi nyugdíjjal együtt érkezik a 13. havi nyugdíj is.

Nyugdíjemelés, 13. havi nyugdíj, méltányossági nyugdíjemelés

A 3,2 százalékos emeléssel az átlagos öregségi nyugdíj havi összege 7400 forinttal 238 400 forintra nő, egész évre vetítve ez 89 ezer forint plusz pénzt jelent. Februárban pedig - a 13. havi nyugdíjjal együtt - átlagosan közel 480 000 forintot kapnak kézhez az érintettek.

A tizenharmadik havi nyugdíj mindazoknak jár, akik 2024-ben legalább egy napig öregségi nyugdíjban, özvegyi nyugdíjban, árvaellátásban, szülői nyugdíjban, vagy mezőgazdasági járadékban részesült.

Kedvező változás, hogy a méltányossági nyugdíjemelés jövedelmi határa 2025-ben 120 ezerről 140 ezer forintra emelkedik - közölte Farkas András nyugdíjszakértő.

Ki részesülhet kivételes nyugellátás-emelésben?

Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető
•    a nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatár fölötti személynek,
•    a megváltozott munkaképességű özvegyi nyugdíjasnak;
•    az özvegyi nyugdíjasnak, ha fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik; továbbá
•    az árvaellátásban részesülő személynek.
Kivételes nyugellátás-emelés akkor engedélyezhető, ha a nyugellátás és a kérelmező számára folyósított egyéb rendszeres pénzellátás együttes havi összege nem haladja meg a 140 000 forintot.
•    akinél a nyugellátás megállapításától, továbbá a korábbi kivételes nyugellátás-emeléstől számított 3 év még nem telt el.
•    Az emelés összege nem lehet kevesebb 3.000 forintnál és nem haladhatja meg a 8.000 forintot.
•    Az engedélyezett kivételes nyugellátás-emelés „beépül” a nyugellátás összegébe, a nyugellátások évenkénti rendszeres emelése során a nyugellátással esik egy tekintet alá.

Évente egyszer kérelmezhető az egyszeri segély

Anyagi segítség lehet különösen váratlan, nehéz élethelyzetben a nyugdíjas személy részére adható egyszeri segély is.
Egyszeri segély engedélyezhető a nyugellátásban részesülő személy részére, ha olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti, és a havi jövedelme nem haladja meg
• a 100.000 forintot, ha a közeli hozzátartozójával közös háztartásban él,
• a 120.000 forintot az egyedül élők esetében.

Jövőre az alábbi időpontokban utalja a Magyar Államkincstár a nyugdíjakat az érintetteknek

2025. január 10. (péntek)
2025. február 12. (szerda)
2025. március 12. (szerda)
2025. április 11. (péntek)
2025. május 12. (hétfő)
2025. június 12. (csütörtök)
2025. július 11. (péntek)
2025. augusztus 12. (kedd)
2025. szeptember 12. (péntek)
2025. október 10. (péntek)
2025. november 12. (szerda)
2025. december 2. (kedd)

(A postai kifizetések kézbesítése a Magyar Posta Zrt. által előzetesen biztosított úgynevezett nyugdíjkifizetési naptárban meghatározott napon történik.)

A 13. havi nyugdíj nem lehet vita tárgya. Ez nemzeti kormányzásunk becsületbeli ügye – jelentette ki a kultúráért és innovációért felelős miniszter az Idősek Tanácsa csütörtöki ülésén Budapesten.

Hankó Balázs úgy fogalmazott, a kormány megvédi a nyugdíjakat, a rezsicsökkentést és nemzetünk békéjét.

„Azért nyújtottuk be a béke költségvetését, hogy világosan kinyilvánítsuk: az idősek megbecsülése számunkra nem alku tárgya” – hangsúlyozta a tárcavezető, hozzátéve: a nyugdíjasok az elmúlt évekhez hasonlóan most is megkapják a 13. havi nyugdíjat, bármennyire is támadják ezt az intézkedést Brüsszelből.

„Jöjjön Brüsszel, ahogy akar, a nyugdíjasoknak járó juttatásból nem engedünk” – húzta alá. Hozzátette: a 2025-ös költségvetés a biztonság és a megbecsülés záloga.

Hankó Balázs közlése szerint a 13. havi nyugdíjak kifizetésére 530 milliárd forintot különítettek el, emellett januárban 3,2 százalékkal emelkednek a nyugdíjak.

Összességében 7200 milliárdot fordítunk nyugdíjra és nyugdíjszerű ellátásokra 2025-ben – mondta Hankó Balázs, aki felidézte azt is, hogy 2010 óta több mint kétszeresére nőtt a nyugdíjak értéke, az átlagnyugdíj jelenleg 234 ezer forint. Úgy folytatta: az Erzsébet-utalványok, rezsiutalványok és nyugdíjprémiumok folyósítása több mint 400 milliárd forint értékű támogatást tettek lehetővé, az inflációkövető nyugdíjemelés és a rezsicsökkentés folyamatos fenntartása pedig több százezer nyugdíjas életét könnyíti meg.

„Megbecsüljük a nyugdíjasokat, és biztonságot nyújtunk számukra, hiszen 2010 óta családbarát kormányzás van Magyarországon” – fogalmazott, megjegyezve: a családba természetesen a nagyszülők, dédszülők is beletartoznak.

Kitért arra is, hogy a munkát végző nyugdíjasok közterhei minden korábbinál kedvezőbbek,

a 65 év felettiek utazási kedvezménye egyedülálló Európában, továbbá szigorúbban büntetik az idősek ellen elkövetett bűncselekményeket, a Gondosóra program pedig már 33 ezer életet mentett meg.

Hankó Balázs azt mondta, a kormány minden segítséget megad ahhoz, hogy az idősek minőségi életet élhessenek, mert az idős emberek a közösségek motorjai.

Az aktív időskor, a generációs tudás, a nagyszülői gondoskodás mind olyan érték, amelyekre az egész nemzetnek szüksége van – szögezte le. Hozzátette: a magyar modell sikerét a fiatalok lendülete és az idősek bölcsessége adja.

„Amíg Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, addig mi kimaradunk minden háborús konfliktusból, kiállunk a nyugdíjasokért, megvédjük a juttatásaikat. Hiszen Magyarország tiszteli az időseket, Magyarország és a magyar nemzet megköveteli a tiszteletet az idősek iránt” – hangoztatta a miniszter.

Koncz Zsófia családokért felelős államtitkár rögzítette: a magyar kormány számára kiemelten fontosak az idősek és a generációk közötti együttműködés.

„Mindig a családok szempontjából gondolkozunk, úgy, hogy annak nagyon fontos részei az idősek” – fogalmazott, hozzátéve:

a családtámogatási rendszer 30 intézkedése nagyon sok ponton érinti az időseket, ide tartozik többek között a nagyszülői gyed vagy a Nők 40 program.

Koncz Zsófia jelezte: számos olyan intézkedést is hoztak, amely a világon egyedülálló, ilyen például a Gondosóra program, ami egyben a generációk közti együttműködés jó példája is.

Az államtitkár beszámolt arról is, hogy uniós elnökként Magyarország napirendre vette a családok ügyét és egy informális találkozó keretében meghívták a demográfiáért felelős minisztereket, államtitkárokat, hogy a családokról, ezen belül az idősek ügyéről tárgyaljanak.

Ennek kapcsán megjegyezte: ha a magyar kormány nem veszi napirendre a témát, akkor ezzel az európai vezetők nem foglalkoztak volna.

A kormány újabb lépéseket tesz a társadalom alacsonyabb jövedelmű és sérülékenyebb csoportjainak védelme érdekében, ezúttal a végrehajtási szabályok módosításával – jelentette be közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A tervezett intézkedés célja, hogy növelje a munkabérből vagy nyugdíjból történő letiltások esetén mentesített jövedelem összeghatárát, így biztosítva a megélhetéshez szükséges anyagi forrásokat az alacsonyabb jövedelműek számára.

A jelenlegi szabályozás szerint a végrehajtás alól mentesített összeg 60 ezer forint, ami nem nyújt megfelelő fedezetet az érintett adósok megélhetési költségeire, ezért a kormány ezt az összeget a mindenkori nettó minimálbér 60 százalékára emelné, ami jelenleg 106 ezer 450 forintot jelent.

A közlemény szerint a kormány arra való tekintettel is kezdeményezi a törvény módosítását, hogy a minimálbér az elmúlt években folyamatosan emelkedett, ezáltal esedékessé vált a végrehajtás alól mentesített jövedelemrész ehhez igazodó megállapítása.

Emlékeztettek arra, hogy a kormány intézkedéseinek köszönhetően 2010 óta a jövedelmek bevonó módon növekedtek Magyarországon,

azaz az alsóbb társadalmi rétegek jövedelmei az átlagnál gyorsabb ütemben emelkedtek, így jelentősen javult a legalacsonyabb keresetűek jövedelmi helyzete.

Ennek eredményeként több mint egymillió fővel csökkent azok száma, akik a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának vannak kitéve. A közlemény megerősítette: az alacsonyabb jövedelmű társadalmi csoportok még hatékonyabb védelme érdekében a kormány kezdeményezi a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítását.

A kezdeményezés értelmében a jelenlegi, 60 ezer forintos mentesített összeghatárt a kormány a mindenkori nettó minimálbér 60 százalékára emelné, amely jelenleg 106 ezer 450 forintot jelent.

A változtatást nemcsak a munkabérből, hanem a nyugdíjakból és más járandóságokból történő letiltások esetében is alkalmazni kívánja a kormány, valamint abban az esetben is, ha a végrehajtás pénzintézet által kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegre irányul, ezzel átfogóbb védelmet nyújtva az érintett adósok számára.

Hangsúlyozták: az új szabályozás egyik jelentős előnye, hogy a minimálbér jövőbeli emelkedése automatikusan magával vonja majd a mentesített jövedelemrész növekedését, ezáltal hosszabb távon is arányosan biztosítva a megélhetéshez szükséges fedezetet az érintettek számára.

Az NGM kitért arra is, hogy a kormányzat 2010 óta az öregségi nyugdíjak összegét közel 2,5-szeresére növelte,

ezáltal megőrizte a nyugdíjak reálértékét, ráadásul visszaállította az elvett 13. havi nyugdíjat is. A nyugdíjak vásárlóerejének fenntartása mellett a kormány számos eszközzel támogatja a nyugdíjasok pénzügyi biztonságát, melyhez a jelenlegi törvényjavaslat is érdemben hozzájárul.

A kormány továbbá javasolja a gyermekekről való gondoskodási kötelezettség támogatása érdekében, hogy a családi adókedvezmény teljes összege mentesüljön a végrehajtás alól, ami további segítséget jelenthet a gyermeket nevelő családok számára.

A kormány 2010-hez képest több, mint három és félszer többet fordít a magyar családok támogatására, amely számos intézkedésben tükröződik, többek között a gyermekek után járó adókedvezmény, a családi otthonteremtési kedvezmény, valamint a babaváró hitel formájában – ismertette az NGM.

Nyugdíjemelés: megvan a 2025-ös menetrend, több százezer ember jogosult rendkívüli emelésre