Már a télen megkezdődhetnek a béketárgyalások Ukrajnáról

Már ezen a télen megkezdődhetnek az ukrajnai háborúról szóló béketárgyalások – jelentette ki Donald Tusk lengyel miniszterelnök kedden Varsóban.

Tusk a keddi kormányülést megelőző nyilatkozatban jelezte: a januárban kezdődő lengyel elnökség az Európai Unió (EU) Tanácsában azzal is jár, hogy Varsó az uniós „politikai naptárról” dönt, és talán arról is, milyen helyzet áll majd fenn „azon tárgyalások során, amelyek – bár ez még mindig kérdéses – idén télen kezdődhetnek meg”.

A kormányfő megerősítette, hogy csütörtökön Varsóba látogat Emmanuel Macron francia elnök.

A látogatás egyik témájának Tusk azon megbeszélések megvitatását nevezte, amelyeket a francia elnök Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott szombaton Párizsban.

Tusk jelezte, hogy más magas szintű találkozói is lesznek, aláhúzva: azt szeretné, hogy Varsó „határozza majd meg a biztonságot és a lengyel érdekek védelmét szolgáló döntések alaphangját”.

A lengyel kormányfő kedden Varsóban Friedrich Merzet, a német CDU/CSU jobbközép pártszövetség frakcióvezetőjét, kancellárjelöltet fogadta. Merz hétfőn aznapi kijevi látogatásáról a ZDF német közszolgálati televíziónak elmondta:

az ukrán vezetők üdvözölték az ő javaslatát egy Németországot, Franciaországot, Nagy-Britanniát és Lengyelországot magában foglaló, európai összekötő csoport létrehozására.

Emmanuel Macron látogatása kapcsán kedden Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettestől, nemzetvédelmi minisztertől azt kérdezte a Radio Zet kereskedelmi adó műsorvezetője, hogy a francia elnök vajon a lengyel katonák ukrajnai szerepvállalására akarja-e rábeszélni partnereit? Kosiniak-Kamysz spekulációnak nevezte e feltevést, rámutatva, hogy semmilyen ukrajnai béketerv sincs meghirdetve.

„Különféle javaslatok vannak az asztalon” – fűzte hozzá a politikus, hangsúlyozva egyúttal, hogy Lengyelország csak a szövetségesekkel közösen hozott döntések értelmében fog cselekedni.

Nagy port kavar Németországban egy nyílt levél, amelyet az őszi tartományi választásokon sikeres, újbaloldali BSW alapító-elnöke, Sahra Wagenknecht és Alice Schwarzer nőjogi aktivista jegyez, és amely az ukrajnai háború európai eszkalációjának megakadályozására szólít fel. A „38-ak felhívását” több Németország-szerte ismert színész, művész, politikus és sportoló, köztük Katarina Witt olimpiai bajnok jégtáncos is aláírta.

„Egy perc múlva tizenkettő – Előzzük meg a nagy európai háborút!” címmel közölt nyílt levelet a német sajtóban Sahra Wagenknecht, a baloldali Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) elnöke és Alice Schwarzer nőjogi aktivista. A politikus és a publicista közös felhívásukban felszólítják a jelenlegi német politikai vezetést, hogy tegyenek meg mindent egy nagy európai háború megakadályozásáért.

„Legfőbb ideje, hogy a német politikusok határozottan kiálljanak a háború eszkalációjának megállítása és az azonnali tűzszünet mellett, amelyet béketárgyalások követhetnek” – írják a levélben, amely mostanra a teljes német sajtót bejárta.

Wagenknechték békefelhívását eddig 38 prominens személyiség írta alá, köztük Otto Schily korábbi szociáldemokrata belügyminiszter és Katarina Witt, egykori NDK-s műkorcsolyázó és sport-szépségkirálynő, az 1988-as szöuli olimpia bajnoka.

A felhívásban egyebek mellett az is szerepel, hogy Ukrajna nemcsak a fegyverek, hanem katonák terén is hiányt szenved, és kijelentik, hogy nem látszik az öldöklés vége.

Sahra Wagenknecht (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)

Németország újra csatatérré válhat

Joe Biden amerikai elnök „utolsó pillanatban” hozott döntése, miszerint engedélyezi az Oroszország elleni támadásokat az Egyesült Államok által az ukránok rendelkezésére bocsátott rakétákkal, új szintre emelte az eszkalációt – írják a német baloldaliak. Hozzáteszik: azzal, hogy az Egyesült Királyság és Franciaország követte az Egyesült Államok példáját, fokozták a háborús kockázatot Európában. „Németország újra csatatérré válhat” – figyelmeztet Wagenknecht és Schwarzer a kiáltványban.

A levélben bírálják Joe Biden leköszönő amerikai elnököt is. „Biden korábban elutasította ezt a lépést (amerikai közepes hatótávolságú rakéták oroszországi területek elleni bevetését – a szerk.) azért, hogy (…) elkerüljük a harmadik világháborút. Vajon ez most már nem érvényes?” – teszi fel a költői kérdést Wagenknecht és Schwarzer.

A német lakosság körében növekszik Ukrajna támogatásának elutasítása

Erről Tálas Péter, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője így nyilatkozott a hirado.hu-nak: „Németországban szövetségi szinten továbbra is a CDU és az SPD fogja dominálni a politikát, bár elképzelhető, hogy a koalíciós kényszer fogja bonyolítani a kormányzást. A szélsőséges pártok, például az AfD vagy a BSW, nem valószínű, hogy hatással tudnak lenni, bár regionálisan növekedhet a támogatottságuk. Az ukrajnai háborúhoz való viszony a közelgő kampány fontos témája lesz, és a lakosság hozzáállása vegyes: míg a keleti területeken (volt NDK) élők körében az oroszokkal szembeni szimpátia erősebb, a nyugati lakosság inkább támogatja Ukrajnát.”

Tálas Péter hozzátette:

„Az ukrajnai támogatás fenntartása azonban nem a közvélemény rövid távú hangulatán múlik, hanem a politikai elit felelősségén.”

A megválasztott amerikai elnök leendő ukrajnai megbízottjának rendezési tervét korai még latolgatni, mert nem tekinthető hivatalosnak – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő múlt heti sajtótájékoztatóján.

A diplomata szerint korai lenne még megvitatni a Donald Trump megválasztott elnök ukrajnai és oroszországi különmegbízottjának posztjára jelölt Keith Kellogg ukrajnai rendezési tervét. Ez a tűzszünetért cserébe az ukrajnai frontvonalak befagyasztását, egy demilitarizált övezet létrehozását és az Oroszországgal szembeni szankciók részleges feloldását irányozná elő.

„Az úgynevezett Keith Kellogg-terv, amely december 2-án került nyilvánosságra, nem tekinthető hivatalos dokumentumnak. Elvileg készek vagyunk megfontolni a konfliktus kiváltó okainak megszüntetésére irányuló konstruktív javaslatokat, amelyek figyelembe veszik majd a helyszíni realitásokat és összességében az általunk felvázolt orosz érdekeket. Nem vagyok benne biztos, hogy ezeket az elképzeléseket most érdemes hivatalos szinten tanulmányozni” – mondta.

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban a konfliktus rendezésének feltételeként nevezte meg az ukrán fegyveres erők kivonását a Donyec-medencéből és „Novorosszijából”, Kijev NATO-csatlakozásának elutasítását, a Moszkva elleni összes nyugati szankció feloldását, valamint Ukrajna el nem kötelezett és nukleáris fegyvermentes státuszát.

Zaharova szerdán a Szputnyik rádiónak külön nyilatkozva megerősítette, hogy Szergej Lavrov külügyminiszter másfél órás interjút adott Tucker Carlson amerikai újságírónak. Ezt a szóvivő szerint néhány nap múlva fogják teljes terjedelmében nyilvánosságra hozni. Elmondta, hogy interjújának témái között szerepelnek egyebek között azok a bűncselekmények, amelyeket „a kijevi rezsim” a civilek, a polgári lakosság, a polgári infrastruktúra és létesítmények ellen követett el.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő (Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov)

Azzal kapcsolatban, hogy Joe Biden leköszönő amerikai elnök kegyelemben részesítette a fiát, Hunter Bident, Zaharova a Szputnyik rádiónak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy ez nem segít véka alá rejteni a „kijevi rezsimmel” kiépített korrupt kapcsolatokat, és azt jósolta, hogy ez a „piszkos történet” úgyis fel fog bukkanni valamikor, dokumentumokkal és tényekkel alátámasztva.

„Mindenki tudni fogja, hogy a kijevi rezsimet éppen a Fehér Házban székelő rezsim vezette el a terrorista lényegéhez, korrupcióval, pénzmosással, az amerikaiak és az ukránok kolosszális megtévesztésével. És az egész világéval”  – fogalmazott a szóvivő.

A sajtótájékoztatón kijelentette: Biden a fia mellett Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének is megkegyelmezhetne, akit a koronavírus elleni vakcinák beszerzésével kapcsolatos hivatali visszaélésekkel gyanúsítanak.

Zaharova azt hangoztatta, hogy a távozó amerikai kormányzat és az európai országok, melyeket szavai szerint inkább félig döglött csirkéknek, semmint héjáknak lehetne nevezni,

a tétet a további eszkalációra tették fel, megpróbálva minél több fegyverrel telepumpálni Ukrajnát, mielőtt az új amerikai elnök hivatalba lépne, és ezzel garantálni, hogy a harci cselekmények 2025-ben is folytatódni fognak.

Felhívta a figyelmet azokra a sajtójelentésekre, amelyek szerint mintegy 150 brit és francia nagy hatótávolságú Storm Shadow és SCALP rakétát adtak át az ukrán hadseregnek.

Moszkva rendezné a helyzetet Georgiával

Georgiára kitérve kifejezte Moszkva készségét a kapcsolatok normalizálására olyan mértékben, amilyenben Tbiliszi készen áll erre. A két ország között jelenleg nincsenek diplomáciai kapcsolatok, az orosz érdekeket a svájci nagykövetség képviseli a kaukázusi országban.

Szalome Zurabisvili georgiai elnököt bírálva hangsúlyozta, hogy csak olyan ember képes az iskolásokat utcai megmozdulásokra buzdítani, akinek nincs esze és szíve.

Tovább küzdenek a közel-keleti terrorizmus ellen

Leszögezte, hogy Oroszország szolidáris Szíria népével és vezetésével a közel-keleti országban kiéleződött konfliktus közepette, és határozottan támogatja a hatóságok erőfeszítéseit a terroristák elleni küzdelemben és a rend helyreállításában. Közölte, hogy Moszkva aktívan együttműködik a nemzetközi partnereivel a szíriai helyzet mielőbbi stabilizálása érdekében, és hangsúlyozta a 2017-ben létrejött asztanai formátumban rejlő lehetőségek kihasználásának fontosságát.

„A garanciavállaló országok trojkájának – Oroszországnak, Iránnak és Törökországnak – külügyminiszterei szoros kapcsolatban állnak egymással” – hangsúlyozta.

Zaharova nem helyénvalónak nevezte azokat a Nyugaton elhangzott állításokat, amelyek szerint megromlott a viszony Oroszország és Irán között. Azt mondta, hogy a két az ország nem fog nekik ilyen örömet szerezni közöttük viszályt kereső ellenségeknek és megállapodott az együttműködés további bővítéséről.

A szóvivő a sajtótájékoztatón kifejezte Oroszország reményét, hogy a dél-koreai tragikus események nem befolyásolják a Koreai-félsziget társadalmi és politikai helyzetét, amelyet, mint mondta, már most is bonyolítanak az Egyesült Államok és szövetségesei provokatív lépései. A Szputnyik rádiónak úgy vélekedett, hogy a Szöulban történtek megmutatták, a stabilitás szempontjából Dél-Korea kiszámíthatatlan, és Phenjan nem véletlenül törődik a biztonságával.