Macron nem akar lemondani

Emmanuel Macron csütörtök esti televíziós beszédében kijelentette, hogy kitölti francia elnöki megbizatását „annak 2027-ben esedékes végéig”, miközben Michel Barnier kormányának előző napi parlamenti megbuktatását követően több vezető politikus is a köztársasági elnök lemondását szorgalmazta.

„Az Önök által demokratikusan rám bízott mandátum öt évre szól, és én azt a végéig fogom gyakorolni” – mondta a francia elnök. Azt is bejelentette, hogy a „következő napokban” kinevez egy új miniszterelnököt, akit egy, a „közérdeket szolgáló kislétszámú” kormány megalakításával fog megbízni.

Emmanuel Macron elismerte, hogy a jelenlegi politikai válság kiindulópontja a Nemzetgyűlés váratlan feloszlatása volt a júniusi európai parlamenti választások eredményét követően, s az új választások kiírása értetlenséget váltott ki Franciaországban.

„Sokan hibáztattak engem ezért a döntésért, és tudom, hogy sokan továbbra is a szememre hányják. Ez tény, és ez az én felelősségem”

– mondta az elnök, mielőtt védelmébe vette ezt a megoldást, és bírálta „a köztársaságellenes frontba tömörült szélsőbaloldalt és szélsőjobboldalt”, amely a tervezett költségvetési megszorításokra hivatkozva szerda este megszavazta a bizalmatlansági indítványt a három hónapja kinevezett Barnier-kormány ellen, csak azért, hogy „válságot teremtsen”.

„Miért viselkedtek így ezek a képviselők? Nem önökre gondolnak, a hónap végi nehézségeikre, az önök terveire. Csak egy dologra gondolnak, az elnökválasztásra, hogy felkészüljenek rá, hogy siettessék azt, méghozzá cinizmussal és egyfajta káoszkeltéssel” – fogalmazott az államfő.

A következő elnökválasztás 2027-ben esedékes, de a bizalmatlansági indítványt kezdeményező radikális baloldali Engedetlen Franciaország már a szavazást megelőző vitában is Emmanuel Macron lemondását követelte.

„Soha nem fogom átvállalni mások felelőtlenségét, különösen nem a parlamenti képviselőkét, akik tudatosan döntöttek úgy, hogy a karácsonyi ünnepek előtt néhány nappal megbuktatják Franciaország költségvetését és kormányát” – hangsúlyozta Macron.

Az államfő szerint a következő kormánynak egyetlen „prioritása” lesz: a költségvetés, amelyet a jövő év elején kell majd benyújtani a parlamentnek. Macron jelezte, hogy addig is, még „december közepe előtt egy külön törvényt terjesztünk a parlament elé”, amely biztosítja „a közszolgáltatások és az ország életének folyamatosságát”.

A 2024-re meghatározott irányvonalak lesznek érvényesek 2025-re is, és „számítok arra, hogy lesz többség, amely elfogadja” – mondta az elnök.

Az eurózóna második legnagyobb gazdaságának költségvetési helyzete gyors döntéseket követel a végrehajtó hatalomtól, ugyanis az államhaztartási hiány idén meghaladhatja a GDP 6 százalékát, és költségvetés hiányában nem lesz elérhető a jövőre kitűzött 5 százalékos célszám.

Az RTL kereskedelmi rádió megbízásából a Toluna Harris Interactive közvélemény-kutató intézet által végzett reprezentatív felmérés szerint a kialakult helyzet megosztja a franciákat: 53 százalékuk helyesli a megszorításokra készült kormány megbuktatását, de 82 százalékuk aggódik a következmények miatt. A piacok viszont nyugodtak maradtak: a párizsi tőzsde csütörtökön enyhén emelkedett.

A Moody’s nemzetközi hitelminősítő azonban arra figyelmeztetett, hogy a kormány bukása „csökkenti az államháztartás konszolidációjának valószínűségét”.

Ez egy társasjáték, ahol most az összes játékos visszamegy a startmezőre, és kezdik elölről – fogalmazott a hirado.hu-nak Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa azt követően, hogy bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatták Michel Barnier francia miniszterelnök kormányát. Ez volt az ötödik köztársaság legrövidebb, mindössze három hónapig hivatalban levő kabinetje. A szakértő hozzátette: minél tovább marad ügyvezetőként hivatalban ez a kormány, annál tovább nő a bizonytalanság, és annál idegesebbek lehetnek a piacok.

– Se kormány, se költségvetés: hogy alakulhatott ki az év végére Franciaországban ez a válsághelyzet?

– Ez a szituáció nem most alakult ki, a nemzetgyűlésben három nagy tömb van, amelyek nem tudnak együttműködni. Tehát egyetlen politikai erő sincs, amelyiknek abszolút többsége lenne, mindenki valamiféle együttműködésre kényszerül. Ezek a tömbök különböző programokkal, ambíciókkal mennek neki a munkának. Ennek az áldozata lett a költségvetés is, melynek tárgyalásakor sorozatos követelések érkeztek.

– Az RTL friss közvélemény-kutatásának adatai szerint a franciák 53 százaléka helyesli Barnier kabinetjének megbuktatását, ám 83 százalékuk aggódik az ország jövője miatt. Hogy értelmezhető ez az ellentmondás?

– A közvélemény-kutatás is a törvényhozás helyzetének lenyomata: a Barnier-kormánynak, amely nem rendelkezett parlamenti többséggel, ezek szerint társadalmi többsége sem volt, s mindez az előbb említett hárompólusú parlamenti leképeződésből is következik. Az aggodalom pedig annak szól, hogy Franciaországban nincs stabil kormányzás.

Michel Barnier francia miniszterelnök a nemzetgyűlés párizsi üléstermében, miután a többségben lévő ellenzék megszavazta a kormánya ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt 2024. december 4-én (Fotó: MTI/EPA/Yoan Valat)

– Azt mondták, hogy ez a „ponty és a nyúl házassága”: a szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország, avagy az az LFI és a konzervatív Nemzeti Tömörülés, az RN buktatta meg a kormányt. Az a két párt, amelyet kiszorítottak a hatalomból a választások második fordulója után. Vissza 2024 júliusához?

– Ez egy társasjáték, ahol most az összes játékos visszamegy a startmezőre, és kezdik elölről. Akkor sikerült megállapodni, amikor találtak egy olyan jelöltet, akiről Marine Le Pen azt mondta, hogy nem fogja azonnal leszavazni. Éppen most olvastam egy cikket, amiben a szóba jöhető jelöltek között felmerül Francois Bayrou, a Modem párt elnöke, illetve Sébastien Lecornu védelmi miniszter neve.

– Marine Le Pen megfogalmazta követeléseit, ma például a nyugdíjak indexálásának kizárásához kötötte az új kormányfő megszavazását.

– Nyilván egyeztetni fognak a felek – Barnier például még eddig sem maradhatott volna hivatalban Marine Le Pen hallgatólagos támogatása nélkül. Ez minden bizonnyal a következő miniszterelnökre is igaz lesz.

– Szintén megvan az LFI-nek is a maga követelése.

– A „lázadók” (az LFI – a szerk.) a saját miniszterelnök-jelöltjük kinevezését követelik. Emmanuel Macron nem mutatott nagy nyitottságot erre: ő inkább a szocialistákat szeretné magához édesgetni, így talán ennek a forgatókönyvnek kisebb az esélye.

– A bizalmatlansági indítvány legnagyobb vesztese talán éppen a költségvetés. Kialakulhat-e egy görögországihoz hasonló, egész Európát maga után rántó válság?

– Érdemes várni egy pár napot, hiszen részben politikai érvek hangzottak el az elmúlt napok vitáiban, többek között éppen a kormány érvelt azzal, hogy megbuktatása esetén itt „görög válság” típusú fejlemények lehetnek. Nehéz tehát fölmérni, hogy ténylegesen milyen a hangulat, az elmúlt egy-két hétben a befektetők nyilván beárazták azt is, hogy nem lesz új francia költségvetés.

– S hogyan tovább az év végén, elfogadott költségvetés nélkül?

– Vannak mindenféle alkotmányos megoldások, hogy miképpen lehet a költségvetést „áthidalni” pár hétre, hónapra, amíg a tárgyalásokat folytatják. A legfontosabb az, hogy Macron tud-e nagyon gyorsan új miniszterelnököt kinevezni. A köztársasági elnök ma este mond egy tévébeszédet, kérdés, hogy ott már mond-e nevet, megnevez-e valakit kormányfőjelöltként.

– Van más lehetősége?

– Nyilván minél tovább marad ügyvezetőként hivatalban ez a kormány, annál tovább nő a bizonytalanság, és annál idegesebbek lehetnek a piacok. A következő pont pedig az lehet, hogy sikerül-e valamiféle megállapodást kötni. Barnier 60 milliárd eurós megtakarítást próbált kieszközölni kiadáscsökkentéssel, illetve adóemeléssel. Érdekes ebből a szempontból is, milyen irányba mozdulnak el a későbbi tárgyalások, hiszen a pártok követelései jellemzően „leharaptak” ezekből a milliárdokból.

Marine Le Pen, a francia ellenzéki Nemzeti Tömörülés (RN) frakcióvezetője a 2025-ös költségvetés parlamenti vitáján a nemzetgyűlés párizsi üléstermében 2024. december 2-án (Fotó: MTI/EPA/Mohamed Badra)

– Nyerhet e valamilyen szinten akár a Nemzeti Tömörülés, akár az Engedetlen Franciaország ebből a bukásból? Akár befolyást, akár ahogy az RN az megpendítette, kormányzati pozíciót, tárcát az új kormányban? 

– A „lázadó Franciaország” rögtön a kormány bukása után kimondta, hogy mindenkit leszavaz, aki nem a lázadók vagy az Új Népfont nevű baloldali koalíció jelöltje. Tehát a részükről elég kemény a tárgyalási alap. A Nemzeti Tömörülés esetében valószínűleg nagyobb a mozgástér. Emellett van egy nyitott kérdés, egy olyan forgatókönyv is Párizsban, ami „nagyon kemény”, bár én most 15 százalék esélyt adok neki: az, hogy a pártok úgy döntenek, megpróbálják megbuktatni Emmanuel Macront.

– Ehhez igen nagy többség szükséges.

–  Jogilag ennek nincs esélye, ám ha háromhavonta megbuktatják a következő miniszterelnököt, ezzel erős nyomást tudnak gyakorolni. Tehát amennyiben a következő miniszterelnök sem marad hosszan hivatalban, akkor ez is egy elképzelhető forgatókönyv.