Lesz megoldás az Oroszország elleni újabb gázszankciókra

Sikerült megoldást találni az orosz Gazprombank elleni új amerikai szankciók jelentette problémákra, így továbbra is stabil lábakon áll Magyarország energiaellátása – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Szófiában.

A minisztérium pénteki közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be a bolgár elnökkel, illetve az energiaügyi és az ügyvivő külügyminiszterrel folytatott megbeszélések után, hogy mára Bulgárián keresztül érkezik Magyarországra a földgázimport nagy része.

Tudatta, hogy idén már több mint hétmilliárd köbméternyi földgáz érkezett hazánkba a Török Áramlat vezetéken, enélkül az ország ellátása nem lenne biztosítható.

„Most mind a bolgár elnök, mind az energiaügyi miniszter megerősítette, hogy számíthatunk arra, hogy Bulgária továbbra is megbízható, kiszámítható tranzitpartnerünk lesz”

– tájékoztatott.

„Így a földgázellátás Magyarország irányába akadálytalan lehet Bulgárián keresztül, ami azért nagy szó, mert az amerikai leköszönő adminisztrációnak az a döntése, amely szerint a Gazprombankot szankciós listára helyezték, nehéz helyzetbe hozta Magyarországot is és Bulgáriát is” – jegyezte meg.

Ennek kapcsán pedig kifejtette, hogy Magyarország az orosz pénzintézeten keresztül fizet a földgázért, Bulgária pedig innen kap pénzt a tranzitért.

„És hogyha ezek a pénzügyi műveletek nem tudnak teljesülni, akkor Magyarország nem kapna földgázt, vagy azért, mert nem tud fizetni érte, vagy azért, mert az Bulgárián nem tud átjönni” – figyelmeztetett.

A miniszter végül közölte, hogy ezt a problémát sikerült kezelni, sikerült olyan jogi-pénzügyi megoldást találni, amelyet minden partner elfogadott, és amely nem esik szankciók hatálya alá.

„A kollégák a szükséges jogi munkákat elvégzik, és így a földgáz szállítása az amerikai korlátozás dacára Bulgárián keresztül a következő időszakban is abszolút biztos lesz, és ez Magyarország energiaellátása szempontjából egy megnyugtató, jó hír” – fogalmazott.

Szijjártó Péter ezután üdvözölte, hogy Bulgária jövő évtől a schengeni övezet tagja lesz, ami lehetővé teszi majd az áruk és a személyek szabad, akadálytalan mozgását, megszüntetve a jelenlegi méltatlan állapotokat, hosszú várakozásokat.

Aláhúzta, hogy hazánk számára ez jó hír, ugyanis Bulgária olyan szállítási útvonalon fekszik, amely mind az észak-déli, mind a nyugat-keleti szállítási útvonalak szempontjából fontos.

„Magyarország is egy megbízhatóbb, könnyebben kiszámítható, tranzitútvonalon fog elhelyezkedni az eddigiekhez képest, így a mi szerepünk is jelentősen megnő” – mutatott rá.

Illetve kiemelte, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom csúcsokat dönt, értéke kétmilliárd euró fölött stabilizálódott. „Tehát a magyar vállalatoknak is, amelyek bolgár partnerekkel dolgoznak együtt, ez egy alapvetően nagyon jó hír, hogy a szállításokat most már tudják időben, sokkal nyugodtabban kalkulálni, mint eddig” – hangsúlyozta.

„Magyarország ezt is megcsinálta, elismerték itt a kollégák, hogy Magyarország nélkül nem ment volna, ez egy majd egy évtizede rétestésztaként húzódó folyamat, amelynek a végére most a magyar elnökség tudott pontot tenni. Magyarország ezt megcsinálta, és ezt itt nagyon elismerik” – tette hozzá.

Illetve érintette az ukrajnai háborút is, és kiemelte, hogy a bolgár elnök hasonló állásponton van, mint a magyar kormány.

„Bebizonyosodott, hogy nincsen megoldás a csatatéren, csakis a diplomáciai megoldás van, és őszintén reméljük, hogy ezek a józan hangok az elkövetkezendő időszakban Donald Trump elnök győzelmének köszönhetően Európában is fel fognak erősödni, és le lehet végre zárni ezt a brutális háborút itt a közös szomszédságunkban” – összegzett.

A soros magyar európai uniós elnökség egyik fontos célkitűzése az volt, hogy még az év vége előtt pont kerülhessen a schengeni övezet bővítésére, és ez sikerült is, Bulgária és Románia január elsejétől a zóna része lesz – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be a Facebookon, hogy a soros magyar európai uniós elnökség egyik fontos célkitűzése az volt, hogy még az év vége előtt pont kerülhessen a schengeni övezet bővítésének „régóta rétestésztaként nyúló” ügyének végére.

„A mai napon ez sikerült. Bulgária és Románia január 1-ével a schengeni övezet tagja lesz. Ez a döntés a magyar nemzeti érdekeket is szolgálja” – szögezte le.

Majd kiemelte, hogy a magyar-román határon rögtön tíz új határkeresztező út nyílik meg január 1-jén, aminek köszönhetően a régióban élő közösségek családok, barátok a továbbiakban nem kényszerülnek hosszú kerülőkre.

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy a kétoldalú gazdasági együttműködés is újabb lendületet kap azáltal, hogy a kamionok hosszú várakozási idejének is vége lesz. „Ez azért is fontos, mert Románia az egyik legfontosabb exportpiaca a magyar gazdaságnak” – írta.

„Végre egy brüsszeli döntés, mely egy irányba mutat a magyar nemzeti érdekkel” – összegzett.

Ausztria nem vétózza tovább a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet bővítését – közölte hétfőn az osztrák belügyminiszter az APA helyi hírügynökség megkeresésére.

Gerhard Karner a közleményben azt írta: „A »Schengen Air-t« követően a »Schengen Szárazföld« is nyitva áll Bulgária és Románia előtt”. „A következő lépést az Európai Unió Tanácsában tehetjük meg” – tette hozzá.

„Ausztria kemény, de építő jellegű uniós politikával érvényesítette akaratát, hogy országunkat és az Európai Uniót biztonságosabbá tegye” – hangsúlyozta Karner. Két éven át „keményen, de konstruktív szellemben folytak a tárgyalások”, míg a határvédelmi csomaggal egy újabb fontos lépést sikerült tenni – hívta fel a figyelmet.

Karner emlékeztetett, hogy a november 22-i budapesti miniszteri munkatalálkozót követően tájékoztatta Karl Nehammer kancellárt a dolgok aktuális állásáról.

„A külső határok védelmét megerősítik, a belső határokat továbbra is ellenőrzik, a migránsokat pedig nem engedik át” – sorolta a miniszter. A határvédelmi csomagot követően – a kancellárral egyeztetve – a következő lépést az uniós tagországok belügyminisztereinek csütörtöki brüsszeli találkozóján tehetik meg, ahol Románia és Bulgária schengeni csatlakozása napirenden lesz.

Karner hangsúlyozta, hogy világosan beszélnek a számok is: „míg a schengeni vétó előtti évben októberig még 70 ezer illegális határátlépés volt, addig idén csak 4000”. „Vétó nélkül a határsértések masszív csökkentése nem lett volna lehetséges. Követeléseinket komolyan vették” – fűzte hozzá.

Románia és Bulgária egyelőre csak részlegesen tagja a schengeni övezetnek,

a már érvényes határnyitás a légi és a tengeri közlekedésre vonatkozik. A schengeni övezeten belüli szárazföldi határokon – vagyis a görög-bolgár, a bolgár-román, illetve a román-magyar közúti és vasúti határátkelőkön – ellenőrzik az utasokat.

Ausztria két éve arra hivatkozva vétózta meg Bulgária és Románia csatlakozását a schengeni övezethez, hogy a balkáni migrációs útvonalon sok illegális bevándorló érkezik az Európai Unióba.