tóth gabi
Erről tárgyalt Trump és Netanjahu.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök (Fotó: AFP)
A közvetítők segítségével zajló tárgyalásokon a Hamász 2023. október 7-i terrortámadásakor a Gázai övezetbe hurcolt, és még fogságban lévő mintegy száz izraeli túsz kiszabadításáról, illetve az elhunytak maradványainak átadásáról és az ennek fejében kihirdetendő tűzszünetről egyeztetnek. Az izraeli kormányfő szerint a Trumppal folytatott telefonbeszélgetésén azt hangsúlyozta, hogy „ki kell teljesíteni Izrael győzelmét".
Éjt nappallá téve azon dolgozunk, hogy hazahozzuk a túszokat, az élőket és az elesetteket
– mondta a miniszterelnök, de hozzátette: minél kevesebbet beszélünk róla, annál jobb – így Isten segedelmével sikerülni fog.
Netanjahu vasárnap összehívta a kabinet ülését, amelyen a jelentések szerint szintén elhangzott, hogy a tárgyalások legnehezebb pontja a kiszabadítandó foglyok száma. A Moszad, Izrael külföldi hírszerző szolgálata és a Sin Bet belbiztonsági szolgálat vezetője a megbeszélésen ugyanakkor azt mondta a minisztereknek, hogy a Hamász hajlandóságot mutat a megegyezésre – jelentette a Ynet hétfőn.
Az Ynet értesülése szerint Donald Trump túszügyekkel foglalkozó különmegbízottja, Adam Boehler Izraelbe látogat a héten, ahol a túszok ügyében várhatóan izraeli tisztviselőkkel egyeztet.
Izrael úgy véli, hogy a 2023. október 7-én elrabolt 251 túsz közül 96 továbbra is az övezetben található, közülük legkevesebb harmincnégyen meghaltak. Mellettük két, önszántából a háború előtt Gázába ment izraeli, valamint az Erős Szikla hadműveletben, 2014-ben elrabolt két katona holttestének visszaadásáról is tárgyalnak.
Súlyos következményeket helyezett kilátásba Donald Trump leendő amerikai elnök arra az esetre, ha hivatalba lépése napjáig a Hamász palesztin terrorszervezet nem engedi szabadon a 2023. október 7. óta fogva tartott túszokat.
A megválasztott elnök közösségi oldalán közzétett üzenetében azt írta: ha a túszok nem nyerik vissza szabadságukat 2025. január 20. előtt, akkor „pokoli árat kell fizetniük azoknak, akik az emberiesség elleni atrocitásokat elkövették”.
Donald Trump közleményében a túszok azonnali szabadon engedését követelte, és úgy fogalmazott: „azokat, akiket felelősség terhel, keményebb csapás éri majd, mint bármikor az Egyesült Államok hosszú és mesés történetében”.
Legkevesebb 33 palesztin meghalt csütörtökön kora reggel a Gázai övezet különböző területeit ért izraeli bombázásokban – közölte a palesztinok lakta övezet polgári védelmi hatósága.
A WAFA palesztin hírügynökség 35 halálos áldozatról számolt be.
Mahmud Baszal, a polgári védelem szóvivője az AFP francia hírügynökségnek elmondta, hogy a Gázai övezet déli részén fekvő Rafah városnál segélyszállítmánynál dolgozókat ért csapás, közülük heten meghaltak. A mentősök azt mondták, hogy legalább 30 ember megsebesült, többen válságos állapotban vannak.
Az izraeli hadsereg részéről nem érkezett azonnali reagálás a közlésekre.
A gázavárosi al-Dzsalaa utcában a WAFA szerint egy lakóházat ért légicsapás, ott hét ember vesztette életét, köztük nők és gyerekek. További tizenöten meghaltak egy másik házat ért bombatalálatban a Gázai övezet középső részén lévő Nuszeirat tábortól nyugatra. Az épületben a beszámoló szerint belső menekültek tartózkodtak a csapás idején.
A harci cselekmények azt követően is folytatódtak, hogy New Yorkban helyi idő szerint szerdán az ENSZ Közgyűlése megszavazta azt a határozatot, amely azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet követel Izrael és a Hamász szélsőséges palesztin szervezet fegyveresei között a Gázai övezetben, valamint az összes túsz azonnali szabadon bocsátását. A közgyűlési határozatok nem kötelező érvényűek.
A fegyveres konfliktus a palesztin övezetben azt követően kezdődött, hogy a Hamász fegyveresei 2023 októberében izraeli településekre hatoltak be, mintegy 1200 embert megöltek, és 250 túszt magukkal vittek vissza a Hamász által irányított Gázába az izraeli összesítések szerint. Azóta a Gázai övezetben végrehajtott izraeli hadműveletekben palesztin egészségügyi hatóságok szerint már több mint 44 800 ember halt meg.
Újra közvetítői szerepbe kerülhet Katar, miután az Öböl-menti ország miniszterelnöke találkozott Trump különmegbízottjával. A Hamász is visszaülhet a tárgyalóasztalhoz.
Újra közvetítői szerepet vehet fel Katar az izraeli-palesztin konfliktus rendezését illetően, miután az Öböl-menti ország miniszterelnöke találkozott Trump különmegbízottjával – írja a Times of Israel.
Steve Witkoff, Donald Trump különmegbízottja közel-keleti körútja során Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő mellett találkozott Mohammed bin Abdulrahman Al Thani katari miniszterelnökkel is. Witkoff feladata a közel-keleti békefolyamatok elindítása, valamint a Hamász által fogvatartott túszok elengedésének elérése.
A találkozók azt jelzik, hogy az Öböl-menti állam, Katar újra felvette kulcsfontosságú közvetítői szerepét, miután szerepét múlt hónapban felfüggesztette – mondta a Times of Israelnek nyilatkozó meg nem nevezett forrás. A tervek szerint hamarosan Dohában sor kerülhet Izrael és a Hamász közötti közvetett tárgyalások következő fordulójára, de konkrét dátumot nem tűztek ki, fűzte hozzá.
Kifejtette még, hogy a Hamász tárgyalói valószínűleg visszatérnek a katari fővárosba, Dohába, hogy elősegítsék a tárgyalások újabb fordulóját. Al Thani miniszterelnök a Sky Newsnak adott interjúban megerősítette, hogy
Nagyobb hangsúlyt fektetne a túszok kiszabadítására és egyúttal a gázai harcok befejezésére Donald Trump megválasztott amerikai elnök, utalt Lindsay Graham szenátor a közel-keleti körútján arra, hogy Trump a beiktatása előtt gázai megállapodást akar. A szenátor szerint a Hamásszal szembeni fellépés kulcsa a palesztin társadalom megreformálásában rejlik.
Nagyobb hangsúlyt fektetne a túszok kiszabadítására és egyúttal a gázai harcok befejezésére Donald Trump – írja a The Times of Israel online újság republikánus forrásokra hivatkozva. A lap hozzáteszi, a tervezett kairói béketárgyalásokon a palesztin Hamász részvételére is számíthatnak.
A közelmúltban találkozott Lindsay Graham republikánus szenátor Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel, és a megbeszélést követően arról beszélt az amerikai politikus, hogy Donald Trump még beiktatása előtt szeretne tető alá hozni egy, a túszok szabadon engedésével egybekötött tűzszüneti megállapodást.
– mondta Graham, majd hozzátette: a megválasztott elnök azt szeretné láttatni, hogy egyszerre képes foglalkozni a túszok ügyével és a harcok leállításával. Trump azt szeretné elérni, ha Izrael gyorsan megnyerné a háborút. A júliusi választási kampányában arról is beszélt, hogy a túszejtők súlyos árat fizetnek majd azért, ha nem a beiktatása előtt engedik el a fogságban tartott amerikai állampolgárokat. Mindezt hétfőn megismételte a megválasztott elnök.
Lindsay Graham ugyanakkor elutasította azokat a híreszteléseket az izraeli kormány tagjai részéről, miszerint Trump támogatni fogja a Gázai övezet lakosságának kitelepítését. A szenátor hangsúlyozta, szintén nem támogatja a Gázai övezet határozatlan ideig tartó megszállásának ötletét. Közel-keleti körútján Graham Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceggel is találkozott, akivel az izraeli helyzet rendezéséről beszélt egy „palesztin elemmel” kiegészítve.
– mondta a szenátor.
A gázai helyzet rendezése a leköszönő elnök, Joe Biden számára is kiemelt jelentőséget kapott a libanoni helyzet rendezése óta. Az izraeli online újság hozzáteszi, a megállapodás megkötése előtt palesztin és amerikai tisztviselők is arról számoltak be, hogy
Az izraeli lap szerint a Hamász akár az izraeli–egyiptomi határszakasz jeruzsálemi ellenőrzésébe is belemehet, ugyanakkor a terrorszervezeten belül megosztottság tapasztalható a háború utáni szerepét illetően.