kulcsár edina
Van erre esély?
A Szíriával szomszédos országok támogatását és Szíria demokratikus átalakítása érdekében tett lépéseket ígért Joe Biden amerikai elnök vasárnap az Aszad-rezsim bukására reagálva.
Az elnök a Fehér Házból adott televíziós nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az amerikai támogatás kiterjed Jordániára, Libanonra, Irakra és Izraelre annak érdekében, hogy az átmeneti időszakban keletkező fenyegetéseket megelőzzék. Az elnök azt is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok biztosítani fogja Kelet-Szíra stabilitását az ott állomásozó amerikai erők védelmében is, valamint fenntartja az Iszlám Állam elleni missziót, és biztosítja azon létesítmények védelmét is, ahol az Iszlám Állam tagjait tartják foglyul.
Joe Biden közölte, hogy az Egyesült Államok „minden szíriai csoporttal” felveszi a kapcsolatot, bevonva az ENSZ-t, annak érdekében, hogy megteremtődjön az átmenet az Aszad-rezsim felől egy független Szíria felé új alkotmánnyal és új kormánnyal.
„Ez a rezsim kegyetlenül bánt szíriaiak százezreivel, ártatlanokat kínzott és ölt meg. A rezsim bukása az igazság egy alapvető cselekménye” – fogalmazott Joe Biden.
„Ez most a kockázat és bizonytalanság pillanata” – hangoztatta és azt ígérte, hogy az „Egyesült Államok közösen dolgozik majd partnereivel és az érdekeltekkel azon, hogy segítsen Szíriának a lehetőség megragadásában és a kockázat kezelésében”.
A Szíriában állomásozó amerikai katonaság vasárnap B-52-es bombázók és F-15-ös vadászrepülők bevetésével hajtott végre támadást Közép-Szíriában az Iszlám Állam vezetőinek feltételezett tartózkodási helye ellen – közölte az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) illetékese vasárnap azt is világossá téve, hogy az amerikai erők azt is biztosítják, hogy az Iszlám Állam ne legyen képes kihasználni a kormány bukása körüli bizonytalanságot.
António Guterres ENSZ-főtitkár üdvözölte vasárnap Bassár el-Aszad elnök „diktatórikus rezsimjének bukását” Szíriában, és ismételten felszólított „minden szíriai ember jogainak” védelmére.
„Tizennégy évnyi brutális háború és a diktatórikus rezsim bukása után a szíriai nép ma megragadhat egy történelmi lehetőséget, hogy stabil és békés jövőt építsen” – hangsúlyozta Guterres nyilatkozatában. Ismételten „nyugalomra és az erőszak elkerülésére” szólított fel. „A mostani érzékeny időszakban minden szíriai jogait megkülönböztetés nélkül védjük” – tette hozzá az ENSZ-főtitkár.
A francia ellenzéki jobboldali pártok aggodalmuknak adtak hangot „migránsáradat veszélye” miatt Bassár el-Aszad szíriai elnök bukása miatt, s ennek megelőzésére szólították fel az Európai Uniót.
„Most azt látjuk, hogy az Iszlám Államtól és az al-Kaidától megörökölt milíciák veszik át a hatalmat Szíriában” – mondta Jordan Bardella, a Patrióták Európáért európai parlamenti képviselőcsoportja és a francia Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke vasárnap a France 3 közszolgálati televíziós csatornán.
– tette hozzá az ellenzéki politikus, és felszólította az Európai Uniót és 27 tagországát, hogy „számoljanak a migránsok áradatának kockázatával, akik közé iszlamista terroristák vegyülhetnek”.
Ezeket az érveket hangoztatta szövetségese, Eric Ciotti, a Jobboldaliak Uniója a Köztársaságért (UDR) nevű párt vezetője is, aki az X-en közzétett üzenetében egy olyan „káoszra” számít, „amelynek következményei beláthatatlanok, különösen a migráció szempontjából, Európa számára”. Szerinte „az úgynevezett lázadók mögött a legrosszabb iszlamisták állnak”.
Eric Zemmour, a Visszahódítás nevű parlamenten kívüli párt elnöke hasonlóan vélekedett, azt állítva, hogy „ez az új instabilitás azzal a kockázattal jár, hogy egy új iszlamista kalifátus jöhet létre a régióban”, amely veszélyezteti a helyi keresztény lakosságot, amely szerinte „egy olyan rezsim túsza lett, amely Allah nevében gyilkol”.
A szíriai iszlamista lázadók az elmúlt tíz napban indított villámoffenzívájuk során próbálták megnyugtatni az ország különböző vallási közösségeit és kisebbségeit. Párizsban a Place de la République-en vasárnap több száz szíriai ünnepelte – hazájuk zászlóját lengetve – „Szíria felszabadulását”.
Bármilyen rezsim is kerül most hatalomra Szíriában, abban lesz érdekelt, hogy védje a keresztényeket és fenntartsa velük a jó kapcsolatot - jelentette ki Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója a hirado.hu-nak. A Közel-Kelet szakértő elárulta, a Szíriában most kialakult helyzet nem érte váratlanul, mert megvoltak az előjelei az Aszad-rezsim bukásának, arra azonban szerinte még a felkelők sem számítottak, hogy ilyen gyorsan végbemegy a fordulat az országban.
Vasárnap virradóra elhagyta Damaszkuszt és ismeretlen helyre távozott Bassár el-Aszad szíriai elnök, miután a lázadók sikeresen elfoglalták a fővárost. Sayfo Omar szerint több tényező vezetett az elnök bukásához: egyrészt az oroszokat, akik korábban támogatták Aszadot, jelenleg lefoglalják az Ukrajnában zajló események, valamint a libanoni Hezbollahot is meggyengítették az Izraellel vívott harcok, ezért ők nem tudtak segítséget nyújtani a kormányerőknek, másrészt a gazdaság annyira kivéreztette a lakosságot, köztük a katonákat is, akiknek egy havi zsoldja egy heti élelmüket sem fedezte, hogy végül a hadsereg sem állt ki különösebben a rezsim mellett.
– tette fel a kérdést a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója.
Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója Fotó: Gyurkovits Tamás
A szakértő úgy látja, sokan aggódnak most amiatt, hogy a felkelők magját olyan szervezetek alkotják, mint például az al-Kaidás múlttal rendelkező Haj’at Tahrír as-Shám, szerinte azonban ők az elmúlt szűk évtizedben sokat konszolidálódtak és bár Szíriában élő keresztények úgy tartották, hogy inkább Aszad maradjon hatalmon, különben a „lefejező iszlamisták” jönnek helyette, ez nem így lesz. Sayfo Omar szerint a szír társadalom nagyon összetett, így ahhoz, hogy bárki képes legyen stabilan, nem csak pusztán nyers erővel uralni az országot, ahhoz szüksége van a kiegyezésre a különböző felekezetekkel.
és ne érezzék magukat üldözve, ezzel is bizonyítva a nemzetközi közvélemény felé, hogy nem jelentenek senki számára fenyegetést.” – jelentette ki Sayfo Omar.
A Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója a hirado.hu-nak arról is beszélt,
hiszen az országból elmenekült több millió ember jelentős része kormányellenes volt, akiket jogi eszközökkel és az ingatlanjaik államosításával is akadályoztak a hazatérésükben. Szerinte a törököknek most az az elsődleges céljuk, hogy a területükön lévő mintegy 3,6 millió szír menekültet minél előbb visszaküldjék a hazájukba.