Berlin erős biztonsági garanciákat adna Ukrajnának

Németország és több más európai ország ígéretet tett arra, hogy „működőképes biztonsági garanciákat” adnak Ukrajnának abban az esetben, ha Donald Trump megválasztott amerikai elnök hivatalba lépése után tűzszüneti tárgyalások kezdődnének Oroszországgal – közölte csütörtökön Berlinben Annalena Baerbock német külügyminiszter mint szervező európai hivatali kollégákkal folytatott tanácskozása végeztével és egy közös nyilatkozatuk kiadása után.

Az úgynevezett Berlini Nyilatkozatban Németország, Franciaország, Lengyelország, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság külügyminisztere, valamint Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője ismételten leszögezték, hogy továbbra is támogatják Kijevet. „Eltökéltek vagyunk abban, hogy erős biztonsági garanciákat adunk Ukrajnának, beleértve ebbe az ország megbízható, hosszú távú katonai és pénzügyi támogatását” – írták.

A miniszterek abból a célból ültek össze, hogy megvitassák, miként segíthetnék tovább Ukrajnát, ha Trump január 20-i hivatalba lépése után csökkentené a Kijevnek nyújtott amerikai katonai segélyt, és tűzszünetet szorgalmazna Oroszországgal. „Meggyőződésünk, hogy Ukrajnában a béke és az európai biztonság elválaszthatatlanok egymástól. Eltökélt szándékunk, hogy egységesen kiálljunk európai és transzatlanti partnereinkkel azért, hogy nagyban gondolkodjunk és cselekedjünk az európai biztonság érdekében” – hangsúlyozták a nyilatkozatban.

Lengyelország és Franciaország egyetért abban, hogy Kijev nélkül nem folytathatók az ukrajnai háború befejezését célzó béketárgyalások – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön Varsóban, Donald Tusk lengyel kormányfővel közös sajtóértekezletén.

A kétoldalú tárgyalásokat követő sajtókonferencián Macron aláhúzta: ő és Tusk közös állásponton vannak arról, hogy „csak a tartós ukrajnai béke a lehetséges béke”. Az ukránoknak kell tárgyalniuk róla, hogy állandó biztonsági garanciákat nyerjenek – tette hozzá a francia elnök.

Macron hangsúlyozta: Tuskkal „egy hangon beszélnek” arról, hogy Ukrajnában „nem lesz béke az ukránok nélkül”, és „Európában sem lesz béke az európaiak nélkül”. Tartós ukrajnai béke „tartós európai békét is jelent” – jegyezte meg Macron.

Kiemelte az Egyesült Államokkal folytatott együttműködést szerepét is „az Ukrajna érdekeit és szuverenitását figyelembe vevő megoldás” keresésében.

Hangsúlyozta egyúttal: Európának fejlesztenie kell védelmi iparát, bővítenie kell védelmi beruházásait.

Kitért az Európai Uniónak a dél-amerikai Mercosur szabadkereskedelmi övezettel múlt héten aláírt előzetes megállapodására, aláhúzva: nem egyezik bele a szerződés jelenlegi formájába.

Donald Tusk is Macronnal közös, „határozott és egyértelmű” álláspontról beszélt, mely szerint Ukrajnának jelen kell lennie minden, róla szóló tárgyalásnál, és hozzá kell járulnia minden javasolt megoldáshoz.

A lengyel kormányfő cáfolta, hogy egy tűzszüneti vagy békemegállapodás létrejötte után „egyik vagy másik ország katonái esetleg jelen lehetnének Ukrajnában”. Arról, hogy mit tesz ez ügyben Lengyelország, „Varsóban, és csakis Varsóban fognak dönteni” – jelentette ki. Hozzátette: kormánya „egyelőre nem tervez ilyen lépéseket”. A fegyverszünet vagy a béke elérése esetén Lengyelország francia és más partnereivel együtt fog működni „az Európát és Ukrajnát a konfliktus újbóli kitörésétől megóvó megoldások kidolgozásában” – fogalmazott Tusk.

A Time amerikai magazin Donald Trumpot választotta az év emberének immár másodszor; a lap csütörtöki számában megjelent interjúban a megválasztott elnök bírálta, hogy Kijev oroszországi mélységi támadásokra használja fel az Egyesült Államoktól kapott ballisztikus rakétákat. Trump szerint az elnökválasztáson elsősorban az illegális bevándorlás kezelésére vonatkozó elképzelései segítették győzelemhez, és beszélt arról is, hogy Ukrajnát nem akarja magára hagyni.

A folyóirat 2016-ban, első elnökválasztási győzelme után is Trumpot választotta az év emberének. A magazin mostani indoklása szerint Donald Trump nagy hatása volt az amerikai belpolitikára és az ország világban betöltött szerepére. „Mindannyian, a legfanatikusabb támogatóitól a kritikusaiig, Trump korában élünk. Átalakította az amerikai politikát” – írta Sam Jacobs, a Time főszerkesztője.

Donald Trump a lapnak elmondta, hogy szerinte az elnökválasztáson elsősorban az amerikai gazdaság, de még inkább az illegális bevándorlás kezelését illető elképzelései segítették győzelemhez. „A demokraták nem tudtak ráérezni az ország hangulatára. Ez az ország dühös a bevándorlók miatt. De ami szerintem komolyabb tényező, az az országhatár kérdése” – mondta. A megválasztott elnök közölte: az általa tervezett tömeges kitoloncolások végrehajtása érdekében a törvények adta kereteken belül be fogja vetni az amerikai haderőt is. „Én ezt az országunk elleni inváziónak tekintem (…) Bevetjük a Nemzeti Gárdát is, és addig megyünk, ameddig az országunk törvényei megengedik” – fogalmazott.

Donald Trump arra a kérdésre, hogy csökkentené-e az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai és humanitárius segélyeket, ha Kijev elutasítaná az új amerikai kormány által közvetített békemegállapodást, azt mondta: „Van egy nagyon jó tervem a segítségnyújtásra, ám ha elkezdeném felfedni ezt a tervet, gyakorlatilag hasztalanná válna”. Kérdésre leszögezte: Ukrajnát nem akarja magára hagyni, de megállapodást akar elérni, aminek „az egyetlen módja, ha nem hagyjuk el a terepet”. Megjegyezte másfelől, hogy az észak-koreai csapatok bevetése az orosz erők oldalán nagyon bonyolulttá teszi a helyzetet.

Trump bírálta, hogy Kijev oroszországi mélységi támadásokra használja fel az Egyesült Államoktól kapott ballisztikus rakétákat. „Határozottan ellenzem, hogy rakétákat indítsanak több száz mérföldes távolságra Oroszország területén. Miért tesszük ezt? Csak eszkaláljuk ezt a háborút, és tovább rontjuk a helyzetet. Ezt nem lett volna szabad megengedni!” – mondta.

Megdöbbentőnek nevezte az ukrajnai háború áldozatainak a számát mindkét oldalon, különösen az elmúlt hónapban elesettekét. „Amikor a valódi számok nyilvánosságra kerülnek majd, olyan számokat látnak, amelyeket nem hisznek el” – jegyezte meg.

A politikus arra a kérdésre nem kívánt válaszolni, hogy beszélt-e Vlagyimir Putyin orosz elnökkel elnökválasztási győzelme óta.

Trump a Közel-Keleten kialakult helyzetet „szörnyűnek” nevezte, és az ukrajnai háború lezárásánál bonyolultabbnak, de könnyebben kezelhetőnek értékelte. A jelenlegi körülmények alapján úgy látja, hogy a térségben „nagyon produktív dolgok fognak történni”. Az interjúban többször is felidézte a Hamász palesztin iszlamista szervezet Izrael ellen tavaly október 7-én elkövetett terrortámadását, amelyről szerinte „az emberek elfeledkeztek”, pedig nemcsak Izraelt, hanem szerinte az egész világot érte csapás azon a „tragikus napon”.

A mostani időszak az amerikai elnök beiktatásáig, január 20-ig a csaknem három éve tartó orosz–ukrán háború legveszélyesebb időszaka – mondta a honvédelmi miniszter csütörtökön Vácon, a nemzeti konzultációval kapcsolatos országjáráson.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Piarista Kilátó Központban megtartott lakossági fóruma előtti sajtótájékoztatón arról beszélt: a kormány a nemzeti konzultáció keretében kérdezi meg az embereket arról, támogatják-e a tervét a jólétünk és a biztonságunk alapját jelentő szuverenitás védelme érdekében.

Hozzátette, hogy az orosz–ukrán háború kiterjedésének veszélye minden eddiginél nagyobb.

Bár évtizedekig magától értetődőnek tűnt a béke, most, a háborúk korában ez egyáltalán nincs így.

Elmondta: minden eshetőségre felkészülve elrendelte az újonnan beszerzett légtérellenőrzési és légtérvédelmi eszközök és az azokra épített képességek telepítését az északkeleti országrészbe.

Hozzátette: ezek a harcászati eszközök képesek növelni az észlelés pontosságát a légtérellenőrzésben és lerövidítik a reagáláshoz szükséges időt. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány számára a magyar emberek biztonsága az első, „azon dolgozunk, hogy továbbra is békében élhessünk, ezért nem engedjük, hogy bárki belesodorja az országot az orosz–ukrán háborúba”.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt is mondta: a békéhez erő, erős magyar hadseregre van szükség, ezért kezdte el a kormány már 2016-ban a haderő fejlesztését, jóval korábban, mint más európai országok. Hozzátette, hogy az eszközeiben, állományában és szellemiségében megújult honvédségünk képes arra, hogy megfeleljen a 21. század állandóan változó kihívásainak, megvédje az országot.

„A hazát, saját közvetlen környezetünket, helyettünk senki nem fogja megvédeni, ezért is fontos, hogy minél többen csatlakozzanak a területvédelmi tartalékos erőkhöz” – hangsúlyozta. Hozzátette:

az idei toborzókampány lezárult, de továbbra is várják a vagány, elhivatott fiatalok jelentkezését

– fogalmazott a miniszter.

A tárcavezető emlékeztetett: a katonák nemrég már bizonyítottak Vácon is, a Dunakanyarban is, a szeptemberi árvíz idején több százan vettek részt a védekezésben. Védték az emberek életét és vagyonát – tette hozzá.