Bécs lehet az ukrán-orosz béketárgyalások helyszíne?

Párizsban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Karl Nehammer osztrák kancellár. A megbeszélésen Zelenszkij felkérte Ausztriát, hogy csatlakozzon a G7-deklarációhoz és támogassa Ukrajna energiabiztonságát, miközben Nehammer Bécs semlegességét hangsúlyozva ajánlotta fel a béketárgyalások helyszínéül.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Karl Nehammer osztrák szövetségi kancellár Párizsban tartott találkozójukon. Fotó: AFP

Párizsban tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Karl Nehammer osztrák kancellár december 7-én, ahol Ukrajna támogatásának bővítése és a békefolyamatok előmozdítása állt a középpontban. Zelenszkij arra kérte Ausztriát, hogy csatlakozzon a G7 deklarációjához, amely Ukrajna hosszú távú támogatásáról szól, erről az ukrán elnök Telegram csatornáján számolt be.

Zelenszkij a találkozón megköszönte Ausztria eddigi hozzájárulását, különösen az energetikai rendszer téli stabilitásának biztosításában, és kiemelte az orosz terror elleni védelem fontosságát. Hangsúlyozta, hogy a két ország jövőbeli együttműködése kulcsfontosságú lehet Ukrajna helyreállításában és a béke fenntartásában.

Karl Nehammer, Ausztria semleges státuszára hivatkozva, Bécs felajánlását hangsúlyozta a jövőbeni orosz-ukrán béketárgyalások lehetséges helyszíneként. 

Zelenszkij párizsi látogatása a Notre Dame-székesegyház újjáépítésének megünneplése köré szerveződött, amelyet több kétoldalú találkozóval kötött össze, köztük az osztrák kancellárral való megbeszéléssel.

Az Oroszországgal vívott háború nem érhet véget egy darab papírral és néhány aláírással, ugyanis egy garanciák nélküli tűzszünetet bármikor megsérthetnek – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Zelenszkij a közösségi médiában nyilatkozott, miután Donald Trump megválasztott amerikai elnök saját mikroblogján fegyvernyugvást és tárgyalásokat sürgetett.

„Amikor hathatós békéről beszélünk Oroszországgal, akkor mindenek előtt hathatós garanciákról kell beszélnünk. Az ukránok mindenkinél jobban vágynak a békére” – húzta alá.

Az ukrán vezető azt állította, hogy 2022 februárja, a háború kitörése óta 43 ezer ukrán katona vesztette életét és 370 ezren sebesültek meg a harcokban. Mint mondta, a sebesültek fele vissza tudott térni a felépülést követően a harctérre.

Zelenszkij, aki szombaton Párizsban találkozott Donald Trumppal és Emmanuel Macron francia elnökkel, leszögezte, hogy Ukrajnának olyan „tartós békére van szüksége”, amelyet Oroszország „nem fog néhány éven belül tönkre tenni”.

Az ukrán légierő közlése szerint a légvédelem vasárnapra virradóra 74 orosz drónból 28-at megsemmisített, további 46-ot pedig feltehetőleg elektronikus hadviselési eszközök zavarásának eredményeképpen sikerült elhárítani.

Donald Trump azonnali tűzszünetre és tárgyalásokra szólított fel

Donald Trump megválasztott amerikai elnök vasárnap az ukrajnai háború lezárására szólította fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt Bassár el-Aszad szíriai államfő bukását követően.

Fotó: Hans Lucas via AFP

 Oroszország Ukrajna miatt elvesztette mindennemű érdeklődését Szíria iránt – írta Donald Trump a Truth Social nevű közösségi oldalán.

 – tette hozzá. 

– hangsúlyozta. Úgy fogalmazott, hogy Oroszország és Irán meggyengült, az egyik ország Ukrajna és a rossz gazdasági helyzet, a másik pedig Izrael és annak katonai sikerei miatt. Donald Trump kiemelte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, akivel szombaton Párizsban találkozott, szintén egyezségre törekszik és szívesen véget vetne az őrületnek. 

– húzta alá Donald Trump. Figyelmeztetett egyben, hogy 

 ha nem vetnek véget neki.

Amint arról korábban beszámoltunk, Trump és Zelenszkij a békéről egyeztetett Párizsban. Donald Trump megválasztott amerikai elnök, Emmanuel Macron francia elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök háromoldalú találkozón vett részt Párizsban az Elysée-palotában. A felek a háború gyors és igazságos lezárásáról egyeztettek, miközben Trump első hivatalos külföldi látogatását tette meg választási győzelme óta. Az Egyesült Államok megválasztott elnöke az elnökválasztás után kijelentette, hogy képes lesz befejezni az orosz–ukrán háborút még hivatalos beiktatása előtt. 

Egy lehetséges tűzszünetről beszélt az ukrán elnök egy tévéinterjúban. Volodimir Zelenszkij szerint, ha a NATO védőernyő alá vonná a Kijev által ellenőrzött területeket, akkor létre jöhetne egy tűzszünet Oroszországgal. A béketervnek az is része, hogy az orosz megszállás alatt lévő térségek visszaszerzéséről diplomáciai úton lehetne dönteni. Moszkva egyelőre nem reagált a javaslatra.

Jókora lyukak tátonganak egy gyermekklinikának a falán Kijev közelében. Egy drón csapódott be az épület mellett. A robbanástól betörtek az ablakok, egy dolgozó megsérült.

Rivnében egy energetikai létesítményt támadtak az oroszok, a helyiek több hatalmas robbanásról is beszámoltak. Odessza régióban 13 lakóépület rongálódott meg az orosz légicsapásokban.

„Előbb zúgást hallottunk, aztán meg egy hangos durranást. A szomszéd ház kigyulladt, az ott lakó nőt úgy kellett kimentenünk. Az arca tiszta vér volt. Az egész néhány másodperc alatt történt” – idézte fel a történteket egy férfi.

Az ukrán elnök a brit Sky News hírtelevízióban ismertette a béketervét,

az államfő hangsúlyozta: mindent megtesz, hogy jövőre véget érjen a háború, de szerinte ez csak a NATO védelmével lehetséges.

„Ha véget akarunk venni a háború forró szakaszának, akkor a NATO védőernyője alá kell vennünk Ukrajna azon részeit, amelyek a mi ellenőrzésünk alatt állnak. Ezt gyorsan meg kell tennünk. Aztán Ukrajna diplomáciai úton visszakaphatja a többi területeit is” – mondta Volodimir Zelenszkij.

Az ukrán elnök szerint a NATO-védőernyő lehetővé tenné a tűzszünetet.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a NATO-csatlakozásra szóló hivatalos meghívásnak minden olyan ukrán területre vonatkoznia kell, amely a nemzetközi jog szerint Ukrajnához tartozik. Ha ugyanis csak egyes országrészeket vennék fel, azzal elismernék, hogy bizonyos térségek Ukrajnához, mások pedig Oroszországhoz tartoznak.

„Sok ország javasolt tűzszünetet. A fő kérdés azonban továbbra is az, hogy hol húzzuk meg a határokat. A másik pedig, hogy olyan tűzszünetet kössünk, ami garantálja, hogy Vlagyimir Putyin nem jön vissza. Ezért van szükség a NATO-ra” – magyarázta az államfő, hozzátéve, hogy az ukrán alkotmány tiltja annak elismerését, hogy az orosz megszállás alatt álló területek Oroszországhoz tartoznak.

A fronton tovább folynak a harcok. Moszkva újabb négy kelet-ukrajnai település elfoglalásáról tett jelentést, amelyek közül kettő Donyeckben van. A kijevi kormány pedig arról számolt be, hogy csapást mértek egy olajraktárra orosz területen.