tóth gabi
Elképesztően szoros küzdelem.
• Kamala Harris lemondta a választási buliját, a támogatói elindultak haza
• Amerikai elnökválasztás: Már a baloldali New York Times is Donald Trump győzelmével számol
• Amerikai elnökválasztás: az első részletes adatok
Donald Trump, a republikánus jelölt jelentős előnyre tett szert a kulcsfontosságú államokban - írja a Magyar Nemzet.
Donald Trump hatalmas előnyre tett szert Kamala Harrisszel szemben a fogadási piac előrejelzései szerint, miután megkezdődött a szavazatszámlálás az Egyesült Államokban.
Bár a kampány utolsó napjaiban a szerencsejáték platformok már Harris győzelmét is előre jelezték, a szavazóhelyiségek zárása után Trump ugrásszerűen az élre tört – írta meg a The Guardian.
A fogadási oldalak a választási kampány során különösen nagy figyelmet kaptak, egyre többen jegyezték meg, hogy előrejelzéseik pontosabbak, mint a közvélemény-kutatások.
Helyi idő szerint kedd késő estére
a Polymarket legutóbb 96,8 százalékos esélyt adott Trumpnak arra, hogy visszanyeri a Fehér Házat. A Kalshi Trump esélyeit 90 százalékra, Harrisét pedig 10 százalékra tette. A PredictIt peddig szintén 90 százalékot adott Trumpnak a győzelemre.
Fordulatokban gazdag az amerikai elnökválasztás, a szavazók kitettek magukért Fotó: Getty Images via AFP
Bezártak a zavazókörök az Egyesült Államokban, az éjszakai órákban folyamatosan érkeztek a feldolgozott adatok az egyes államokból. A kötelezőnek tekintett államokat eddig mind Donald Trump, mind demokrata ellenfele Kamala Harris sikerrel abszolválta, vagy legalábbis jó eséllyel behúzza majd. A hét nagy csatatérállam, amelyet mindenki figyel: Észak-Karolina, Georgia, Arizona, Nevada, Wisconsin, Michigan és Pennsylvania. Ahhoz, hogy az egyik jelölt megnyerje az elnökválasztást, legalább 270 elektori szavazatot kell megszereznie.
Már az első részeredmények is határozottan azt mutatták, hogy a republikánus szavazók óriási erőt mutattak az egyes államokban, Donald Trump kényelmes előnyt szerzett az éjszaka folyamán.
A két elnökjelölt, a republikánus Donald Trump és a demokrata Kamala Harris versenye már most példátlan feszültséget generál az amerikai társadalomban.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője az RT orosz televíziónak adott interjújában hangsúlyozta:
Amerika fő problémája most az, hogy hogyan tudja elfogadtatni a választások eredményét saját társadalmával, figyelembe véve a korábbi választások tapasztalatait. Akármi is lesz az eredmény, nyilvánvaló, hogy le kell küzdeniük a belső érzelmi megosztottságot.
A diplomata aggodalmát fejezte ki az utcai erőszak és a politikai szimbólumok miatti összecsapások miatt.
Láthatjuk, hogy az emberek készek megtámadni és megverni egymást pusztán azért, mert valaki egy olyan politikus szimbólumait viseli vagy kampányol mellette, akiben hisznek és bíznak
– mondta Zaharova. Hozzátette, hogy ezek az incidensek már a választások előtt utcai zavargásokká fajulnak, és nem elszigetelt esetekről van szó.
Zaharova szerint az Egyesült Államokban senki sem tudja, hogyan lehet kezelni ezt a példátlan helyzetet. A szóvivő megjegyezte, hogy az amerikai társadalom megosztottsága olyan mértékű, hogy a választások eredményétől függetlenül komoly kihívást jelent majd az ország egységének helyreállítása.
Az idei választásokon Donald Trump, a korábbi elnök kísérletet tesz arra, hogy visszatérjen a Fehér Házba, miután 2020-ban vereséget szenvedett Joe Bidentől. Ellenfelével, Kamala Harris jelenlegi alelnökkel szemben Trump kampánya és retorikája továbbra is megosztó, ami csak fokozza a társadalmi feszültségeket.
Az orosz diplomata nyilatkozata rávilágít arra, hogy az amerikai választások kimenetele és annak következményei nemcsak az Egyesült Államok, hanem a nemzetközi közösség figyelmét is felkeltik. A választások utáni időszak kulcsfontosságú lesz abból a szempontból, hogy az új vezetés hogyan képes kezelni és enyhíteni a mélyülő társadalmi ellentéteket.
Donald Trump egy rövid videóüzenetet tett közzé közösségi hálózatain, amelyben arra kérte a republikánus szavazókat, hogy tartsanak ki, és várják ki a sorukat a szavazókörökben.
Nagyon jól állunk. Ha sorban álltok, maradjatok a sorban. Ne hagyjátok, hogy eltántorítsanak benneteket a szavazástól
– mondja a 13 másodperces klipben volt elnök. A videó futótűzként terjed az interneten.
Arról lapunk korábban beszámolt, hogy az észak-karolinai szavazók hetven százaléka mondta azt, hogy elégedetlen az Egyesült Államok irányával - derül ki a CNN exit poll felméréséből.
Az észak-karolinai szavazók mindössze hat százaléka mondta azt, hogy „lelkes” a dolgok alakulásával kapcsolatban, míg 21 százalékuk „elégedett”. Negyvenhárom százalék azt mondta, hogy „elégedetlen”, 27 százalék pedig „dühös” az ország iránya miatt.
Az eredmények összhangban vannak a közvélemény-kutatásokkal, amelyek hónapok óta jelzik, hogy sok amerikai elégedetlen a kormány állapotával.
További pozitív jelek Trump számára, hogy a választók 36 százaléka a gazdaságot nevezte meg a választás legfontosabb tényezőjeként, és 46 százalékuk úgy érezte, hogy a hurrikán-segélyt nem használták fel megfelelően.
Joe Biden leköszönő amerikai elnök nem vett részt Kamala Harris eredményváróján.
Az elnök és a First Lady a Fehér Ház rezidenciáján fogja követni a választási eredmények alakulását a Fehér Ház vezető munkatársaival. Az elnök rendszeres tájékoztatást fog kapni a versenyek állásáról országszerte
– mondta a Washington Examiner című lapnak a Fehér Ház egyik tisztviselője. Mint ismert, Kamala Harris a Howard Egyetemről, Washington D.C.-ből követi az eseményeket.
Egyes európai amerikai nagykövetségek Donald Trump korábbi elnök újabb lehetséges győzelme miatt lemondanak a szokásos választási ünnepségekről. A Politico arról számolt be, hogy a londoni, a párizsi és berlini nagykövetségeken úgy döntöttek, hogy nem tartják meg a szokásos eredményváró összejöveteleket.
Nem hiszem, hogy lenne étvágyam egy újabb Trump-győzelemhez
– mondta egy Európában állomásozó magas rangú diplomata a Politiconak. A külügyminisztérium világszerte dolgozó legfőbb követei többnyire politikai kinevezettek és az éppen hivatalban lévő elnök, jelen esetben Biden elnök szövetségesei vagy támogatói.
Eközben Ukrajnában is nagyon izgulnak az amerikai elnökválasztás miatt. Kijev számára a nagy kérdés az, hogy mennyi és milyen támogatást kap a későbbiekben, miután távozik hivatalából Joe Biden, aki az oroszok ukrajnai háborúja alatt végig hivatalban volt — írta a CNBC.
Kijev legnagyobb katonai támogatói, különösen az Egyesült Államok körében, kezd gyengülni a támogatási hajlandóság, annak ellenére, hogy a Fehér Ház és a NATO folyamatosan támogatásáról biztosítja Ukrajnát.
Egy esetleges Trump-kormányzat és a keményvonalas republikánusok sokkal ellenségesebben viszonyulnának ahhoz, hogy Ukrajna több katonai támogatást kapjon, ami jelentősen gátolná az urkánokat abban, hogy folytassa az Oroszország elleni küzdelmet.
Ugyanakkor az is valószínű, hogy
egy Kijev-barát, Kamala Harris vezette kormányzat is nehezen tudná meggyőzni az amerikai törvényhozókat arról, hogy további több pénzügyi támogatást nyújtsanak Ukrajnának.
Kijevi tisztviselők szerint az ukránok rendkívüli figyelemmel kísérik a választásokat, mivel attól tartanak, hogy a jövőbeni támogatásokat megvonhatják.
Az amerikai elnökválasztási kampányban Donald Trump világosan kifejezte, hogy elnökként az orosz-ukrán háborút tárgyalások útján szeretné lezárni, és megválasztása esetén akár már a hivatalos beiktatása előtt elindítaná a békefolyamatot.
Trump számtalanszor mondta, hogy ha ő lenne az elnök, akkor Vlagyimir Putyin soha nem merte volna megtámadni Ukrajnát.
– hangsúlyozta Dr. Veres Kristóf György, a Danube Institute külkapcsolati vezetője. Szerinte Trump egyik legfontosabb üzenete az, hogy elnökké választása esetén véget vetne a háborúnak, amely jelenleg patthelyzetbe került a csatatéren.
Veres szerint a békekötés előfeltétele, hogy mindkét fél tárgyalóasztalhoz legyen kényszerítve. Az ukrán kormány esetében Trump a pénzügyi és katonai támogatások felfüggesztését használná nyomásgyakorlásként.
Trump többször felrótta a demokrata Fehér Háznak, hogy egy olyan háborút finanszíroz amerikai adófizető milliárdokból, amelynek a végkimenetelével kapcsolatban nincs egyértelműen meghatározott terve vagy célja azon túl, hogy Ukrajnát addig támogatja „ameddig csak kell”, illetve, hogy Putyin „nem nyerhet”.
A szakértő azonban kiemelte, hogy Trump adminisztrációja nem kívánja Ukrajnát teljes megadásra kényszeríteni.