Amerikai elnökválasztás: az első részletes adatok

A szavazóhelyiségek túlnyomó része bezárt közép-európai idő szerint szerda reggelre az amerikai elnökválasztáson, és a magas feldolgozottságú részeredmények alapján több államban gyakorlatilag el is dőlt az úgynevezett elektori szavazatok sorsa.

Az országban 538 elektori szavazat alapján választják meg az új elnököt, vagyis az a jelölt nyer, aki ezekből legalább 270-et megszerez. Minden állam meghatározott számú vokssal rendelkezik, általában ezek mindegyikét az a jelölt kapja meg, akire többen szavaztak.

A mostani választáson a két elnökjelölt, a republikánus Donald Trump és a demokrata párti Kamala Harris közötti küzdelmet az előzetes közlések szerint a politikai csatatérnek számító államok – Arizona, Georgia, Michigan, Nevada, Észak-Karolina, Pennsylvania és Wisconsin – döntik el.

Ezekben az államokban a hajnali részeredmények szoros versenyt mutattak a két jelölt között.

Azok közül az államok közül, amelyekben közép-európai idő szerint a reggeli órákra megközelítette vagy meg is haladta a 90 százalékos feldolgozottságot a szavazatösszesítés, Floridában (30 elektori voks), Texasban (40), Ohióban (17), Indianában (11), Tennesseeben (11), Dél-Karolinában (9), Kentuckyban (8), Louisianában (8), Oklahomában (7), Iowában (6), Arkansasban (6) és Nyugat-Virginiában (4) Donald Trump, New Yorkban (28 voks), Illinois-ban (19), Marylandben (10), Rhode Islanden (4), Vermontban (3) és Delaware-ban (3) Kamala Harris győzött.

A szavazás napján mindkét jelölt derűlátóan nyilatkozott a saját esélyeiről. Ha Donald Trump nyer, több mint száz éve ő lehet az első elnök, akit egy periódus kihagyása után újraválasztanak, Kamala Harris pedig az első nő lehetne az amerikai elnöki székben.

A republikánusok kerülnek többségbe az amerikai szenátusban, miután a kedden tartott részleges kongresszusi választáson két helyet is elnyertek a demokrata párttól – derül ki a szerda hajnalban nyilvánosságra hozott, magas feldolgozottságú választási részeredményekből.

Nyugat-Virginia állam részéről Jim Justice kormányzó, Ohióban pedig Bernie Moreno üzletember veszi át a szenátori megbízatást olyan posztokon, amelyeket eddig demokrata pártiak birtokoltak. Justice 95 százalékos feldolgozottságnál 68,8-27,7 százalék arányban vezetett demokrata kihívójával, Glenn Elliott-tal szemben, Moreno pedig 92 százalékos feldolgozottság szerint 50,4-46,2 százalék arányban múlta felül Sherrod Brown eddigi szenátort.

Jó reggelt, Magyarország! Úton egy gyönyörű győzelem felé. Ezt írta az amerikai választásokkal kapcsolatban Orbán Viktor a Facebookon. 

A magyar miniszterelnök egy képet is megosztott, amint figyeli a választási eredményeket. Úgy fogalmazott:

A 100 tagú amerikai szenátusban eddig 51-49 arányban a demokraták voltak többségben. A mostani választáson a mandátumok nagyjából egyharmadáról döntöttek.

Donald Trump volt elnök szerdán megnyerte a csatatértállamként ismert Georgiát, visszaadva annak 16 elektori szavazatát a republikánusoknak – jelentette az AP. Joe Biden szűk többséggel nyerte meg Georgiát 2020-ban, de a republikánusok 1996 óta minden más elnökválasztáson győzedelmeskedtek az államban. Bár az államnak két demokrata szenátora van, Trump győzelme azt mutatja, hogy Georgia továbbra is republikánus beállítottságú.

Az exit pollok alapján valamelyest már képet kaphatunk arról, hogyan szavaztak az egyes demográfiai csoportok az idei amerikai elnökválasztáson – írja a BBC.

Ha a nemeket nézzük, a férfiak nagyobb arányban támogatták Trumpot, míg a nők Harrist. Faji hovatartozás szerint azt láthatjuk, hogy Trump vezet a fehér szavazók körében (ők a legnagyobb csoport) és több mint 10 százalékponttal növelte támogatott ságát a hagyományosan inkább a demokratákhoz húzó latinok körében is. A feketék nagyobb arányban szavaztak Harrisre.

Kor szerinti megoszlásban a fiatalok inkább Harrishez, a középkorúak inkább Trumphoz húznak. A 65 év felettiek körében nagyjából egyenlő az állás. A felsőfokú végzettségűek valamivel nagyobb arányban szavaztak Harrisre, míg a diplomával nem rendelkezők inkább Trumpra.

A szavazók között azonban nagy volt a különbség a prioritások tekintetében pártállás szerint. Harris támogatóinak 60 százaléka jelölte meg a demokrácia helyzetét első helyen, Trump híveinek csak 10 százaléka. A republikánus jelöltre szavazók fele a gazdaságot látta a legkomolyabb problémának, míg Harris szavazóinak csak 10 százaléka gondolta így.

Az 1970-es évek óta először az exit poll rákérdezett a választással kapcsolatos erőszak kérdésére is, amelytől a szavazók 70 százaléka tart, és mindkét párt támogatói között többségben voltak, akik így gondolták. Összességében Harris szavazói jobban bznak abban, hogy tisztességesen bonyolították le a választást, mint a Trumpra voksolók.

Jelenlegi állás szerint az elnökválasztást Donald Trump nyeri meg. Mindenféleképpen meg kell várni a végeredményt, de a csatatérállamokban Trump jobban áll, Észak- Karolinában biztos a győzelme. Ezt válaszolta a Magyar Nemzet megkeresésére Baráth Gábor Gergely.

A történész szerint az is fontos, hogy a Republikánus Pártnak áll a zászló a Szenátusban és a Képviselőházban is, de itt is meg kell várni a végeredményeket. Kiemelten fontos, hogy melyik pártnak lesz többsége a Kongresszus alsó és felsőházában – tette hozzá.

A volt elnök győzelemre áll a keddi amerikai választáson. Orbán Viktor magyar kormányfő a közösségi oldalán pedig úgy fogalmazott:

– nyilatkozta a történész.

A szakértő hozzátette: Magyarország és az USA kapcsolatában, együttműködésében is pozitív változás állhat be. 

 – húzta alá Baráth Gábor Gergely. 

A vajdasági származású szakértő kiemelte: A Nyugat-Balkán számára is előnyösebb lenne Trump győzelme. Az elmúlt 4 évben a demokrata adminisztráció elhibázott politikát folytatott a térségben, különösen az elmúlt két évben. Trump elnök és a republikánus adminisztráció nyugalmat hozhat a Nyugat Balkán számára. Első elnöki időszakában igyekezett elmozdítani a koszovói kérdést a holtpontról. 

 – összegzett az elemző.

A brüsszeli lapok mind beszámoltak a választások során tapasztalható szoros versenyről és a választópolgárok megosztottságáról. Több lap külön kiemelte Orbán Viktor és Donald Trump szoros kapcsolatát, és hogy mit jelentene Trump győzelme olyan fontos kérdéskörökben mint az orosz-ukrán háború.

Amerikai elnökválasztás Fotó: AFP

A Brussels Signal az amerikai választásokat figyelve kiemelte a szoros versenyt és a választók polarizáltságát. A lap szerint egyre több európai jobboldali vezető, köztük Orbán Viktor is Donald Trumpot támogatja, mivel potenciális közös célokat látnak benne, többek között Trump NATO-politikáját támogatják, amely az USA szerepének csökkentését célozza, és remélik, hogy ez lehetőséget ad Európának saját védelmi prioritásainak előtérbe helyezésére. A lap szerint az európai közvélemény vegyes: míg Kelet-Európa támogatja Trumpot, Nyugat-Európában sokkal nagyobb a szkepticizmus.

Ám, aki biztosan nem örülne Donald Trump győzelmének az Thierry Breton, a volt belső piacért felelős európai biztos. A politikus korábban aggályait fejezte ki a 2024-es amerikai elnökválasztás következményei kapcsán. Szerinte az Európai Unió nincs felkészülve arra, hogy kezelje azokat a lehetséges zűrzavarokat, amelyek egy szoros vagy vitatott választási eredménnyel járhatnak.

A Politico brüsszeli hírportál az amerikai választások fényében arról írt, hogy Trump és Orbán Viktor szoros kapcsolatot építenek, a magyar miniszterelnök nyíltan támogatja Trumpot, akit a „béke embereként” emleget, szemben a Biden-adminisztráció Ukrajnát támogató politikájával. A lap is kiemelte, hogy Orbán Viktor számára Trump visszatérése az elnöki posztra egy olyan irányváltást jelentene, amely csökkenthetné a feszültségeket Oroszországgal, mivel mindkét vezető szkeptikus a NATO iránti erős amerikai elkötelezettséggel és Ukrajna támogatásával kapcsolatban. Politico megjegyzi, hogy ez a konzervatív program az USA és Európa viszonyára, valamint a geopolitikai szövetségekre is hatással lehet.

A Brussels Times nevezetű lap szerint a 2024-es amerikai választások eredménye nagy hatással lesz Európára, különösen NATO és Ukrajna ügyében.A lap kiemelte, amennyiben Trump nyer, várhatóan csökkenti az USA támogatását a NATO-ban és Ukrajnának adott segélyekben. Ezzel szemben Kamala Harris győzelme valószínűleg folytatná Biden Ukrajna és NATO melletti kiállását.