Putyin fegyverként tekint a télre?

Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyverként akarja használni a telet Ukrajnával szemben – jelentette ki csütörtökön Mark Rutte NATO-főtitkár Lettországban, további támogatást sürgetve a kijevi vezetésnek.

„Putyin fegyverként fogja bevetni a telet. Megpróbálja Ukrajna energetikai rendszerét megsemmisíteni” – mondta Rutte Edgars Rinkevics lett elnökkel tartott találkozóját követően az Adazi katonai támaszponton.

„Ezért kell megerősítenünk támogatásunkat Ukrajnának, beleértve a létfontosságú infrastruktúra légvédelmét is” – tette hozzá.

A védelmi képességek növeléséhez magasabb védelmi kiadásokra, illetve nagyobb hadianyag-termelésre van szükség a katonai szövetséghez tartozó országok területén

– hangoztatta.

Rinkevics szintén felszólította a NATO-partnereket, hogy költsenek többet e célokra, és ennek érdekében fordítsák a GDP-jük 2,5-3 százalékát védelmi kiadásokra.

A NATO jelenleg tagállamonként a GDP 2 százalékát irányozza elő védelmi célokra.

Rutte és Rinkevics Adaziban a Lettországban állomásoztatott többnemzetiségű NATO-dandár hadgyakorlatát kísérhette figyelemmel. Az alakulat első alkalommal gyakorlatozott teljes létszámban.

A Resolute Warrior fedőnevű manőveren 3500 katona vett részt 13 NATO-tagállamból.

Az ukrán külügyminisztérium tagadta azt a médiában megjelent információt, miszerint Ukrajna saját atombombát készíthetne, amennyiben az Egyesült Államok lecsökkenti a katonai segítség mértékét – közölték vezető ukrán hírportálok Heorhij Tihij külügyi szóvivő X-en megjelent bejegyzésére hivatkozva.

Ukrajna elkötelezett az Atomsorompó-egyezmény mellett:

„nem rendelkezünk, nem fejlesztünk és nem szándékozunk nukleáris fegyvereket beszerezni”

– szögezte le a szóvivő.

„Ukrajna szorosan együttműködik a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel, és teljesen transzparens az ellenőrzés tekintetében, ami kizárja a nukleáris anyagok katonai célú felhasználását”

– áll a bejegyzésben.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál a külügy cáfolata kapcsán közölte: korábban a The Times című brit napilap az ukrán védelmi minisztérium számára készített „állítólagos” feljegyzésre hivatkozva arról számolt be, hogy Ukrajna képes lenne gyorsan létrehozni az amerikaiak által 1945-ben Nagaszakira ledobott bombához hasonló technológiával készült plutóniumbombát.

A Nyugat arra vonatkozó felhívásai, hogy az atomhatalom Oroszországot stratégiailag le kell győzni, határtalan kalandorságról tanúskodnak, és senki sem garantálja, hogy a kockázat növekedése esetén a Nyugat nem fog atomfegyvereket bevetni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub ülésén.

„A nemzetközi konfliktusok és összecsapások kölcsönös elpusztítással fenyegetnek. Hiszen létezik az erre alkalmas fegyver, amelyet folyamatosan tökéletesítenek, és amely a technológia fejlődésével új formákat nyer” – mondta Putyin.

„És az ilyen fegyver birtokosainak klubja egyre bővül. És senki sem garantálja, hogy a fenyegetések lavinája és a jogi és erkölcsi normák végső megsemmisülése esetén nem vetik be” – tette hozzá az orosz elnök, aki szerint a Nyugat hatalmi monopóliuma veszélybe került.

A Balti-tenger soha nem válik a NATO beltengerévé – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján.

„Bármennyire is szeretnék ezt egyes úgynevezett szakértők, még azután sem, hogy Finnország és Svédország csatlakozott az Észak-atlanti Szövetséghez, a Balti-tenger nem fog az Észak-atlanti Szövetség beltengerévé válni” – mondta Zaharova.

Hangsúlyozta, hogy a Balti-tenger „mindig is közös tér lesz a régió valamennyi országa számára, kivétel nélkül”. „Továbbra is szisztematikusan meg fogjuk védeni nemzeti érdekeinket a Balti-tengeren, és ki fogjuk építeni a felelős partnerekkel való interakciót, beleértve a nem regionális országokat is” – tette hozzá.

Rámutatott, hogy Moszkva „hiábavalónak és valamennyi partmenti állam számára katasztrofálisnak tartja a nyugati országok abszolút meggondolatlan politikáját,

amely az Oroszországgal való mindenféle együttműködés korlátozására irányul gazdasági, politikai, humanitárius és környezetvédelmi téren”.

Zaharova ismételten arra figyelmeztetett, hogy Moszkva a NATO-tagállamoknak a fegyveres konfliktusba való közvetlen belépésének fogja tekinteni, ha Kijev számra engedélyt adnak arra, hogy orosz területek belsejére mérjen csapást. Kilátásba helyezte, hogy Oroszország válasza az erre vonatkozó döntésre „elkerülhetetlen”, és a Nyugat számára „pusztító” lesz.

Ezt azokkal a brit sajtójelentésekkel kapcsolatban mondta el, amelyek szerint Keir Starmer, brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök rá kívánja venni Joe Biden hivatalban lévő amerikai elnököt, hogy még az új amerikai vezető, Donald Trump beiktatása előtt engedélyt adjon Kijevnek arra, hogy Storm Shadow rakétákkal csapást mérjen Oroszország belsejébe.

A szóvivő hangot adott álláspontjának, miszerint Mark Rutte NATO-főtitkár, azzal, hogy a „konfliktus pályájának megváltoztatása” érdekében Ukrajnának nyújtott segítség növelésére szólította fel a szövetség tagállamait, nem a de-eszkalációra, a tárgyalásokra vagy a rendezés politikai és diplomáciai módjára szólított fel, hanem a háború folytatására.

Zaharova nehezményezte, hogy Berlin „hálátlansággal”, Ukrajnának való fegyverszállításokkal köszöni meg Oroszországnak, hogy közel három és fél évtizeddel ezelőtt elősegítette Németország egyesítését.

Mint mondta, az átadott német fegyvereket oroszok megölésére használják.

A szóvivő azzal vádolta meg Németországot, hogy elősegíti a fasizmus és a nácizmus terjedését Ukrajnában. Rámutatott, hogy Németország ma a szövetségesének tekinti azokat, például Franciaországot és Nagy-Britanniát, akik annak idején ellenezték az egyesülését.

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Voznyeszenka települést – jelentette be csütörtökön a moszkvai védelmi minisztérium.

A hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és 15 ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint kétezer, Kurszk irányában pedig mintegy 430 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

Vitalij Gancsev, az ukrajnai Harkiv megye Moszkva által kinevezett elöljárója azt mondta a RIA Novosztyinak, hogy az orosz erők beássák magukat Kupjanszk külterületein.

Gancsev szerint a várostól északkeletre és délkeletre folytatódik az orosz offenzíva, így „elég nagy” ukrán csoportosítás kerülhet félig bekerített helyzetbe.

Vlagyimir Rogov, az Új Régiók Integrációkoordinációs Tanácsának társelnöke ugyanennek a hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy az orosz hadsereg „kiegyenesítette” a frontvonalat a Zaporizzsja megyei Novodorivka és Rivnopil között, és tovább nyomul nyugat felé. Rogov 12 négyzetkilométernyi terület elfoglalásáról tett bejelentést.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap folyamán az Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint az ukrán hadiipart kiszolgáló egyik energetikai létesítményt, öt lőszerraktárt, négy harckocsit és 16 egyéb páncélozott harcjárművet, két nyugati gyártmányú 155 milliméteres önjáró és ugyancsak két vontatott tarackot, amerikai HIMARS-sorozatvetők hat rakétáját, továbbá 78 repülőgép típusú drónt.

Kurszk irányában az orosz hadijelentés szerint az ukrán fél egyebek mellett tíz harckocsit, két gyalogsági harcjárművet és 19 egyéb páncélozott harcjárművet veszített. Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betört ukrán erők több mint 32 580 embert, 212 harckocsit, 136 gyalogsági harcjárművet, 112 páncélozott személyszállító járművet, 1165 páncélozott harcjárművet, 940 gépkocsit, 281 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. A „Donyecki Népköztársaságban” lévő Horlivka belvárosában tíz civil sebesült meg ukrán tüzérségi találatok miatt.

A luhanszki régióban különböző településeken egy polgári lakos életét vesztette, három pedig sérüléseket szenvedett.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) csütörtökön közölte: szakértői 60 milliárd rubelre (jelenlegi árfolyamon mintegy 230 milliárd forintra) becsülik azt a kárt, amelyet az ukrán hadsereg okozott az oroszországi brjanszki, belgorodi, kurszki, moszkvai, rjazanyi és volgográdi régiókban. A felmérés keretében több mint 25 ezer épületet és infrastrukturális létesítményt vizsgáltak meg.

Az SZK eddig mintegy 800 olyan külföldi „zsoldos” esetében emelt vádat, aki az ukrán fegyveres erők oldalán harcolt. Hetven vádlott – grúz, lett, litván, francia, amerikai, moldovai és svéd állampolgárok – büntetőügyében befejeződött a nyomozás. Az orosz bíróságok eddig több mint harminc zsoldost ítéltek el.

A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) bejelentette, hogy őrizetbe vett egy 21 éves orosz állampolgárt, aki egy, a Központi Szövetségi Körzetben működő hadiipari vállalatról továbbított adatokat az ukrán katonai hírszerzésnek (GUR).