Nincs esélye még a tűzszünetnek sem Libanonban

A Hezbollah libanoni síita milícia egyik szóvivője azt közölte hétfőn, hogy nem kaptak semmiféle hivatalos ajánlatot a tűzszünetre, miközben az izraeli külügyminiszter azt állította, hogy sikerült előrelépéseket elérni az erről folytatott tárgyalásokon, az izraeli sajtó pedig már arról írt, hogy a kormány jóváhagyott egy tűzszüneti javaslatot.

Mohammad Afif Hezbollah-szóvivő újságírók előtt Bejrútban azt mondta, Donald Trump amerikai választási győzelme óta

„történt kapcsolatfelvétel Washington, Moszkva, Teherán és más fővárosok között”, de egyelőre „semmi hivatalos ajánlat nem érkezett sem a Hezbollah, sem a libanoni állam felé”.

Továbbra is a „tapogatózás” fázisában vannak, és egyelőre még csak ötleteket cserélnek és tárgyalnak a felek – tette hozzá.

Gideon Szaár izraeli külügyminiszter úgy nyilatkozott hétfőn: történt előrelépés, de a legnagyobb kihívás továbbra is az, hogyan lehet majd a gyakorlatban megvalósítani mindazt, amiben a tárgyalásokon elméletben megegyeznek.

A Jiszrael Hajom című újság vasárnap arról írt, hogy jelentős haladást értek el a tűzszünetről folytatott diplomáciai egyeztetéseken, a Jediót Ahronót című lap pedig hétfőn már úgy értesült, hogy Izrael és Libanon konkrét tűzszüneti tervezetről egyeztet Amos Hochstein, az amerikai elnök közel-keleti megbízottja közvetítésével.

A Hezbollah szóvivője sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy az izraeli hadsereg továbbra sem tart egyetlen falut sem megszállás alatt Dél-Libanonban.

„Negyvenöt nap véres harc után az izraeli ellenség továbbra is képtelen egyetlen települést is elfoglalni” Libanon déli részén

– mondta Mohammad Afif. Azt állította, hogy a Hezbollah harcosai Hiam városban vissza tudták szorítani az izraeli katonákat mintegy hat kilométerre a határól, és az izraeli hadsereg betörési próbálkozásai Bint Dzsebilnél is sikertelenek voltak.

Az izraeli hadsereg szeptember 30. óta folytat szárazföldi offenzívát Libanon déli térségében, és rendszeresen mér csapásokat a határ menti falvak épületeire, de nem vonja megszállás alá azokat a településeket. A Hezbollah azzal vádolta meg Izraelt, hogy „senkiföldjét” próbál kialakítani a határ közelében.

Mohammad Afif cáfolta, hogy a Hezbollah rakétakészletei csökkentek volna az izraeli támadások következtében, és hangoztatta, hogy a milícia készen áll „egy elhúzódó háborúra”.

Izraeli légicsapás ért  egy lakóházat Damaszkusz határában, többen meghaltak – közölte a SANA állami hírügynökség.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) szíriai emigráns aktivistaszervezet szerint legalább hárman vesztették életüket a többemeletes lakóház elleni támadásban Szajjida Zainab külvárosában, amely az Irán támogatását élvező, damaszkuszi vezetéssel szövetséges libanoni Hezbollah milícia egyik fellegvára.

A Sham FM helyi rádió ugyanakkor hat halottról és tizenöt sebesültről számolt be. Izrael az utóbbi években számos légicsapást mért szíriai célpontokra, a hadsereg, valamint a damaszkuszi kormánnyal szövetséges erők, köztük a Hezbollah libanoni síita milícia és az iráni Forradalmi Gárda infrastruktúrája ellen.

Az izraeli vezetés többször leszögezte: mindent megtesz azért, hogy Irán ne vethesse meg lábát Szíriában. Izrael a Gázai övezeti háború kitörése óta fokozta szíriai támadásait.

Az arab és muszlim országok törekedni fognak Izrael felfüggesztésére az ENSZ Közgyűlésében – áll az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) és az Arab Liga Rijádban tartott rendkívüli együttes ülésének zárónyilatkozatában.

Az elfogadott dokumentum szerint az

OIC és az Arab Liga államai megállapodtak abban, hogy „megkezdik a munkát a nemzetközi támogatás mozgósítására egy közös határozattervezet előkészítéséhez a közgyűlésben Izrael részvételének felfüggesztése céljából (…)

az ENSZ Alapokmányának megsértése, a nemzetközi békére és biztonságra jelentett fenyegetés és az ENSZ-tagságból eredő kötelezettségek be nem tartása címén, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2024. július 19-i konzultatív határozatának alapján”.

A nyilatkozat aláírói egyben felszólították az ICC-t, hogy adjon ki elfogatóparancsokat izraeli civil és katonai tisztségviselőkkel szemben, akiket bűnösnek tartanak a palesztin néppel szemben elkövetett bűncselekmények elkövetésében, s elítélték az ENSZ dél-libanoni ideiglenes békefenntartó missziója (UNIFIL) elleni izraeli támadásokat.

„Felszólítjuk a nemzetközi közösséget, hogy haladéktalanul tegyen gyakorlati lépéseket, véget vetve az agresszió által kiváltott humanitárius katasztrófának, ideértve Izrael rákényszerítését arra, hogy elhagyja a Gázai övezetet, és nyissa meg az összes határátkelőt a térséggel” – tették hozzá az OIC és az Arab Liga országai.

A nyilatkozat mindemellett felszólítja a nemzetközi közösség tagjait, hogy tiltsák meg a fegyverek és lőszerek exportját Izraelbe.

Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg telefonon beszélt vasárnap este Maszúd Peszeskján iráni elnökkel a két ország közötti kapcsolatok további erősítéséről, valamint megvitatták, hogy miképpen tudnának közös álláspontot kialakítani Izrael Gázai övezeti és libanoni „agressziójával” kapcsolatban.

A beszélgetésben az iráni elnök méltatta, hogy Szaúd-Arábia másodjára is kezdeményezte az arab és iszlám országok csúcstalálkozójának megtartását, amelyen mintegy ötven ország „a palesztin területeket és Libanont érő izraeli agressziót” vitatná meg – közölte a szaúdi külügyminisztérium.

Az iráni elnök sürgős belpolitikai teendői miatt nem tud részt venni az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) és az Arab Liga hétfőre tervezett rendkívüli együttes ülésén, helyette Mohammad Reza Aref első alelnök fogja képviseli Iránt az eseményen – jegyezte meg a minisztérium

Maszúd Peszeskján a beszélgetésben kifejtette: bízik abban, hogy a találkozón jelentős eredményeket érnek el Izrael támadásaival szemben, és kiemelte, hogy Irán kész szorosabbra fűzni a két ország közti kapcsolatokat.

Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg megállapította, hogy fordulópont következett be a két ország közti kapcsolatokban, aminek minden szinten való megerősítéséről Irán első alelnökével egyeztet majd a csúcson.

Mohamed bin Szalmán megállapította, hogy fordulópont következett be a két ország közti kapcsolatokban, aminek minden szinten való megerősítéséről Irán első alelnökével is egyeztet a csúcson.

A szaúdi végrehajtó hatalom vezetője a csúcstalálkozón elítélte és népirtásnak nevezte Izraelnek a Gázai övezet elleni háborúját, amely ugyan a Hamász terrorszervezet ellen irányul, de a civileket is sújtja. „A királyság szigorúan elítéli a népirtást, amelyet Izrael testvéreink, a palesztin nép ellen követ el” – közölte. Felszólította a nemzetközi közösséget arra is: tegyen meg minden tőle telhetőt azért, hogy Izrael ne hajtson végre támadásokat Irán ellen, és tartsa tiszteletben az Iszlám Köztársaság szuverenitását.

Mohamed bin Szalmán még szeptemberben kijelentette, hogy Szaúd-Arábia a palesztin állam létrejöttéig nem fogja elismerni Izrael Államot.

A szaúdi védelmi minisztérium arról számolt be, hogy a királyság vezérkari főnöke vasárnap Iránban tárgyalt iráni hivatali kollégájával.

Még nem egyértelmű, hogy a két ország közti közeledés milyen módon érinti a Rijád és Washington közti kapcsolatokat. Az amerikai elnökválasztás győztese, Donald Trump korábbi elnöksége alatt azt hangoztatta, hogy Szaúd-Arábia az Egyesült Államok szövetségese az Irán elleni harcban.

A Teherán és Rijád közti kapcsolatok egy 2023-ben kínai közvetítéssel létrejött megállapodás hatására lassan javulni kezdtek, lezárva ezzel egy hét évig tartó, fegyveres konfliktusokkal tarkított időszakot. A két ország között annak hatására szakadtak meg a diplomáciai kapcsolatok, hogy 2016-ban szélsőségesek megtámadták Szaúd-Arábia teheráni nagykövetségét, megtorlásul egy neves síita hitszónok rijádi kivégzése miatt. Szaúd-Arábia tavaly augusztus elején, hét év szünet után újra megnyitotta teheráni nagykövetségét.

Elítélte az Egyesült Államok „destabilizáló jelenlétét” a Közel-Keleten hétfőn Irán azt követően, hogy Washington bejelentette, B-52-es stratégiai bombázókat telepít a térségbe Izrael védelmére.

A teheráni külügyminisztérium szóvivője, Eszmáil Bagad heti sajtótájékoztatóján kijelentette: Irán mindig is úgy vélte, hogy az Egyesült Államok jelenléte a térségben destabilizáló.

Az amerikai védelmi minisztérium szombaton bejelentette, hogy amerikai B-52-es bombázók érkeznek a Közel-Keletre, egy nappal az után, hogy a Pentagon újabb katonai bevetéseket jelentett be az Egyesült Államok közeli szövetségesének számító Izrael védelmére és Irán figyelmeztetésére.

„A megnövekedett amerikai jelenlét még nagyobb feszültséget fog okozni, és bizonyára nem fogja befolyásolni az elszántságunkat, hogy megvédjük magunkat” – fogalmazott a szóvivő.

Október 26-án izraeli harci repülőgépek csapásokat mértek iráni katonai létesítményekre, megtorlásul az Izrael elleni október 1-jei iráni rakétacsapásokra. Irán „korlátozott károkról” számolt be, valamint arról, hogy négy katona és egy civil meghalt.

Irán az október elsejei támadást válaszlépésnek minősítette a libanoni Hezbollah síita mozgalom és a Gázai övezet területén tevékenykedő Hamász palesztin iszlamista szervezet vezetőinek meggyilkolására.

Izrael figyelmeztette Iránt, hogy ne torolja meg a támadást, Teherán viszont válaszlépéseket ígért.

Maszúd Peszeskján iráni elnök vasárnap azt mondta, hogy egy esetleges tűzszünet Teherán szövetségesei, a gázai Hamász, valamint a libanoni Hezbollah és Izrael között befolyásolhatja országa válaszát az izraeli csapásokra

A Gázai övezeti és a libanoni tűzszüneti törekvésekhez mutatott izraeli hozzáálláson múlik az, hogy Irán „milyen típusú és erősségű” választ ad a területét ért izraeli „agresszióra” – jelentette ki Maszúd Peszeskján iráni elnök vasárnap Teheránban.

Az elnöki hivatal által kiadott közlemény szerint a kormány ülésén azt is hozzátette, hogy Irán semmilyen, a területét ért támadást nem hagy megtorlás nélkül.

Peszeskján úgy fogalmazott, hogy ha Izrael elfogadja a tűzszünetet Gázában és Libanonban, és „leáll a térség elnyomott és ártatlan lakosságának gyilkolásával”, az befolyással lehet arra, milyen választ ad Irán a támadásokra.

Az izraeli hadsereg október végén hivatalosan elismerte, hogy előzőleg katonai célpontokat támadott Irán területén, megtorlásként korábbi iráni rakétatámadások miatt. Irán ezt követően kemény megtorlással fenyegetőzött.

Maszúd Peszeskján most az Egyesült Államokat és a nyugat-európai országokat is képmutatónak nevezte a közel-keleti térséget sújtó válsághoz való hozzáállásukban, és kijelentette, hogy Washington a világ több részén kifejezetten szítja a háborús feszültségeket.