Meddig támogassa az EU Ukrajnát?

Elengedhetetlen, hogy az Európai Unió, tagállamaival együtt továbbra is minden rendelkezésére álló eszközt felhasználjon Ukrajna katonai védelmének, gazdaságának, polgárainak és uniós csatlakozásának támogatására – jelentette ki Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyekért felelős tagja kedden Strasbourgban.

Az Európai Parlament (EP) Ukrajna támogatásáról szóló plenáris vitájában az uniós biztos elmondta: amint az Ukrajnáról szóló bővítési jelentés is mutatja, az ország továbbra is figyelemre méltó ellenálló képességről és az alapvető reformok iránti erős elkötelezettségről tett tanúbizonyságot, a folyamatos háború ellenére.

Az Európai Unió és tagállamai eddig összesen mintegy 124 milliárd eurót biztosítottak Ukrajnának és népének. Katonai támogatásként összesen 45,5 milliárd eurót mozgósítottak, ebből 6,1 milliárdot az Európai Békekereten keresztül. E támogatások segítenek biztosítani a szükséges fegyvereket és lőszereket Ukrajnának, valamint megerősítik az EU ipari termelési kapacitását, amely nemcsak Ukrajnának hasznos, de az európai készletek feltöltését is elősegíti. Ezenkívül az ukrán védelmi ipar 1,5 milliárd eurós támogatásban részesült, amelyet a befagyasztott orosz vagyon profitjából folyósítottak. Az EU támogatja az ukrán katonák kiképzését is – taglalta.

Reynders kiemelte: a támogatás jelenlegi szintje azonban nem elegendő ahhoz, hogy Ukrajna javára forduljon a harctéri helyzet. Oroszország háborús gazdaságra állt át, valamint Irán és Kína segítségét is igénybe veszi – hangsúlyozta.

A belga biztos szerint az Ukrajnának nyújtott segítséget fokozni kell, különösen légvédelemre, lőszerre és nagy hatótávolságú fegyverekre van szükségük.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter, a magyar uniós elnökséget képviselve a vitában felszólalva elmondta: az Európai Unió és tagállamai fokozni fogják az Ukrajnának nyújtott segítséget annak érdekében, hogy a téli időszakban is biztosítsák az ukrán energiaágazat ellenálló képességét.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Moszkva tovább szítja a feszültséget, jelenleg az észak-koreai csapatok Oroszországba telepítésével, ami a konfliktus nemzetközivé válását jelenti, és egyben a nemzetközi jog és az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak egyértelmű megsértése is.

„Az Európai Unió és tagállamai továbbra is segíteni fogják Ukrajnát és népét, mivel Ukrajna gyakorolja az önvédelemhez való eredendő jogát” – hangsúlyozta.

Hozzátette: Európai Unió támogatja Ukrajnát a likviditás fenntartásában, az export megkönnyítésében, az energetikai infrastruktúra helyreállításában és a menekültek ellátásában, és továbbra is elkötelezett Ukrajna európai integrációja mellett.

Bóka János emlékeztett arra, hogy az EU szankciókat vezetett be Oroszország, valamint Fehéroroszország, Irán és Észak-Korea ellen, válaszul az ukrajnai agresszióra. „A szankciókkal kapcsolatos munka folytatódik, és további megoldásokon is dolgoznak a kijátszás elkerülése érdekében” – jelentette ki.

Ferenc Viktória, a Fidesz uniós parlamenti képviselője felszólalásában felhívta a figyelmet: az eddig biztonságosnak hitt ukrajnai területeket is már légicsapások érik, például a nyugat-ukrajnai Kárpátalja megyét, amely saját lakossága mellett több százezer, a háború elől menekülő embernek nyújt biztonságos otthont. „Szívet tépő, hogy a kisebbségi jogainak korlátozását megélő kárpátaljai magyar közösség férfi tagjai is egyre nagyobb számban vesznek oda a háborúban” – emelte ki.

Hangsúlyozta: kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, és elítéli az orosz agressziót. „Mélységesen elszomorít az egyszerű emberek szenvedése, akiknek a hangja ritkán hallatszik. Bízom benne, hogy a világban egyre többen megértik a diplomácia és a béketárgyalások fontosságát, és támogatják majd a háború mielőbbi lezárását, így a szenvedés is véget érhet” – jelentette ki.

Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője felszólalásban elítélte az orosz katonai agressziót,

de arra is felhívta a figyelmet, hogy a háború feltétlen támogatása negatív hatással van az európai emberek életére.

„Erről nem nagyon esik szó, pedig a helyzet tragikus. Európa jó ideje a gazdasági stagnálás rémével néz szembe, idén a növekedés 0,9 százalékos lehet a tavalyi 0,4 után. Gyárbezárásokról hallani, munkahelyek kerülnek veszélybe” – mutatott rá.

Véleménye szerint ennek az egyik oka az, hogy a háborús politika részeként Európa elvágta magát az olcsóbb energiaforrásoktól, amelyeket csak jóval drágábban tud helyettesíteni.

„Az LNG-import megnőtt, nem csak az amerikai, hanem az orosz is. A Draghi-jelentés szerint a vállalatoknak kétszer-háromszor magasabb áramárakat kell fizetniük, mint az Egyesült Államokban. Ez tarthatatlan” – húzta alá. Dömötör Csaba szerint a megugró energiaárak évtizedek óta nem látott inflációt is hoztak, így a háborús gazdaságpolitika árát a családok is fizetik.

Hangsúlyozta: felmerül a kérdés, meddig támogatja a háborút az EU vezetése.

„A válasz erre az, hogy ameddig szükséges. Ezt a szlogent Joe Biden amerikai elnök járatta csúcsra, de pártja, a demokraták azóta vereséget szenvedtek. Az uniós parlamentben ülő frakciók nagy része mégis ezt a politikát folytatná” – mutatott rá.

A képviselő kiemelte:

Oroszország nagy hatótávolságú rakétákat vet be, így az eszkaláció veszélye nagyobb, mint bármikor a háború kirobbanása óta.

„Az Európai Unió létrejöttekor békét és jólétet ígértek. Ez az, amit az EU egyre kevésbé tud teljesíteni, és ebben az Európai Parlament tagjai többségének nagy felelőssége van. Itt az idő, hogy az európai emberek életét is figyelembe vegyék, ne csak mások elvárásait” – zárta felszólalását Dömötör Csaba.

A NATO-tagállamok erősíteni kívánják a hadiipari termelést Ukrajnában tekintettel a konfliktus elmérgesedésére – közölte hétfőn Boris Pistorius német védelmi miniszter francia, brit, lengyel és olasz hivatali partnerével Berlinben tartott megbeszélését követően.

A tárcavezető szerint mindezt első lépésben a befagyasztott orosz vagyon kamatbevételeiből fogják finanszírozni. A tervek között szerepel mesterséges intelligencia vezérelte drónok fejlesztésének és beszerzésének támogatása.

Az együttműködést a lőszertermelés terén is el akarják mélyíteni. A megbeszélésbe fél órára Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter is bekapcsolódott.

Pistorius a találkozó végén kijelentette: „célunk, hogy Ukrajna az erő pozíciójából cselekedhessen”. Hangsúlyozta, hogy

az ukrajnai háború már nem egy regionális konfliktus, „nemzetközi dimenziót öltött”.

A német védelmi miniszter ezzel a 10 ezer észak-koreai katonára utalt Oroszország területén. Mint mondta, az észak-koreai katonák fejenként 2000 euró egyszeri összeget kapnak.

További eszkalációs lépésként említette az orosz közepes hatótávolságú rakéták bevetését.

Újságírói kérdésre válaszolva Pistorius elmondta, hogy a német védelmi tárca egyelőre nem rendelkezik olyan értesülésekkel, miszerint pokolgép lehetett volna a Vilnius mellett lezuhant DHL német postai és logisztikai cég egyik teherszállító repülőgépén.

Mindazonáltal közölte, hogy megvitatták, miként lehet a biztonsági réseket lezárni a légi teherszállításban.

Augusztus végén német biztonsági szolgálatok „nem hagyományos robbanószerkezetekre” figyelmeztettek, amelyeket ismeretlenek adtak fel szállítmányozó cégekkel. Az akkori figyelmeztetés egy incidenssel állt összefüggésben a lipcsei DHL logisztikai központban, ahol júliusban egy, a Baltikumból feladott, robbanószerkezetet tartalmazó csomag lángra kapott. A biztonsági szolgálatok nem zárták ki orosz szabotázsakció lehetőségét.

Különleges békekövetet nevezhet ki Donald Trump az ukrajnai háború lezárására. A megválasztott elnök azért is hozhatja létre a pozíciót, mivel a Biden-elnökség senkit nem bízott meg eddig hasonló feladatokkal. A lehetséges békekövet kinevezése újabb lépést jelenthet az ukrajnai háború befejezése irányába.

Különleges békekövetet nevezhet ki Donald Trump az ukrajnai háború lezárására, a megválasztott elnök Richard Grenellt jelölheti a posztra – írja a Reuters. Hírügynökségi források szerint Trump azért is gondolkodik a pozíció létrehozásában, mivel a Biden-elnökség senkit nem bízott meg eddig hasonló feladatokkal.

Grenell a hírszerzés ügyvezetője és németországi amerikai nagykövetként szolgált az első Trump-adminisztráció idején, valamint lehetséges ukrajnai feladataihoz hasonló tevékenységet végzett a koszovói-szerb tárgyalások során, továbbá az európai ügyekkel kapcsolatos elmélyült ismereteivel szerzett hírnevet.

A lehetséges békekövet kinevezéséről szóló hírek újabb lépést jelenthetnek az ukrajnai háború befejezése felé, Trump egyik legfontosabb kampányígéretét a háború mielőbbi (az eredeti elképzelés szerint 24 óra alatt történő) lezárása jelentette, ugyanakkor a részletek egyelőre nem ismerhetők. A Reuters emlékeztet a Bloomberg júliusi cikkére, amiben arról írtak, hogy Grenell „autonóm zónák” kijelölése révén képzelné el a háború megállításának első lépéseit. Hasonlóan Trump több szövetségeséhez, Grenell sem tartja elképzelhetőnek Ukrajnának a NATO-hoz való közel jövőbeli csatlakozását.

Grenell egyelőre nem kommentálta az értesüléseket, ahogy az sem vehető biztosra, hogy Trump – amennyiben létrehozza – őt nevezi ki a tisztségre. Grenell kiterjedt kampányt folytatott Donald Trump november 5-ei újraválasztása érdekében, eredetileg a külügyminiszteri tisztség lehetséges várományosaként tartották számon, ugyanakkor azóta megerősítést nyert, hogy a megválasztott elnök Marco Rubio floridai szenátort nevezi ki a minisztérium élére.