Marine Le Pen a francia kormány megbuktatását tervezi

Marine Le Pen, a francia ellenzéki jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) vezéralakja kilátásba helyezte, hogy támogatni fogja a baloldal bizalmatlansági indítványát a kormány megbuktatására, amennyiben Michel Barnier miniszterelnök és kormánya átviszi a parlamenten a franciák vásárlóerőjét csökkentő költségvetési tervezetet.

A Nemzeti Tömörülés meg fogja szavazni a bizalmatlansági indítványt (amelyet a baloldal tervez benyújtani) a kormány ellen, ha a franciák vásárlóerejét csökkenti a jelenleg tárgyalt költségvetés – figyelmeztetett szerdán Marine Le Pen, az RN nemzetgyűlési frakcióvezetője az RTL kereskedelmi rádióban.

„Ez egy vörös vonal.”

„És ha ezt a vörös vonalat valóban átlépik, akkor meg fogjuk szavazni a bizalmatlansági indítványt” abban az esetben, ha a kormány a költségvetés elfogadásához az alkotmány 49.3-as cikkéhez folyamodik, amely lehetővé teszi, hogy egy törvényt a parlament alsóházának szavazása nélkül fogadjanak el – mondta a legnagyobb ellenzéki párt frakcióvezetője. A francia alkotmány 49.3-as cikke alapján egy tervezet a parlament által elfogadottnak tekintendő, amennyiben a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és azt követően bizalmatlansági indítvánnyal 24 órán belül nem mozdítják el a kormányt.

Michel Barnier kormányának, amelyet a hagyományos jobboldali pártok és Emmanuel Macron államfő centrista pártja támogat, nincs többsége a nemzetgyűlésben, ezért valószínűleg a költségvetést parlamenti szavazás nélkül kívánja elfogadtatni, amire válaszul a baloldal bizalmatlansági indítványt tervez benyújtani. Az erről szóló szavazásra december második felében kerülne sor. Ha az RN is igennel szavaz a baloldali indítványra, a kormány megbukik.

Az RN ugyanakkor nem szándékozik bizalmatlansági indítványt benyújtani vagy megszavazni azt a többi tervezet esetében (a 2024-es költségvetés kezeléséről és a társadalombiztosítási költségvetésről), amelyeket szintén parlamenti szavazás nélkül akar átvinni a kormány a 2025-ös költségvetési törvényjavaslat előtt – jelezte Marine Le Pen. Az ellenzéki politikus – akit hétfőn fogad Michel Barnier kormányfő, a többi frakcióvezetővel együtt, hogy megvitassák a költségvetést -, elsősorban a villamosenergia adójának javasolt emelését tartja „elfogadhatatlannak”, de ezt első olvasatban a nemzetgyűlés ki is vette a szövegből.

„Elfogadhatatlan, hogy a vállalkozásokat és a nyugdíjasokat terhelik” 

– tette hozzá. Az RN követelései között szerepel, hogy

„ne növeljék a személyi jövedelemadót, ne növeljék a vállalkozók terheit, ne a nyugdíjasokkal fizettessenek többet, hanem az állam működési kiadásain hajtsanak végre strukturális megtakarításokat”

– foglalta össze Le Pen.

Michel Barnier kormányát szeptemberben nevezte ki Emmanuel Macron a nyáron tartott előre hozott választások után, amelynek eredményeként a nemzetgyűlésben három csaknem egyenlő erejű pólus alakult ki: az Új Népfront nevű baloldali pártszövetség, amely első helyen végzett a választások második fordulójában, de a kormányba nem lépett be, az elnöki párt körül kialakult mérsékelt jobboldali és centrista tábor, amely támogatja a kormányt, valamint harmadik erőként a Nemzeti Tömörülés.

A francia ügyészség a múlt héten öt év börtönbüntetés kiszabását kérte Marine Le Pen ellenzéki politikusra, továbbá azt, hogy szintén öt évre tiltsák el a politikai választásokon való indulástól, amiért az általa fémjelezett Nemzeti Tömörülés (RN) a vád szerint 2004 és 2016 között 6,8 millió euró európai parlamenti juttatást törvénytelenül nemzeti pártcélokra használt.

A bíróság 2025 elején hozza meg az ítéletét, és amennyiben követi az ügyészség javaslatát, akár meg is akadályozhatja Marine Le Pen 2027-es elnöki ambícióit.

„Itt egy bíróságon vagyunk, és a törvény mindenkire vonatkozik” – hangsúlyozta Nicolas Barret ügyész, aki azt is indítványozta, hogy a büntetést már az ítélet kihirdetésekor alkalmazzák, még akkor is, ha a háromszoros elnökjelölt fellebbez arra hivatkozva, hogy politikai ambíciói miatt nem vonható felelősségre.

Egy ilyen ítélet „eltiltaná a vádlottakat attól, hogy a jövőben elindulhassanak helyi vagy országos választásokon” – emlékeztetett az ügyész Marine Le Pen előtt, aki a 24 másik vádlott, az RN vezetői, korábbi parlamenti képviselői és parlamenti asszisztensei társaságában az első sorban foglalt helyet.

Az ügy, amelyben Franciaország legnagyobb ellenzéki pártja érintett, 2015-ben az Európai Parlament elnökségének jelentésével kezdődött, és a francia párt parlamenti asszisztenseivel kötött szerződéssel kapcsolatos.

A párizsi ügyészség szerint a Nemzeti Tömörülés által alkalmazott EP-asszisztensek közül többen soha nem jártak az Európai Parlamentben, s a vádirat szerint közvetlenül a pártnak dolgoztak Franciaországban, amit az európai szabályozás tilt.

„Úgy gondolom, hogy az ügyészség szándéka az, hogy megfossza a francia népet attól, hogy azokra szavazzon, akikre szeretne”, és hogy „tönkretegye a pártot” – mondta Le Pen francia újságíróknak, amikor elhagyta a tárgyalótermet. Az ügyészség 300 ezer eurós pénzbüntetés kiszabását is kérte.

Az ügyészek szerdai vádbeszédükben úgy vélték, hogy az RN az Európai Parlamenttől felvett közpénzek hűtlen kezelésére „szervezett rendszert” dolgozott ki a parlamenti asszisztensek „álszerződéseivel”, hogy a pénzeket a párt számára átcsatornázza.

A két ügyész részletesen bemutatta annak a „rendszernek” a felépítését, amelyet szerintük 2004 és 2016 között vezettek be az RN elődpártjánál, a Nemzeti Frontnál, amelynek lényege az volt, hogy „fiktív” módon, azaz papíron európai parlamenti asszisztenseket alkalmaztak, akik valójában a pártnak dolgoztak.

Akkoriban „a párt nagyon nehéz pénzügyi helyzetben volt. Mindent, ami hozzájárulhatott a terhek enyhítéséhez, szisztematikusan felhasználtak, akár törvényes volt, akár nem” – mondta Louise Neyton ügyész, miközben Marine Le Pen hangosan tiltakozott.

Az Európai Parlament csak „számviteli ellenőrzéseket” végez, egyébként megbízik az EP-képviselőkben a havi 21 ezer eurós juttatásuk felhasználását illetően. „Azaz nagy a kísértés, s ezek az összegek lehetőségnek tűntek, és úgy is használták őket” – hangsúlyozta az ügyész.

A párizsi ügyészség szerint a Nemzeti Tömörülés esetében egy olyan rendszert vezettek be, amelyen keresztül a párt működési költségeinek egy részét az Európai Parlamenttel fizettették ki, oly módon, hogy az uniós testület fedezte a párt egyre több alkalmazottjának béreit. Az ügyészség szerint ez a „rendszer” – amelyet az FN alapítója, Jean-Marie Le Pen, majd a pártvezetés 2011-es megöröklése után a lánya, Marine Le Pen hagyott jóvá -, felgyorsult, amikor 2014-ben 23 FN-es képviselő került az Európai Parlamentbe, szemben a korábbi hárommal. A párt ettől kezdve egy olyan alkalmazottat is felvett, aki az európai szerződések kezelésével foglalkozott, és aki kizárólag az elnöknek, a „megbízónak” jelentett.

Az ügyészek – „a védelem által bemutatott alternatív fikcióval szemben” – vádlottról vádlottra és szerződésről szerződésre elemezték a 12 parlamenti asszisztens által végzett munka „jellegét”, és viszonyukat az európai parlamenti képviselőikkel, akik közül kilencet vádolnak közpénzek hűtlen kezelésével. Az ügyészég megállapítása szerint nincs semmilyen bizonyíték az elvégzett munka igazolására, leszámítva néhány lapszemlét.

A szeptember 30-án kezdődött perben az egykori Nemzeti Front kilenc volt EP-képviselőjének kell felelnie, köztük Marine Le Pen volt pártelnöknek, jelenlegi nemzetgyűlési frakcióvezetőnek és volt élettársának, Louis Aliot-nak, a párt alelnökének. Ezenkívül 12 volt parlamenti asszisztenst és a párt négy volt alkalmazottját is meggyanúsították a perben. A 96 éves Jean-Marie Le Pennek egészségügyi okokból nem kellett megjelennie a bíróságon.

Februárban a párizsi büntetőbíróság Emmanuel Macron francia államfő egyik legfőbb szövetségesét, a centrista Demokrata Mozgalmat (Modem) vezető Francois Bayrou-t felmentette, akinek tíz párttársával kellett felelnie pártjuk európai parlamenti fiktív asszisztensi állásainak ügyében. A vádlottak közül viszont nyolcat felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek. Franciaországban hasonló eljárás folyik egy harmadik parlamenti párt, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország ellen is.