Már 75 millióan szavaztak az Egyesült Államokban

Már több mint 75 millió amerikai állampolgár szavazott előre a november 5-i elnökválasztásokon, miközben egy felmérés szerint a demokrata elnökjelölt szeptember óta először jött föl az első helyre a billegő államnak tartott Michiganben.

Több mint 75 millió amerikai állampolgár szavazott előre a november 5-i amerikai elnökválasztáson – áll a Floridai Állami Egyetem szombat este ismertetett felmérésében. Számításai szerint 75 millió 93 ezer 872 amerikai állampolgár élt korai szavazati jogával. Közülük több mint 40 millió 700 ezren személyesen adták le voksukat a szavazóhelyiségekben, és mintegy 34 millió 400 ezren szavaztak levélben.

Az Egyesült Államokban a regisztrált szavazók száma körülbelül 168 millió.

A legtöbben Texas (8,6 millió), Florida (7,8 millió), Kalifornia (7 millió), Észak-Karolina (4,2 millió) és Georgia államban szavaznak (4 millió).

Kamala Harris demokrata elnökjelölt szeptember óta először körözte le republikánus kihívóját, Donald Trumpot egy felmérés szerint a billegő államnak tartott Michiganben.

A Rasmussen Reports kutatóintézet és Thinker portál szombaton közzétett közvélemény-kutatásának eredménye szerint a válaszadók 49 százaléka szavazna Harrisre, 48 százaléka pedig Trumpra.

Az eredmény a 3 százalékos statisztikai hibahatáron belül van.

A felmérést október 24. és november 1. között végezték több mint 900 olyan michigani lakos megkérdezésével, akik részt kívánnak venni a november 5-i elnökválasztáson.

A Rasmussen Reports októberben és szeptemberben egyaránt 48 százalékos támogatottságot mért a két elnökjelölt esetében a michigani szavazók körében végzett közvélemény-kutatásában.

Az Egyesült Államok regisztrált választóinak 48 százaléka teljes mértékben vagy nagy mértékben bízik a szavazatszámlálásban az országos jelentőségű választásokon, miközben 26-26 százalék csupán kis mértékben vagy egyáltalán nem gondolja, hogy becsületesen zajlik a szavazatok összesítése – derül ki az AP-NORC nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásából.

Az Egyesült Államokban országos jelentőségű választás az elnökválasztás, valamint a kongresszusi választás, amelyeket idén november 5-én tartanak.

Az október 11-14. között készített felmérés szerint a regisztrált demokrata szavazók körében a bizalom szintje jóval magasabb, ők 71 százalékban megbízhatónak tartják a szavazatok összesítését, csak kevesebb mint egytizedük (8 százalék) nem bízik az eljárásban. A republikánus választópolgárok csaknem felének (44 százalék) kicsi a bizalma, vagy egyáltalán nem bízik abban, hogy a voksszámlálás becsületesen történik, és kevesebb mint egynegyedük gondolja úgy, hogy az összesítés megbízható.

A párthoz nem tartozó, független regisztrált választók 37 százaléka megbízik, 36 százaléka pedig nem bízik a szavazatok összesítésében az Egyesült Államok országos választásán.

A felmérés szerint a helyi vagy szövetségi állami szintű választások szavazatösszesítésébe vetett bizalom szintje magasabb, mint az országos választásokat illető bizalom.

A héten megjelent egy másik, szintén a választásokra vonatkozó társadalomkutatás eredménye is, amelyből az derült ki, hogy az amerikai választópolgárok csaknem negyede (23 százaléka) nem mond igazat arról, hogy miként szavaz.

Az október 22-24. között készült Axios/Harris felmérés szerint generációnként jelentős eltérések vannak abban, hogy ki mondja el a valóságot politikai választásáról.

A Z generáció tagjai, az 1995-2009 között születettek 48 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már „hazudott” arról, kire voksolt.

A millenniumi generáció, másként Y generáció tagjai (az 1981 és 1995 közötti születésűek) több mint harmada (38 százaléka) ismerte el, hogy valótlanságot állított választási magatartása kapcsán. Az 1965 és 1980 között született X generációhoz tartozók 17 százaléka nem ismeri be, hogy kire szavaz, míg a második világháború utáni, úgynevezett baby-boom generáció körében csupán 6 százalék azok aránya, akik hazudnak arról, hogy kire adják voksukat.

A felmérésben megkérdezettek harmada (33 százalék) nyilatkozott úgy, hogy valamely családtagjához fűződő viszonya politikai véleménykülönbség miatt „nem közeli”. Ez az arány a Z és a millenniumi generáció tagjainak körében 44 és 47 százalék.

Elővigyázatosságból készültségbe helyezték a Nemzeti Gárda egy részét Washington szövetségi államban helyi idő szerint pénteken, készülve arra, hogy esetleg zavargások törhetnek ki a jövő keddi választásokkal összefüggésben.

A Nemzeti Gárda katonáit hétfőtől csütörtökig helyezik készenlétbe az Egyesült Államok északnyugati részén fekvő államban. Jay Inslee kormányzó közleményében azt írta:

az intézkedést három korábbi incidens miatt ítélték szükségesnek,

illetve utalt arra is, hogy a belbiztonsági minisztérium az egész országra figyelmeztetést adott ki a választási infrastruktúrát érintő fenyegetések miatt.

A hét elején a Washington állambeli Vancouverben felgyújtottak egy szavazóurnát, amelyet a korai szavazáshoz használtak, az eset miatt több száz voksot meg kellett semmisíteni. Hasonló incidens történt az Oregon állambeli Portlandben is.

November 5-én, kedden elnökválasztást tartanak az Egyesült Államokban,

továbbá újraválasztják a 435 tagú képviselőházat és a 100 tagú szenátus egyharmadát, valamint 11 államban kormányzót is választanak. A választás napját megelőző napokban lehetőség van korai voksolásra, ennek keretében már több tízmillióan leadták szavazatukat.

Bár nyilvánosan nem ismerik el, uniós tisztségviselők szerint mégis Donald Trump győzelme lehet az, amire az Európai Uniónak szüksége lenne ahhoz, hogy „magához térjen”. Vagyis, hogy megerősítse a katonai védelmét, és továbblépjen a koronavírus-járvány és az ukrajnai háborút követő energiaválság időszaka után.  

Az amerikai kézben levő Politico című lap brüsszeli kiadása összesen hat, magát megnevezni nem kívánó brüsszeli bürokratával folytatott beszélgetést arról, milyen hatást gyakorolna az EU-ra, hogyha a republikánus jelölt, Donald Trump nyerné meg a küszöbön álló amerikai elnökválasztást.

A keserű pirula, amire nagy szükség lenne

Egy második elnöki ciklus Donald Trump részéről beadná azt a „keserű pirulát”, amelyre a széttöredezett EU-nak szüksége lenne ahhoz, hogy leküzdje megosztottságát és egységes tömbként haladjon előre – így foglalták össze a Politico cikkében a tisztségviselők véleményét.

A hatás „földrengésszerű” lenne – fogalmaz a szerző. Ugyani „fájdalmas emlékeik” vannak Trump első elnöki ciklusáról, amikor szidta, korholta az uniós vezetőket, Brüsszelt „pokoli lyuknak” nevezte, és kereskedelmi háborút indított az Európai Unió ellen.

A nyilatkozók kiemelték: ami az orosz–ukrán háborút illeti, Trump szándéka szerint az újraválasztása utáni napon véget vetne a konfliktusnak, feltehetően Kijev beleegyezése nélkül. Szerintük, ha visszatér a Fehér Házba,

az újabb Trump-kormányzat, a NATO 1949-es megalakulása óta nem látott mértékben fokozná az Európára nehezedő nyomást.

Trump tehát segít felhívni a figyelmet a védelmi finanszírozásra – mondta egy uniós tisztviselő, aki szerint jótékony lehet egy megállapodás az ukrajnai béketervről.

Közös hitel a nagy ijedtségre?

Az Ukrajna számára szánt fegyverek finanszírozásának kérdésével kapcsolatban a Politico emlékeztet:

az uniós országok egy csoportja jelenleg közösen akar kölcsönt felvenni, eurókötvények kibocsátásával.

A lépést azonban ellenzik többek között az olyan „fukar” államok, mint Németország és Hollandia.

A védelmi célú eurókötvényeket szorgalmazók abban reménykednek, hogy Trump második elnöki ciklusa – a világjárványhoz hasonlóan – mozgósíthatja ezeket az országokat, és ráveheti őket a közös hitelfelvétel elfogadására. Ezzel szemben Harris győzelme további muníciót adna azoknak, akik ellenzik az ötletet – hangoztatta egy uniós diplomata.

Hasonló logika érvényes Európa régóta elakadt kísérleteire, hogy harmonizálja egységes piacát és beindítsa vérszegény gazdaságát.

Központosított Európa

Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt vezetője a múlt hónapban közzétett, mérföldkőnek számító jelentésében arra figyelmeztetett, hogy Európát a gazdasági hanyatlás végveszélye fenyegeti. Szerinte ahhoz, hogy elkerülje az Egyesült Államok és Kína lemaradását, a blokknak egységesítenie kell a piacait és nagymértékben be kell ruháznia az ipari kapacitásokba.

Az uniós piac, különösen a pénzügyi szektor harmonizálását célzó reformok azonban az évtizedes tanácskozások ellenére sem jutottak messzire. Uniós tisztviselők szerint egy újabb Trump-időszak lehet az a katalizátor, amely arra kényszeríti a vonakodó országokat, hogy végre elfogadják bankjaik és tőzsdéik közös felügyeletét.

„Hogyan jutunk el a Draghi-jelentés olvasásától annak végrehajtásáig? Ez az a pont, ahol Trump egy bizonyos irányba terelheti a dolgokat” – mondta az egyik tisztviselő, utalva Mario Draghi volt olasz miniszterelnök 2024-es, az európai versenyképességről és az EU jövőjéről szóló jelentésére.

Héjanász

A kereskedelem terén Trump visszatérése ugyancsak a változás motorja lehet, és a blokkot a franciák által szorgalmazott protekcionistább megközelítés felé mozdíthatja el – írja a Politico.

A brüsszeli bürokraták úgy vélik:

a „Kína-ellenes héjákat”, a Pekinggel való erős szembefordulást szorgalmazó uniós csoportot is megerősíthetné

egy Trump-elnökség.

A Trump-kormányzat nyomására korábban több európai ország is lemondott a Huawei kínai távközlési óriáscéggel kötött szerződésekről az Egyesült Államok által jelzett kiberbiztonsági aggályok közepette – emlékeztet a lap. Az utóbbi időben különösen Németország kerüli a Kínával való konfrontációt a Huawei miatt, mert attól tartott, hogy Peking megtorlást alkalmazhat az autóiparával szemben. Az ország az év elején beleegyezett, hogy kizárja a Huaweit a hálózataiból, de a végrehajtás napját a vártnál későbbre tolta – összegez a Politico.

Bezzeg Biden

Joe Biden jelenlegi elnöksége alatt Washington hangneme Európával szemben békülékenyebb volt.

Antony Blinken külügyminiszter 2021-ben azt mondta Európának, hogy az Egyesült Államok nem fogja szövetségeseinket a „mi vagy ők”-választás elé kényszeríteni Kínával szemben.

Trump alatt ez a békülékeny megközelítés 180 fokban megváltozhat – ami a Kína-ellenes sólymoknak kedvezne.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/AP/Armin Durgut)

Von der Leyen nagy pillanata

„Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen

egyértelműen keményebb megközelítést akar Kínával szemben,

de a tétova tagállamok, elsősorban Németország ellenállásába ütközik” – mondta egy magas rangú uniós tisztviselő. „Egy kis lökés egy újabb Trump-kormányzat részéről inkább segítene neki, mint ártana.”

„Az európaiaknak saját kezükbe kell venniük a sorsukat, függetlenül attól, hogy kit választanak meg amerikai elnöknek” – mondta Benjamin Haddad francia Európa-ügyi miniszter a múlt héten a francia televízióban.

Az viszont nem derül ki a Politico összeállításából, hogy egy identitását komolyan vevő európai álláspont kialakításához miért van szükség Donald Trumpra, vagy bárkire is, mi okból nem képesek az európaiak saját érdekeik képviseletére.