"Lehengerlő" válaszcsapással fenyegetik Izraelt

„Lehengerlő válasszal” fenyegette meg szombaton Izraelt és az Egyesült Államokat Irán részéről Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője.

Az iráni állami média jelentése szerint Hamenei teheráni egyetemi hallgatók előtt tartott beszédében azt mondta:

„ellenségeik, a cionista rezsim és az Egyesült Államok kétségtelenül lehengerlő válasszal szembesülnek majd mindazért, amit Irán, az iráni nép és az ellenállási front ellen elkövetnek”.

Hamenei leszögezte:

„politikai és katonai értelemben is mindent megtesznek azért, hogy felkészítsék az iráni népet” minden fenyegetéssel szemben.

Az izraeli hadsereg október 26-án első alkalommal ismerte be nyíltan, hogy katonai célpontokat támadott Irán területén, megtorlásként korábbi iráni rakétatámadások miatt.

Pénteken az Egyesült Államok bejelentette, hogy újabb katonákat vezényel a Közel-Keletre „a következő hónapokban”, hogy erősítsék Izrael védelmét.

Feloldhatja a nukleáris fegyverek előállítását tiltó fatvát Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője, amennyiben az országot létében fenyegetik – figyelmeztetett egyik tanácsadója.

Felülvizsgálhatja nukleáris doktrínáját Irán, amennyiben egzisztenciális fenyegetéssel szembesül – jelentette ki Kamal Harrazi, Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah tanácsadója.

Irán rendelkezik az atomfegyverek előállításához szükséges technikai képességekkel, és jelenleg csak a legfőbb vezető fatvája (vallásjogi döntése) tiltja ezt – hangsúlyozta a korábbi külügyminiszter Harrazi, a Hezbollah-hoz köthető Al-Majadin műsorszolgáltatónak adott interjúban, amelyet a The Times of Israel izraeli napilap szemlézett.

Hamenei a 2000-es évek elején kiadott fatvájában betiltotta a nukleáris fegyverek fejlesztését, és 2019-ben megerősítette álláspontját, miszerint a nukleáris bombák építése és felhalmozása helytelen, használatuk pedig vallási szempontból tiltott. Harrazi egyúttal megerősítette, hogy Irán megfelelő időben és módon válaszolni fog Izrael múlt hétvégi megtorló támadására, és valószínűleg növelni fogja ballisztikus rakétáinak hatótávolságát is. „Készen állunk a háborúra, de nem akarjuk eszkalálni a helyzetet, mert bizonyítottuk az elrettentő képességünket” – idézi a tanácsadó szavait a The Telegraph brit napilap.

Az iráni válaszlépések lehetséges időzítésével kapcsolatban az izraeli Kan közszolgálati műsorszolgáltató arról számolt be, hogy Izrael fokozta biztonsági intézkedéseit egy meg nem nevezett „érzékeny létesítménynél”.

Hamenei utasította a katonai vezetőket, hogy készítsenek elő egy megtorló támadást Izrael ellen, de a válaszcsapásra várhatóan csak a jövő heti amerikai elnökválasztás után kerül sor – értesült a The New York Times amerikai napilapra hivatkozva a Magyar Nemzet.

Az ellenségnek tudnia kell, hogy a libanoni falvak és városok lebombázásával nem fogják visszavonulásra kényszeríteni a Hezbollah milíciáját, a szervezet fegyveresei képesek napokig, hetekig, akár hónapokig is kitartani – jelentette ki Naím Kászim, az Irán támogatta síita szervezet új vezetője szerdai televíziós beszédében.

Naím Kászim megölt elődje háborús stratégiájának folytatását ígérte a mozgalomhoz tartozó al-Manar csatornán közvetített beszédében. A Hezbollah a háború útján marad, és a korábbi vezetője, Haszan Naszrallah által felvázolt politikai keretek között folytatja tevékenységét – emelte ki.

A kedden megválasztott új vezető (főtitkár) elengedhetetlennek nevezte a Gázai övezet támogatását ahhoz, hogy a térség képes legyen szembeszállni az Izrael jelentette fenyegetéssel.

„Amikor a libanoni férfiak Izrael ellen harcolnak a határokon, azzal a libanoni földet szabadítják fel. Nem Irán használ fel minket az Izrael elleni harcokhoz, mint ahogyan egyesek állítják” – fejtette ki..

Bár elismerte, hogy Haszan Naszrallah szeptemberi likvidálásával Izrael valóban csapást mért a Hezbollahra, Kászim arra is felhívta a figyelmet, hogy a szervezet képes bármilyen megüresedett pozíciót betöltetni egy arra alkalmas emberrel.

Kászim eddig a Hezbollah főtitkárhelyettese volt, több mint 30 éven át a mozgalom vezető személyisége.

Egy október 8-i közvetítésben egy meg nem nevezett helyről, függönyök előtt beszélve hangoztatta: a Hezbollah és Izrael közötti konfliktus olyan háború, amely arról szól, hogy ki fog előbb sírva fakadni, és az nem a Hezbollah lesz. Azt állította, hogy a szervezet ütőképessége sértetlen maradt Izrael „fájdalmas csapásai” ellenére. Hozzátette azonban, hogy a mozgalom támogatja a vele szövetséges Nabih Berri parlamenti elnök erőfeszítéseit a tűzszünet megteremtésére.

A szervezet a háború elején még mellőzte a gázai tűzszüneti megállapodás említését mint az Izrael elleni támadásainak leállításához szükséges előfeltételét.

Szerdán tömegével menekültek az északkelet-libanoni Baalbek városnak és környékének lakosai azt követően, hogy az izraeli hadsereg felszólította őket: a Hezbollah elleni várható támadása miatt hagyják el lakhelyüket. Ez az első eset a Libanon elleni izraeli légitámadások szeptember 23-i kezdete óta, hogy Baalbek egészére és környékére kiürítési utasítást adtak ki.

Szaúd-Arábia népirtásnak tekinti a Gázai övezet északi részén végrehajtott izraeli támadásokat – jelentette ki Feiszal bin Farhán Ál Szaúd herceg szaúdi külügyminiszter egy rijádi befektetési konferencián.

A külügyminiszter szavai szerint „az izraeli offenzíva a Gázai övezet északi részén csak egyfajta népirtásnak nevezhető, amely az erőszak körforgását táplálja”.

Megismételte a királyság azon álláspontját, miszerint nem ismeri el Izraelt palesztin állam létrehozása nélkül, és hozzátette, hogy Szaúd-Arábia „szívesen megvárja, amíg a helyzet megnyugtatóvá válik”, mielőtt az Izraellel való kapcsolatát normalizálja.

„Ha megnézzük, mi történik most északon (Gázában), ahol a blokád alatt tartják a humanitárius segélyhez való hozzáférést, és a folyamatos katonai támadások lehetetlenné teszik a civilek számára a menedéket nyújtó zónák elérését biztonságos útvonalakon, azt csak a népirtás egy formájának lehet nevezni” – mondta.

„Ez minden bizonnyal ellentétes a humanitárius joggal, a nemzetközi humanitárius joggal, és az erőszak folyamatos körforgását táplálja” – tette hozzá.

A Gázai övezet északi részében apokaliptikus a helyzet, miközben Izrael folytatja a Hamász fegyveresei elleni katonai offenzívát – figyelmeztettek pénteken magas rangú ENSZ-tisztségviselők.

„Észak-Gáza teljes palesztin lakossága közelgő életveszélyben van a betegségek, az éhínség és az erőszak miatt” – áll a több ENSZ-szervezet – közöttük az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF és az Élemezési Világprogram (WFP) – vezetői által aláírt közleményben.

Izrael októberben kezdett nagyszabú katonai előrenyomulásba a Gázai övezet északi részén. Az Egyesült Államok közölte: szoros figyelemmel követi az offenzívát, mert biztosítani kívánja,

hogy a szövetségese által folytatott szárazföldi hadművelet ne torkolljon „a kiéheztetés politikájába” a palesztin terület északi részén.

„A belépés korlátozása miatt a humanitárius segély nem tudja elérni a szükséges mértéket. Az alapvető, életmentő cikkek nem elérhetőek. A segélymunkások nem tudják biztonságban végezni a munkájukat, az izraeli erők és a biztonság hiánya elzárja őket a szűkölködőktől” – olvasható a közös közleményben.

Az ENSZ-szervezetek szorgalmazták, hogy valamennyi, Gázában harcban álló fél védje meg a polgári lakosságot, és felszólították Izraelt, hogy szüntesse be a Gáza és segíteni próbáló segélymunkások elleni támadásokat.

Izrael New York-i ENSZ-missziója nem volt hajlandó kommentálni a közleményt. Danny Danon, Izrael ENSZ-nagykövete a múlt hónapban az ENSZ Biztonsági Tanácsában kijelentette, hogy Gázában nem a segély hiánya a gond. Hozzátette, hogy az elmúlt év során több mint egymillió tonna segély érkezett a palesztin területre. A nagykövet azzal vádolta a Gázát irányító Hamász iszlamista szervezetet, hogy elrabolja a segélyeket.

A Hamász több alkalommal is elutasította az izraeli vádakat, és Izraelt okolta a hiányért.

Samantha Power, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) ügyvezetője pénteken tárgyalt Izraelnek az Egyesült Államokba akkreditált nagykövetével, és komoly aggodalmát fejezte ki a Gázai övezet északi részében uralkodó helyzet miatt.