Ezt tervezi Trump az illegális migránsokkal

A Republikánus Párt karnyújtásnyira került ahhoz, hogy abszolút többségbe kerüljön az amerikai kongresszusban, s ezzel a szenátus után a törvényhozást is irányíthassa. Donald Trump megválasztott elnök közben megnevezte új belügyminiszterét és az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetét, a republikánusok kampányát támogató milliárdos üzletember, Elon Musk pedig az innovációs és technológiai miniszter amerikai megfelelője lehet.

Az Egyesült Államok alkotmánya szerint egy pártnak 218 képviselői mandátumra van szüksége ahhoz, hogy megszerezze a képviselőházi többséget, Donald Trump megválasztott elnök pártjának pedig a legfrissebb adatok szerint 214 képviselői helyük van, szemben a demokraták 205 mandátumával.

Az Egyesült Államokban közben megkezdődtek a találgatások arról, ki fogja betölteni a legfontosabb pozíciókat Washingtonban. Donald Trump eddig két nevet említett: Elise Stefanik New York-i képviselőnő lesz az Egyesült Államok új ENSZ-nagykövete, Tom Homant pedig belügyminiszterré nevezhetik ki. Legfontosabb feladata – az illegális bevándorlás elleni küzdelem jegyében – a határvédelem biztosítása lesz.

A megválasztott elnök Homannal kapcsolatban úgy fogalmazott, ő lesz az amerikai határvédelem „cárja”.

A republikánusok várhatóan legalább 52 mandátumot szereznek a 100 tagú szenátusban, miután Nyugat-Virginia, Ohio és Montana államban egy-egy, korábban a demokraták által birtokolt helyet is megszereztek. A washingtoni képviselőházi többség felhatalmazza a Republikánus Pártot arra, hogy kezdeményezze a képviselői mentelmi jog megvonását, illetve szükség esetén eljárást indítson egyes képviselőkkel szemben.

Ha a republikánusok a kongresszus alsóházában és a szenátusban is többséget szereznének, azzal Trump kormányzati programja, javaslatai nagyobb eséllyel nyernék el a kongresszus jóváhagyását, mintha az egyiket a demokraták irányítanák. Donald Trump többek között azt ígérte a kampányban, hogy letöri az inflációt, csökkenti az adókat, az illegálisan az USA-ban tartózkodó bevándorlókat pedig kitoloncolják.

Kik lehetnek Trump miniszterei?

Tom Homanra, a bevándorlási és vámhivatal (ICE) volt igazgatójára már korábban többen tippeltek, hogy ő lehet a következő belügyminiszter. Trump a Truth közösségi platformon azt írta róla, hogy a leendő miniszter „a nemzet határaiért felel majd, beleértve (…) a déli határt, az északi határt, valamint az összes tengeri és légügyi biztonsági kérdést”. Már egyfajta határvédő "cárként" emlegetik.

A Fox News Online szerint az is biztosra vehető, hogy a 67 éves Susan Wiles lesz Trump kabinetfőnöke, aki sok egyéb mellett az elnöki sajtótájékoztatók megszervezéséért és lebonyolításáért felel majd.

Trump a választási győzelmét követő beszédében „jégleánynak” nevezte Wilest, utalva a higgadtságára, és hozzátette, hogy szeret a háttérben maradni.

A kormányzatba való bekerülésre esélyes még az X cégcsoport tulajdonosa, Elon Musk – aki a nyár elejétől kezdve támogatta Trump kampányát –, valamint Robert F. Kennedy Jr., aki saját elnökválasztási kampányba fogott, majd Trump oldalára állt.

Donald Trump a hétvégén azt is bejelentette, hogy Nikki Haley és Mike Pompeo – előbbi ENSZ-nagykövet, utóbbi külügyminiszter volt az első Trump-adminisztráció alatt – nem kapnak új pozíciót, amikor az elnök januárban visszatér a Fehér Házba.

Olaf Scholz német kancellár telefonon gratulált Donald Trumpnak elnökválasztási győzelméhez, és felajánlotta a magválasztott elnöknek a Berlin és Washington között „több évtizede fennálló sikeres együttműködés” folytatását – közölte hétfőn Steffen Hebestreit német kormányszóvivő.

A vasárnap lezajlott telefonbeszélgetés során Trump és Scholz megállapodott abban, hogy együtt fognak dolgozni a béke helyreállításán Európában, továbbá egyeztettek Németország és az Egyesült Államok kapcsolatáról, valamint a jelenlegi geopolitikai kihívásokról – tette hozzá a szóvivő.

A német kancellár a közösségi médiában már szerdán, közvetlenül Donald Trump választási győzelmének nem hivatalos kihirdetését követően megszólította az újból megválasztott korábbi elnököt, és „megbízható partnerséget” ajánlott neki. Egyszersmind jelezte, hogy Németország és az Egyesült Államok kapcsolatában változásokra számít.

Scholz az ARD közszolgálati televízió vasárnap esti műsorában azt mondta, hogy soha nem volt naiv, de nem is feszeng a Donald Trumppal való jövőbeli együttműködés kilátásai miatt.

„Az elvem az, ha szabad így lazábban fogalmaznom, hogy azokkal táncolsz, akik a teremben vannak. És ez az Egyesült Államok leendő elnökére is vonatkozik”

– fogalmozott.

Donald Trump első elnöki ciklusa idején élesen bírálta Németországot az általa elégtelennek tartott katonai kiadások, az ország kereskedelmi többlete és az Északi Áramlat-2 német-orosz gázvezeték miatt.

Scholz rámutatott, hogy Németország azóta eleget tesz védelmi kötelezettségvállalásainak, és összhangban a NATO irányelveivel, jelenleg bruttó nemzeti terméke 2 százalékát költi védelemre. Világossá tette azt is, hogy reményei szerint a januárban hivatalba lépő Trump teljesíti a leköszönő elnök, Joe Biden azon vállalását, amely szerint amerikai közepes hatótávolságú rakétákat telepítenek Németországban.

Kijelentette továbbá, hogy a német kormányválság miatt még karácsony előtt bizalmi szavazást indítványozhat a szövetségi parlament alsóházában (Bundestag).

A koalíciós válság azután alakult ki, hogy Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár és a Német Szabad Demokrata Pártot (FDP) vezető Christian Lindner pénzügyminiszter között vita alakult ki a gazdaság- és költségvetési politika jövőbeni irányvonaláról, és Scholz szerdán menesztette Lindnert a kabinetből. Ezt követően Christian Dürr, az FDP frakcióvezetője bejelentette, hogy pártjának valamennyi minisztere benyújtja lemondását. Ezzel a kormány kisebbségbe került. Scholz akkor azt mondta, januárban kér bizalmi szavazást a parlamentben, ám ez heves vitát politika váltott ki. Friedrich Merz, az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője a bizalmi szavazás azonnali megtartását követelte.

Telefonon egyeztetett egymással Donald Trump megválasztott amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök. A beszélgetésre még csütörtökön került sor, de az erről szóló híreket csak most hozták nyilvánosságra.

Donald Trump megválasztott amerikai elnök csütörtökön beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – írta meg a The Wasington Post nyomán a Magyar Nemzet.

A lap – egy informátorra hivatkozva – azt írta, hogy a hívás során, amelyet Trump floridai birtokáról bonyolított le, azt tanácsolta az orosz elnöknek, hogy

ne fokozza az ukrajnai háborús helyzetet, és emlékeztette őt Washington jelentős katonai jelenlétére Európában.

A két politikus megvitatta az európai kontinens békéjének célját, és Trump kifejezte szándékát arra vonatkozóan, hogy a jövőben is egyeztetne az orosz elnökkel, annak érdekében, hogy az ukrajnai háború mielőbbi megoldásáról tárgyaljanak.

Donald Trump Putyinnal való egyeztetése során azt is jelezte, hogy támogatna egy olyan megállapodást, amelyben Oroszország megtartja az elfoglalt területek egy részét

– állította a The Washington Post informátora.

Az újraválasztott amerikai elnök és Putyin esetleges egyeztetéséről napok óta folytak találgatások.

Trump csütörtökön az NBC-nek elmondta, hogy a választások óta mintegy hetven világvezetővel beszélt, köztük Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – ehhez a híváshoz Elon Musk is csatlakozott.

Donald Trump megválasztott amerikai elnök Orbán Viktorral is beszélt.

A magyar kormányfőt elsők között hívta fel.

Elnökválasztási kampánya során Trump kijelentette, hogy megválasztása esetén azonnal véget vetne az ukrajnai háborúnak, bár nem árult el részleteket arról, hogyan akarja ezt megvalósítani.

A Biden-adminisztráció minden rendelkezésére álló, a Kongresszus által Ukrajna számára korábban megszavazott összeget eljuttat Kijevnek a hivatali ideje január 20-i lezárása előtt – jelentette ki Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója vasárnap egy interjúban.

Jake Sullivan a CBS televízió Face the Nation című műsorának adott interjúban a még megmaradt mintegy 6 milliárd dollárral kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az erőforrások teljes mennyiségét elküldik Ukrajna számára. Hozzátette, hogy Joe Biden elnöknek a hivatali idejéből még hátralévő 70 napban lehetősége lesz arra, hogy a Kongresszus és a hivatalba lépő adminisztráció előtt úgy érveljen, hogy ne hagyják magára Ukrajnát, mert az növekvő bizonytalansághoz vezetne térségben.

Az új és minden várakozás szerint teljes egészében republikánus többségű Kongresszus január elején alakul meg.

Donald Trump szóvivője vasárnap nem tagadta és nem erősítette meg azt a sajtóértesülést, amely szerint Trump már csütörtökön telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, egy nappal azt követően, hogy Volodimir Zelenszkijjel is tárgyalt.

A The Washington Post vasárnap a leendő amerikai elnök és az orosz elnök közötti csütörtöki telefonbeszélgetésről írt, amely során az értesülés szerint Donald Trump arra figyelmeztette Vlagyimir Putyint, hogy ne vigye az eszkaláció irányába az Ukrajna ellen viselt háborút.