Ezért jutottak zsákutcába a gázai tűzszüneti tárgyalások

A katari külügyminisztérium szombaton bejelentette, hogy megrekedtek a gázai tűzszünetet és a túszok elengedését célzó, Izrael és a Hamász közötti közvetítéssel kapcsolatos erőfeszítései.

Katar erőfeszítései a megállapodás nyélbeütése érdekében akkor folytatódnak, ha „a felek komoly készséget mutatnak a kegyetlen háború befejezésére” – tette hozzá az arab ország külügyminisztériuma.

Katar az Egyesült Államokkal és Egyiptommal közösen folytatott közvetítést a két háborúzó féllel az egyetlen, 2023 novemberében létrejött fegyverszünet óta, amely egy hétig tartott, és lehetővé tette több, Gázában fogva tartott túsz kiszabadulását Izrael által bebörtönzött palesztinok elengedése fejében.

Az iszlamista palesztin szervezet és Izrael egymás vádolja minden megállapodás megakadályozásával, mindkét fél elutasítja a másik tűzszüneti feltételeit a 2023. október 7-én a Hamász Izrael elleni támadása nyomán indult háborúban.

Legkevesebb harminc ember halt meg – közöttük tizenhárom gyermek – a Gázai övezetben két külön lakóházban – közölte vasárnap a gázai polgári védelem.

Az első csapásban a palesztin terület északi részén fekvő Dzsabalíjában „legkevesebb huszonöten haltak meg, közöttük tizenhárom gyermek”, és több mint harmincan sebesültek meg a gázai polgári védelem szerint.

A polgári védelem azt is közölte, hogy öten haltak meg, illetve tűntek el egy másik lakóház elleni támadásban Gázaváros Szabra negyedében.

A WAFA palesztin hírügynökség jelentése szerint legkevesebb harminchárman haltak meg a dzsabalíjai házban, amelyben otthonukból elmenekült palesztinok laktak, a támadás következtében a ház összeomlott, sokan a romok alatt rekedtek.

Az izraeli haderő október eleje óta folytat ismét szárazföldi offenzívát a Gázai övezet északi részén. Azóta a palesztin hatóságok legfrissebb, keddi adatai szerint legkevesebb 1800 ember halt meg a Dzsabalíját és az ottani menekülttábort, valamint Bét Lahiját és Bét-Hanúnt is magában foglaló térségben.

Herzi Halevi izraeli vezérkari főnök szombaton úgy tájékoztatott, hogy az offenzíva során ezer palesztin fegyvereset öltek meg.

Az ENSZ palesztinok segítő ügynöksége, az UNRWA becslései szerint 75 és 95 ezer közötti az övezet északi részén az ostromlott térségben maradt emberek száma, míg tízezrek menekültek Gázavárosba az offenzíva miatt. Csak Dzsabalíjából és az ottani menekülttáborból hetvenezren menekültek Gázavárosba, illetve Bét-Lahijába és Bét-Lahúnba az izraeli csapatok érkezése után.

Két különálló izraeli csapás legalább 13 emberrel, köztük nőkkel és gyerekekkel végzett szombaton Gázában – közölték palesztin egészségügyi tisztviselők, miközben Izrael bejelentette, hogy hetek óta először szállít segélyt a háború sújtotta Gáza északi részére.

Az egyik csapás Gáza város keleti részén, Tufah városrészben egy menedékházzá alakított iskolát ért, és legalább hat ember meghalt – állítja a gázai egészségügyi minisztérium.

A tárca közlése szerint két helyi újságíró, egy terhes nő és egy gyermek volt a halottak között.

Az izraeli hadsereg arról számolt be, hogy a csapás célpontja egy, a palesztin Iszlám Dzsihád csoporthoz tartozó fegyveres volt, bizonyítékot vagy további részleteket nem közöltek.

További hét ember meghalt, amikor egy izraeli csapás egy sátrat ért a déli Hán Júnisz városban, ahol lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek húzták meg magukat – közölte a Nasszer kórház. A halottak között két nő és egy gyermek volt.

Az izraeli hadsereg humanitárius egysége, a COGAT szombaton közölte, hogy 11 segélyszállító teherautó élelmiszerrel, vízzel és orvosi felszereléssel csütörtökön elérte az enklávé északi részét, köztük a dzsabalíjai városi menekülttábort. Ez az első alkalom, hogy segélyek elérték az enklávé északi részét azóta, hogy Izrael a múlt hónapban újabb katonai hadjáratot indított.

Az ENSZ Világélelmezési Programjának szóvivője szerint azonban nem minden segély jutott el a megbeszélt átadási pontokra. Dzsabalíjában izraeli katonák megállították az egyik konvojt, amely a közeli Bét Lahija település felé tartott, és elrendelték a szállítmányok kirakodását – mondta Alija Zaki.

Korábban, október 13-án az Egyesült Államok 30 napos határidőt tűzött ki Izraelnek arra, hogy segélyeket küldjön a térségbe. Ez alatt az időszak alatt Izraelnek javítania kell a gázai humanitárius helyzeten, különben az amerikai katonai segélyek korlátozását kockáztatja. Szakértők szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a Gáza északi részén élőket közvetlen éhínségveszély fenyegeti.

Izrael új offenzívája Dzsabalíjára összpontosít, egy sűrűn lakott menekülttáborra, ahol Izrael szerint a Hamász szélsőséges iszlamista mozgalom újraszerveződött. Az új hadjárat által érintett más területek közé tartozik Bét Lahija és Bét Hanún, amelyek Gázavárosttól északra fekszenek. Az ENSZ becslései szerint több tízezer ember maradt a területen ellátatlanul.

Három ember meghalt egy izraeli légicsapásban, amelynek a gépjárművük volt a célpontja csütörtökön a dél-libanoni Szaida (Szidón) város bejáratánál. A támadásban az UNIFIL közlése szerint öt ENSZ-békefenntartó, továbbá három libanoni katona megsebesült.

„Az izraeli ellenség csapása egy autót vett célba egy ellenőrzőpontnál, és három utasa halálát okozta” – jelentette be közleményben a libanoni hadsereg. A támadás a város északi bejáratát ellenőrző ideiglenes libanoni ENSZ-békefenntartó misszió (UNIFIL) elhaladásának időpontjában történt a hadsereg közleménye szerint.

Az UNIFIL az X-en közzétett közleményében megerősítette, hogy öt békefenntartója „könnyebb sérüléseket szenvedett”. A hadsereg közlése szerint a katonák malajziai állampolgárok. A Libanon déli részében, az izraeli határ közelében állomásozó UNIFIL felszólított minden felet, hogy kerüljék a békefenntartókat és a polgári személyeket veszélyeztető műveleteket.

A libanoni hadsereg közleménye szerint a Szaida bejáratánál felállított úttorlaszt ellenőrző libanoni katonák közül is megsebesültek hárman.

Szaidát, Dél-Libanon legnagyobb városát eddig viszonylag megkímélte a Hezbollah síita libanoni fegyveres szervezet és Izrael közötti háború.

Csütörtökön egy nő halt meg egy izraeli légicsapásban, amelynek célpontja a Bejrút, illetve a Bekaa-fennsík és Szíria közötti autópályán haladó egyik gépjármű volt. A támadás hírét az NNA libanoni hivatalos hírügynökség is megerősítette.

Száznál több libanoni parlamenti képviselő kérte csütörtökön az UNESCO-t, hogy védje meg történelmi emlékhelyeit a heves izraeli légicsapásokkal szemben. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális szervezete úgy döntött, hogy november 18-én tanácskozást tart a kérdésről.

Az Irán-barát Hezbollah síita fegyveres szervezettel szeptember 23. óta nyílt háborúban álló Izrael légicsapásai egyebek mellett a kelet-libanoni Baalbek és a déli Szúr (Türosz) városokat veszik célba, ahol az UNESCO világörökségi listáján szereplő római romvárosok találhatók.

A libanoni vezetés kérésére november 18-án az UNESCO párizsi székhelyén rendkívüli ülést tart a szervezet kulturális javak háború esetén történő védelmével foglalkozó bizottsága – közölte az UNESCO.

„Az ellenségeskedések kiszélesedése a libanoni világ-, kulturális és természeti örökségben, valamint fontos nemzeti kulturális és történelmi helyszínekben keletkező helyrehozhatatlan károk súlyos veszélyét rejti magában”

– hangsúlyozta a szervezet.

Az általában megosztott, 128 fős libanoni parlamentnek több mint száz különböző politikai színezetű képviselője írt levelet csütörtökön Audrey Azoulay-nek, az UNESCO főigazgatójának.

„A Libanon elleni pusztító háború során Izrael súlyos jogsértéseket és atrocitásokat követett el” – írták a képviselők, akik felhívták a figyelmet a baalbeki, szúri, szaidai (Szidón) és más felbecsülhetetlen értékű, jelenleg veszélyben forgó helyszínekre.

A Hezbollah egyik erősségének tartott Baalbek ezeréves belvárosát heves izraeli légicsapások érték szerdán, a libanoni egészségügy-minisztérium adatai szerint a támadásban negyvenen haltak meg.

A város polgármestere, Musztafa es-Sall szerint történelmi épületeket is célba vettek. Találat érte és súlyosan megrongálódott a legendás Palmyra szálloda is, ahol többek között Charles de Gaulle és Arábiai Lawrence is megszállt. Egy UNESCO-tisztségviselő szerint a római romvárosban ledőlt egy fal, és romba dőlt a francia mandátum idejéből (1920-1943) származó egyik laktanyaépület (Gouraud-barakk) is.

Az UNESCO szerint ezen a helyszínen, a rómaiak Heliopolisában találhatók a valaha épített legnagyobb és legépebben megmaradt római templomok, közöttük Jupiter és Bacchus temploma.

Baalbek romvárosát Csontváry Kosztka Tivadar is megörökítette legnagyobb vásznán, a Naptemplom Baalbekben címűn.

Szúr szintén heves izraeli légicsapások célpontja október vége óta. A szintén a világörökség listáján szereplő egykori föníciai városban, ahol a legenda szerint a bíbort feltalálták, számos római kori rom található, csakúgy, mint több középkori épület a keresztesháborúk korából. Az UNESCO szerint a régészeti helyszínen „kisebb károk” keletkeztek.

Nadzsib Mikati libanoni miniszterelnök hétfőn szólította fel a feleket tűzszünetre az ország kulturális örökségének – így Baalbek és Szúr romvárosainak – megóvása érdekében. Az ENSZ Biztonsági Tanácsát kérte, hozzon gyors és határozott intézkedéseket a történelmi kincsek megóvása érdekében.