POLITIK

Szerző Ripost

Létrehozva: 2024.11.02. 07:06

Egyeztetés zajlik Ukrajna és Magyarország között

Nagyon fontos a kisebbségi jogok visszaadása is.

Zajlik egyeztetés egy Magyarország-Ukrajna átfogó együttműködési megállapodás létrehozásáról, melynek hangsúlyos részét kell, hogy képezze a magyar nemzeti közösség jogainak visszaadása – reagált Paczolay Máté külügyi szóvivő pénteken az MTI-nek Volodimir Zelenszkij ukrán elnök erre vonatkozó, két nappal ezelőtti kijelentésére.

Paczolay Máté hozzátette: ugyanakkor az egyeztetések során az ukrán fél számára világossá tettük, hogy Ukrajna NATO-hoz való csatlakozási szándéka nem lehet része ezen megállapodásnak.

„Az álláspontunkat számtalan alkalommal ismertettük már ebben a kérdésben, és abban semmifajta változás nincsen. Ukrajna NATO-hoz való csatlakozása a harmadik világháború kitörését okozná” – tette hozzá a külügyi szóvivő.

Az ukrán elnök szerdán a kárpátaljai kistérségek (területi közösségek) és járások vezetőivel folytatott megbeszélésen kijelentette, hogy olyan kétoldalú dokumentum készül Ukrajna és Magyarország között, amely „sok mindent tartalmaz a félreértések eloszlatására, illetve a jelen, a jövő és a múlt kihívásaira való válaszadásra” – közölte egy nappal a találkozót követően az Ukrinform hírügynökség.

Volodimir Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy ne merüljön fel a kisebbségek kérdése, majd pontosított: „a kérdést fel lehet vetni, de gyorsan meg kell oldani, hogy ne legyenek problémák államaink között. Nagyon pozitívan látjuk ezt a kérdést”.

Az ukrán elnök kijelentette: a biztonsági kérdések részét képezik ennek a dokumentumnak.

Zelenszkij hangsúlyozta: „a legkevesebb, amit Magyarországtól kérünk, hogy ne akadályozza Ukrajna NATO-meghívását. Vagyis ne támogasson, ne szavazzon ránk, de ne is blokkolja” – hangsúlyozta az elnök.

Az ukrán elnök csütörtökön Ungváron meglátogatta azt a klinikai központot, ahol az ukrajnai Donyeck, Harkiv és az oroszországi Kurszk megyei harcokban megsebesült ukrán katonák rehabilitációja történik, és állami kitüntetéseket adott át számukra.

Zelenszkij találkozott a Harkivból, Melitopolból, Dnyipróból és Nyikopolból áttelepült vállalkozások képviselőivel is – közölte az államfő hivatalos Telegram-csatornájára hivatkozva az Ukrinform. Zelenszkij kifejtette: nagyon fontos, hogy a vállalkozások és a munkavállalók Ukrajnában maradjanak és „segítsék Ukrajnát abban, hogy ebben az időszakban megőrizze stabilitását”.

Az Ukrinform által idézett adatok szerint a teljes körű orosz invázió kezdete óta több mint 350 vállalkozás települt át Kárpátaljára a háborús övezetből és az ideiglenesen megszállt területekről, a többségük Ungvár, Beregszász és Munkács környékére.

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Leonidivka, Novoukraijinka és Sahtarszke települést – jelentette be csütörtökön a moszkvai védelmi minisztérium.

A tárca szerint az orosz fegyveres erők az október 26. és november 1. közötti időszakban 44 csoportos csapást hajtottak végre egyebek között az ukrán vezérkar drónirányító központjára, a támadó drónok gyártó és tároló létesítményekre, hadiipari vállalatokat ellátó energetikai objektumokra, nyugati fegyverek és felszerelések szállítására használt katonai repülőterekre és vasútvonalakra, lőszerraktárakra, üzemanyagbázisokra, valamint az ukrán hadsereg és külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési pontjaira.

Az orosz hadijelentés szerint az orosz hadsereg a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és 117 ellentámadást vert vissza az elmúlt hét folyamán.

A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében mintegy 17 ezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, 54 pedig megadta magát.

Vlagyimir Rogov, az Új Régiók Integrációkoordinációs Tanácsának társelnöke a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy a donyecki régió déli részén, Vuhledartól északra, Novoukrajinka és Bohojavlenka község között „lényegében összeomlott” az ukrán frontvonal. Viktor Vodolackij, az orosz parlament alsóházának FÁK-ügyekkel, eurázsiai integrációval és a külhoni oroszokkal foglalkozó bizottságának első elnökhelyettese a TASZSZ hírügynökségnek kijelentette, hogy az orosz erők már látótávoságra vannak a Harkiv megyei Kupjanszktól.

Az orosz hadijelentés az elmúlt hét folyamán Ukrajnában megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között nyolc harckocsit és 127 egyéb páncélozott harcjárművet, három amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvetőt, hét ATACMS műveleti-harcászati rakétát, HIMARS sorozatvetők 26 rakétáját, kilenc francia HAMMER irányított légibombát, egy – földi célok megsemmisítésére átalakított – Sz-200-as légvédelmi rakétát, továbbá 815 repülőgép-típusú drónt.

Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betörő ukrán erők eddig több mint 28 850 embert veszítettek.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az Egyesült Államok arra számít, hogy már a napokban bevethetik az észak-koreai katonákat az ukrán csapatok ellen – közölte csütörtökön Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Mint mondta, eddig ugyan nem figyeltek meg összecsapást észak-koreai és ukrán katonák között, de „abból indulnak ki, hogy ez a napokban már megtörténhet”. Kiemelte: Washington abból indul ki, hogy mintegy 8000 észak-koreai katona már a kurszki régióban van, összesen pedig hozzávetőleg 10 ezren vannak Oroszország területén.

A tárcavezető egyben figyelmeztetett, hogy legitim katonai célpontok lesznek, ha bekapcsolódnak a harci tevékenységbe.

Blinken minderről Lloyd Austin védelmi miniszterrel és dél-koreai hivatali partnereikkel közösen tartott washingtoni sajtótájékoztatóján beszélt.

Az amerikai külügyminiszter szerint az észak-koreai katonák tüzérségi eszközök és pilóta nélküli repülőeszközök kezeléséhez és alapvető gyalogsági műveletek végrehajtásához kaptak kiképzést, ami szerinte azt jelenti, hogy bevetésre szánják őket a frontvonalakon.

Mint mondta, dél-koreai kollégáikkal több lehetőséget is megvitattak arra, miként tudnának válaszolni.

Blinken úgy vélte, hogy az észak-koreai katonák bevetése a gyengeség jele Oroszország részéről.

Az amerikai diplomácia vezetője szerint Kínának az egész nemzetközi közösséggel együtt követelnie kell, hogy Észak-Korea hagyjon fel provokációival. Hozzátette, hogy a héten „erőteljes beszélgetést” folytattak Pekinggel.

A dél-koreai hírszerzés korábban arról számolt be, hogy az észak-koreai csapatok orosz egyenruhákat kaptak és hamis személyazonosságot.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csalódottságát fejezte ki szövetségesei reakciói miatt. A KSB dél-koreai tévécsatornának adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a Nyugat válasza „a nullával ér fel”. Egyben úgy fogalmazott, hogy meglepte Kína hallgatása az ügyben. Szerinte Oroszország a nyugati országok reakcióit próbálja kipuhatolni, és lanyha válasz esetén további észak-koreai katonákat küldhet Ukrajna ellen.

Oroszország több mint 2000 drónt indított katonai és polgári célpontok ellen Ukrajna-szerte a múlt hónapban – közölte pénteken az ukrán hadsereg.

Az ukrán hadsereg vezérkarának közleménye szerint az októberben indított 2023 drón közül 1185-öt elfogtak, a többi 735-öt nem sikerült lokalizálni.

„Az ellenség 2024 eleje óta összesen 6987 pilóta nélküli repülő szerkezetet indított Ukrajna területe ellen. Az ellenséges drónok többségének célja polgári célpont, illetve létfontosságú infrastruktúra volt”

– olvasható a közleményben.

Az orosz erők csak októberben húsz alkalommal támadták drónokkal a fővárost is a kijevi városvezetők szerint.

Az ukrán hadsereg a Facebook közösségi portálon azt írta, hogy közel 8000 orosz katona halt meg augusztus 6. óta, amikor az ukrán erők betörtek a dél-oroszországi Kurszki területre. A veszteségek nyolc zászlóaljat érintettek. A bejegyzés szerint az orosz erők hatvan harckocsit és mintegy 200 gyalogsági harcjárművet és páncélozott szállítójárművet veszítettek. További 136 tüzérségi egységet, három helikoptert, valamint több száz drónt is megsemmisítettek a közlemény szerint.

Ukrajna az Oroszország indította háború előtti nulláról mostanra évi egymillióra növelte az aknavető-lövedékek gyártását, de a robbanószerhiány korlátozza a hadiipar fejlesztését

– közölte a stratégiai iparágakért felelős miniszter. Herman Szmetanyin, akit szeptemberben neveztek ki a tárcája élére, a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy Ukrajna növelte a különböző tüzérségi eszközök gyártását, beleértve az aknavető lőszerekét is, de ez még mindig nem elegendő.

Szmetanyin, aki előzőleg az állami tulajdonban lévő hadiipari óriás, az Ukroboronprom vezetője volt, közölte, hogy az egyik fő cél az ukrán rakéták sorozatgyártásának beindítása, de hozzátette, hogy ennek „globális ellátási akadályai vannak”.

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek