Bezárt az USA kijevi nagykövetsége

Ideiglenesen bezárták az Egyesült Államok kijevi nagykövetségét, miután „konkrét információkat kaptak egy lehetséges november 20-i légitámadásról”.

„Óvatosságból a nagykövetség zárva lesz, és az alkalmazottakat arra utasították, hogy húzódjanak biztonságos helyre” – áll a közleményben – írta honlapján a BBC.

A nagykövetség azt javasolja az amerikai állampolgároknak, hogy legyenek felkészülve arra, hogy azonnal biztonságos helyre kell vonulniuk, ha légiriadót jelentenek be.

Az ukrajnai háború ezredik napján Ferenc pápa üzenetet küldött az ukrán lakosságnak a Visvaldas Kulbokas kijevi apostoli nunciusnak intézett levelében, amelyet a L’Osservatore Romano szentszéki napilap közölt kedden.

A katolikus egyházfő a kétoldalas, olasz nyelven írt üzenetében kijelentette, azt akarja, hogy levele „ne puszta szavakból álljon”.

Ahogyan Ukrajna megszállása óta teszem, szívből jövő kérést intézek Istenhez annak érdekében, hogy megtérítse a szíveket, és képessé tegye őket a párbeszéd, megbékélés, egyetértés elindítására – írta Ferenc pápa.

Bejelentette: csatlakozni kíván ahhoz az egyperces csendhez, amelyet tudomása szerint az ukránok reggelente tartanak a háború áldozataira, gyermekekre és felnőttekre, civilekre és katonákra, valamint a „szánalmas körülmények között” levő foglyokra emlékezve.

Csatlakozom hozzájuk, hogy még erősebb legyen kiáltásuk az ég felé

– hangoztatta a pápa.

Ferenc pápa a Kijevben szolgáló apostoli nunciuson keresztül a „szeretett és mártír Ukrajnának” üzent az „ukránok szenvedése és a nagy méretű katonai agresszió” ezredik napján azzal a céllal, hogy „magához ölelje az ország összes lakosát, akárhol is legyenek”.

„Tudom, hogy nincsen emberi szó, amely képes védelmet nyújtani a mindennapi bombázások ellen, nem tud vigaszt adni annak, aki a halottakat siratja, nem képes ápolni a sérülteket, hazaszállítani a gyermekeket, szabadon engedni a foglyokat, enyhíteni a rideg telet, helyreállítani az igazságosságot és a békét”

– hangoztatta Ferenc pápa.

Üzenetében csupa nagybetűvel írta le a béke szót, hozzátéve, hogy a békéről a mai világ megfeledkezett: pedig „azt akarjuk, hogy ez a szó visszhangozzon a szeretett Ukrajna családjaiban, otthonaiban és terein. Sajnos, most nem így van!”

A katolikus egyházfő megjegyezte, Isten akkor is mellettünk van, amikor az emberi erőfeszítések haszontalannak és elégtelennek tűnnek.

Ferenc pápa áldását adta az ukrán népre és egyházra, „abban bízva, hogy Isten mondja ki a végső szót erről a hatalmas tragédiáról”– írta üzenetében.

Döntő fontosságú megakadályozni Vlagyimir Putyin orosz elnök győzelmét Ukrajnában, máskülönben „határainkon egy felbátorodott és területben, valamint katonai képességeiben gyarapodott Oroszországgal kell majd szembenéznünk” – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár kedden az európai uniós tagállamok védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozására érkezve.

Meggyőződését fejezte ki, hogy Moszkva a győzelme esetén sem állna meg, ami közvetlen fenyegetést jelent a Nyugatra nézve.

„Ezért kell biztosítani Ukrajna győzelmét, mert az értékeink és a kollektív biztonságunk forog a kockán”

– hívta fel a figyelmet.

Mint mondta, Ukrajnának több támogatásra és pénzre van szüksége, különösen most, hogy Észak-Korea is csatlakozott a háborús erőfeszítésekhez, valamint Kína, illetve Irán is segíti Oroszországot. Az orosz elnök fizet a támogatásért, például a rakétatechnológia Észak-Koreába való szállítása révén, ami szintén fenyegetést jelent a Nyugat számára. Továbbá fel kell pörgetni a védelmi ipart, és a NATO és az EU szoros együttműködésében meg kell erősíteni a transzatlanti ipari bázist, annak érdekében, hogy „feltöltött készletekkel nézzünk szembe bármilyen ellenféllel” – hangoztatta.

Hozzátette: a védelmi ipari termelésbe való befektetések növelése elengedhetetlen ahhoz, hogy a védelmi elrettentő erő hosszú távon is biztosítva legyen.

A nagy hatótávolságú nyugati fegyverek oroszországi célpontok elleni bevetésével kapcsolatban úgy vélekedett:

a szövetségesek által Ukrajnába szállított fegyverrendszerek használatára „legjobb, ha nem írnak elő korlátozásokat”.

Oroszország, Kína, Észak-Korea és Irán kapcsolatairól szólva elmondta: „Borzasztó tény, hogy ez a négy ország együttműködik, de hogy pontosan milyen pszichológia van közöttük, azt nem mindig lehet felmérni”.

Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy ezen országok „szövetségének” globális hatása alakult ki, ami azt jelenti, hogy a transzatlanti, az euroatlanti színtér, de az indiai-csendes-óceáni térség is egyre jobban összekapcsolódik.

Ami most itt történik, az most már fenyegetést jelent Japánra, Dél-Koreára és az Egyesült Államokra is – figyelmeztetett Rutte.

Ezer napja tart az orosz–ukrán háború, a helyzet pedig óráról órára rosszabb. Joe Biden távozó amerikai elnök ugyanis engedélyezte az ukránoknak, hogy nagy hatótávolságú amerikai rakétákkal támadjanak orosz területeket. A háborús tervek mellett ráadásul több brüsszeli vezető is kiállt. Szakértők szerint ez világháborúhoz is vezethet, Oroszország ugyanis közölte: ha Ukrajna nagy hatótávolságú nyugati rakétákat használ, akkor ők nukleáris fegyvereket vethetnek be.

Tűzoltók dolgoztak egy kigyulladt lakóépületnél Mikolajivban. Az orosz támadások miatt itt is óriási a pusztítás: rengeteg ház semmisült meg, nagyon sokan megsebesültek – számolt be az M1 Híradó.

Ukrajna keleti részén ez szinte mindennapos látvány. Harkivban, amely mindössze 30 kilométerre van az orosz határtól, a gyerekek most föld alatti iskolába járnak.

Ezer napja tart a háború Oroszország és Ukrajna között. A konfliktus egyre véresebb, több tízezer civil áldozat mellett legalább egymillió katona esett el vagy sebesült meg a fronton. Ez a szám pedig napról napra tovább nő.

A béketárgyalások még nem kezdődtek meg. A napokban ráadásul ismét fordulóponthoz érkezett a konfliktus.

Joe Biden ugyanis zöld utat adott Ukrajnának, hogy amerikai gyártmányú, nagy hatótávolságú rakétákat használjon Oroszország területén lévő célpontok ellen. Szakértők szerint ez világháborúhoz is vezethet.

Ennek ellenére a német, a holland és a francia diplomácia vezetője is üdvözölte Joe Biden döntését. Nemrég pedig a francia elnök közölte: egyetért az amerikai elnökkel.

„Úgy vélem, kötelességünk segíteni Ukrajnát az ellenállásban. Ez az ellenállás háborúja, hogy megvédje a területét. Ezt egy olyan mélyreható változás is kiváltotta, amelyet nem szabad alábecsülni, nevezetesen az észak-koreai csapatok bevonása Oroszország mellett” – mondta Emmanuel Macron.

A háború ezer napjáról kedden az Európai Parlamentben is megemlékeztek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is felszólalt. Nem sokkal korábban pedig közösségi oldalán írt arról: minden nap arra kérik a világot, hogy legyen elég erős ahhoz, hogy megakadályozza az ukrán nép elleni támadásokat.

Ukrajna nyugati támogatásával azonban nem mindenki ért egyet.

A napokban a szlovák miniszterelnök is élesen bírálta az amerikai nagy hatótávolságú rakéták bevetését. Robert Fico szerint mindez a háború eszkalációjához vezet.

„Egyértelmű utasítást adtam mind a Szlovák Köztársaság külügyminiszterének, mind a védelmi miniszterének, hogy ne támogassák ezt az amerikai döntést, amely meghiúsítja a béketárgyalások megkezdését” – szögezte le Robert Fico.

Szijjártó Péter külügyminiszter pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt évtizedek legveszélyesebb két hónapja áll előttünk. Mint fogalmazott: az Egyesült Államokban a hivatalából két hónap múlva távozó elnökkel olyan döntéseket hozhatnak meg, amelyek világméretű katasztrófához vezetnek.

Egyre többen látják úgy: a békepárti Donald Trump nehéz helyzetbe kerülhet a Biden-adminisztráció döntése miatt.

Vlagyimir Putyin ugyanis korábban közölte: a rakéták bevetésének engedélyezésével az érintett országok maguk is az Oroszország elleni háború közvetlen résztvevőivé válnak. Nemrég pedig közölték: mostantól nukleáris fegyvereket vethet be Oroszország, ha Ukrajna nyugati, nagy hatótávolságú rakétákat használ ellenük.

„A nukleáris elrettentés célja annak biztosítása, hogy a potenciális ellenség megértse a megtorlás elkerülhetetlenségét az Orosz Föderáció és/vagy szövetségesei elleni agresszió esetén” – mondta a Kreml szóvivője.

Jól látható, hogy a háború ezredik napján tovább romlott a helyzet. Szakértők ráadásul arra hívták fel a figyelmet, ha a feszültség Donald Trump beiktatásáig tovább nő, az megnehezíteni majd a tárgyalások megkezdését, ezzel pedig a háború lezárása is eltolódhat.

Orbán Viktor miniszterelnök szerda reggelre összehívta a Védelmi Tanács ülését az ukrajnai háború legújabb fejleményei, illetve a konfliktus eszkalációjának fokozott veszélye miatt – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A Karmelita kolostorban a kormányfő, az illetékes miniszterek, államtitkárok valamint a nemzetbiztonsági főtanácsadó és a vezérkari főnök áttekintik a háborús helyzetet azután, hogy Washington engedélyezte: immár mélységi orosz területek ellen is bevethetnek nyugati fegyvereket.

A Védelmi Tanács ülésén értékelik az orosz döntést is, mellyel kibővítették azon katonai fenyegetések listáját, amelyek semlegesítése érdekében Moszkva megengedettnek tekinti nukleáris fegyverek alkalmazását – ismertette Havasi Bertalan.