Az ukránok szerint a harmadik világháború már elkezdődött

Zaluzsnij pénteken, az Ukrainszka Pravdának tett kijelentései nem csupán a hazai, de a nemzetközi közvéleményt is megrázták- írja a Magyar Nemzet. Szerinte hazája már egy nemzetközi konfliktus kellős közepén található, amit többek közt az iráni drónok, észak-koreai rakéták és kínai lövedékek orosz alkalmazása is alátámaszt: 

 – jelentette ki.

A kinyilatkoztatás egyértelműen a nyugati fegyverszállítmányok növelésére irányul:

Joe Biden lépését hamarosan London is követte, engedélyezve az Egyesült Királyság által gyártott Storm Shadow hosszú hatótávolságú rakéták bevetését, amelyek állítólag találatokat eredményeztek az oroszországi Kurszk régióban.

Erre válaszként Vlagyimir Putyin bejelentette Moszkva nukleáris doktrínájának frissítését, kijelentve, hogy „bármilyen” harmadik fél nukleáris hatalom által támogatott támadása Oroszország ellen, még ha nem is nukleáris jellegű, indokolttá teszi a nukleáris megtorlást a Kreml részéről.

Mikor a brit miniszterelnököt, Sir Keir Starmert arról kérdezték, hogy az Egyesült Királyság hivatalosan háborúban áll-e Oroszországgal, azt válaszolta: 

A világ politikai térképe folyamatosan átrendeződik, és az ukrajnai konfliktus olyan hatásokat idézhet elő, amelyek nem csupán regionális, hanem globális következményekkel is járhatnak. Ahogy Zaluzsnij figyelmeztetése rávilágít, a helyzet további támogatást és figyelmet igényel a nemzetközi közösség részéről annak érdekében, hogy a potenciálisan kiszélesedő konfliktusokat még idejében meg lehessen fékezni.

Európa hosszan tartó fenyegetéssel néz szembe, miután az Ukrajna elleni orosz invázió „már nem egy regionális háború” – figyelmeztetett szombaton Boris Pistorius német védelmi miniszter.

A tárcavezető rámutatott arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök már jó ideje teljesen a háborúra állította át országa gazdaságát. Kiemelte, hogy

Oroszország jelenleg annyi fegyvert és lőszert állít elő három hónap alatt, mint az egész Európai Unió egy év alatt.

A miniszter emlékeztetett Putyin egyik október végi beszédére, amelyben az orosz elnök egy „új világrendért” folyó „kibékíthetetlen harcról” beszélt, és amelyben magát már az Ukrajna elleni háború győzteseként láttatta.

„Javában folyik eközben a hibrid hadviselés dezinformációkkal és álhírekkel – jelentette ki Pistorius, aki az Észak-Rajna-Vesztfália tartományban lévő Arnsbergben beszélt egy olyan rendezvényen, amelyet a kormányzó Német Szociáldemokrata Párthoz (SPD) közel álló Friedrich Ebert Alapítvány szervezett.

„Biztonságunk sebezhető. Németországnak fokoznia kell a tempót, és többet befektetnie katonai képességeibe” – szögezte le a védelmi miniszter.
Olaf Scholz német kancellár pénteki berlini kijelentése szerint attól tart, hogy a ballisztikus rakétával ukrán célpont ellen előző nap intézett orosz csapás tovább mélyíti a konfliktust.

A több mint száz helyi politikus előtt tartott első kampánybeszédében Scholz fontosnak nevezte, hogy az ukrajnai háború ne szélesedjen ki Oroszország és a NATO közötti összecsapássá.

„A legfontosabb az óvatosság, emellett köteleztem el magam, és mindig is ezt tettem” – emelte ki. Hozzátette, hogy szociáldemokrata pártja, „az SPD az egyetlen olyan párt, amely ebben a nehéz kérdésben egyszerre tud megfontolt lenni és egyértelműen tovább támogatni Ukrajnát” .

Ezzel összefüggésben azt is hangsúlyozta, hogy elutasítja nagy hatótávolságú manőverező robotrepülőgépek átadását Ukrajnának.

Scholz bírálta az észak-koreai katonák bevetését is az ukrajnai hadszíntéren, akik szerinte az orosz elnök, Vlagyimir „Putyin birodalmi álmaiért” áldozzák az életüket.

Az orosz hadsereg meghiúsította az ukrán fegyveres erők 2025-re tervezett hadjáratát – jelentette ki Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter, amikor pénteken felkereste az orosz Észak katonai csoportosítás vezetési pontját.

„Az a harci munka, amelyet most itt elvégeztünk: a legjobb egységeik felőrlése és az a tény, hogy az előrenyomulás most felgyorsult (…), lényegében meghiúsította az egész 2025-ös hadjáratukat” – mondta Belouszov.

Az Alekszandr Lapin vezérezredes parancsnoksága alatt álló Északi csoportosítás katonái a belgorodi és brjanszki régió ukrajnai határai mentén, valamint a Kurszk megyében folyó összecsapásokban vesznek részt, továbbá az ukrajnai Harkiv és Szumi megyében harcolnak. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök este elismerte, hogy a nap folyamán korábban az Észak egyik vezetési pontját brit Storm Shadow manőverező repülőgépekkel és amerikai HIMARS rakétákkal támadták, egy kombinált csapás keretében. Közölte, hogy

a létesítmény külső őrségének és kiszolgáló személyzetének körében voltak halottak és sebesültek, a parancsnoki és az operatív állományban viszont nem.

Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig több mint 34 690 embert, 215 harckocsit, 147 gyalogsági harcjárművet, 120 páncélozott személyszállító járművet, 1190 páncélozott harcjárművet, 992 gépkocsit, 296 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek.

Az orosz védelmi minisztérium pénteken a donyecki régióban lévő Novodmitrivka elfoglalásáról tett bejelentést, és azt közölte, hogy a november 16-22. közötti időszakban összesen hat települést „szabadított fel”.

Az orosz heti hadijelentés szerint az orosz hadsereg egy tömeges és harminc csoportos csapást hajtott végre precíziós fegyverekkel, köztük a Kinzsal hiperszonikus rakétával, valamint drónokkal az ukrán hadi- és a hadsereget ellátó energetikai ipari létesítményeire, katonai repülőterek infrastruktúrájára, drónösszeszerelő és -tároló objektumokra, fegyver-, lőszer- és üzemanyagraktárokra, valamint az ukrán hadsereg és külföldi „zsoldosok” telepítési pontjaira.

A tárca közölte, hogy csütörtökön csapás érte az ukrán hadiipari komplexum egyik dnyepropetrovszki (ukránul: dnyiprói) létesítményét, amelynek során első alkalommal alkalmaztak sikeresen harci körülmények között Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát, nukleáris fegyverzet nélküli, hiperszonikus felszereltségben. A jelentés értelmében az összes harci blokk elérte célját.

Vlagyimir Rogov, az Új Régiók Integrációkoordinációs Tanácsának társelnöke a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy Dnyipróban az Oresnyik közepes hatótávolságú hiperszonikus ballisztikus rakéta az 1951-ben alapított Makarov Déli Gépgyártó Üzemet (Juzsmas) támadta, és olyan műhelyeket talált el, ahol rakétákat és harci drónokat állítottak elő. Mint mondta, a pusztítás mértékét pontosítják.

A pénteken közzétett hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt hét nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és 117 ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint a nevezett időszakban

csaknem 14 ezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, 82 pedig megadta magát, közülük 52-en a kurszki régióban.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt hét folyamán az Ukrajnában megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között egy amerikai HIMARS sorozatvetőt, 18 harckocsit – köztük két német Leopardot – és 134 egyéb páncélozott harcjárművet – köztük négy amerikai Bradley és egy német Marder gyalogsági harcjárművet -, egy Neptun nagy hatótávolságú irányított rakétát, öt amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, két brit Storm Shadow manőverező repülőgépet, 16 francia HAMMER irányított légibombát, HIMARS sorozatvetők 18 rakétáját, továbbá 642 repülőgép típusú drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken tüzérségi és dróntámadást. Kurszk megyében aknára hajtott egy személyépkocsi, amelyben egy házaspár ült. Az asszony a robbanás következtében helyszínen életét vesztette.

Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos bejelentette, hogy pénteken a kurszki régió 46 lakosa – köztük 12 gyerek -, akiket az augusztusi támadásuk nyomán az ukrán erők Ukrajnába vittek, visszatért Oroszországba.

Egy moszkvai bíróság távollétében előzetes letartóztatásba helyezte Alekszij Bibicsadze grúz „zsoldost” a kurszki régióban elkövetett terrorcselekmény és más bűncselekmények, köztük politikai és ideológiai gyűlöletből való indíttatású, közveszélyes módon elkövetett gyilkosság és gyilkossági kísérlet miatt.

Az ukrán katonai hírszerzés adatai szerint jelenleg csaknem 580 ezer orosz katona vesz részt az Ukrajna elleni szárazföldi harci cselekményekben, beleértve az oroszországi Kurszk megyét is – közölte Vadim Szkibickij vezérőrnagy, a védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének helyettes vezetője pénteken az Interfax-Ukrajina hírügynökséggel.

Hozzátette: az orosz gárda csapatainak csaknem 35 ezer fős harccsoportját telepítették Ukrajna ideiglenesen megszállt területeire.

A katonai hírszerzés sajtószolgálata közleményt adott ki pénteken, amelyben kifejtik, hogy információk szerint Oroszország előző nap valószínűleg Kedr (Cédrus) típusú rakétarendszerrel lőtt ki ballisztikus rakétát Dnyipro városára az asztraháni régióból, és a rakéta repülési ideje 15 perc volt a becsapódásig. A rakéta hat robbanófejjel volt felszerelve, mindegyikben hat kazettáslőszer volt. A Kedr rakétarendszer tesztelésére az oroszországi asztraháni régióbeli Kapusztyin Jar-i lőtéren került sor 2023 októberében és 2024 júniusában.

Az ukrán légierő csütörtökön azt közölte, hogy a Dnyipro elleni rakétatámadás során Oroszország – első ízben – interkontinentális ballisztikus rakétát vetett be. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön azt mondta, hogy az egyik legújabb fejlesztésű, Oresnyik elnevezésű közepes hatótávolságú rakétával támadták meg a kelet-ukrajnai várost. Az amerikai védelmi minisztérium később hivatalosan megerősítette, hogy Oroszország csütörtök reggel csapást mért Dnyipróra egy ballisztikus rakétával, amelyet a nukleáris robbanófejek szállítására készült RSZ-26 Rubezs interkontinentális ballisztikus rakétát alapul véve fejlesztettek ki – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Kirilo Budanov, a katonai hírszerzés főnöke egy panelbeszélgetésen arra mutatott rá, hogy a Kedr egy kísérleti jellegű rakétarendszer, amelyből eddig legfeljebb egy-két darab készült, azaz a sorozatgyártása még nem indult be. Szavai szerint az Oresnyik a kutatómunka során adott kódneve a rakétának. „Maga a rakétarendszer neve Kedr. Ez egy kísérleti rendszer, egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta, amely nukleáris töltethordozó” – magyarázta. Hozzátette: az, hogy nem nukleáris töltettel vetették be, egyrészt azt mutatja, hogy figyelmeztetésnek szánták, másrészt pedig azt, hogy „nem őrültek meg teljesen”.

Az ukrán elnöki hivatal pénteken a szokásos módon, a biztonsági szabályok betartásával működik – jelentette ki Szerhij Nyikiforov elnöki sajtótitkár. Ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy az ukrán parlament elnapolta pénteki ülését, miután olyan figyelmeztetést kapott, hogy fokozottan fennáll a veszélye a kijevi kormánynegyed elleni orosz csapásnak.

Andrij Bileckij, a 3. ukrán rohamdandár parancsnoka az Ukrajinszka Pravdának adott interjúban rámutatott arra, hogy Észak-Korea hadiipari komplexuma, amelynek képességeit Oroszország felhasználja az Ukrajna elleni háborúban, nagyobb veszélyt jelent, mint az észak-koreai katonák, akiket Oroszország bevet a harcokban. Szerinte még 50 ezer észak-koreai katona bevetése sem változtat gyökeresen a harctéri helyzeten. Súlyos problémának nevezte viszont azt, hogy Phenjan nagyjából annyi tüzérségi lőszert szállított Oroszországnak, mint amennyit Ukrajna összesen a NATO-országoktól kapott csaknem három év alatt.

A Donyeck megyei ügyészi hivatal közölte, hogy eljárást indított öt fogságba esett ukrán katona megölésének ügyében. „Hírszerzési információk szerint október 2-án az orosz erők katonái megrohamozták az ukrán csapatok állásait Vuhledar város közelében. Az offenzíva során a megszállók öt fegyvertelen ukrán védőt fogtak el. Egyiküket megölték egy erdősávban, négyet pedig kivittek az útra, ahol őket is agyonlőtték” – írta közleményében az ügyészség.

Tarasz Szemkiv, az ukrán főügyészség háborús bűntettekkel foglalkozó osztályának helyettes vezetője egy pénteki tévéműsorban elmondta, hogy hónapról hónapra egyre több ukrán hadifoglyot végeznek ki az oroszok. Szavai szerint októberben és novemberben 13 eljárást indítottak 54 ukrán hadifogoly megölése miatt, s ez az összes idén indított eljárás egyharmada. Kifejtette, hogy jelenleg 53 büntetőeljárásban vezeti a nyomozást az ügyészség 177 ukrán hadifogoly kivégzése miatt. A csaknem három éve tartó háború alatt a legtöbb ilyen háborús bűntettet idén jegyezték fel: 109 embert végeztek ki az oroszok, ami miatt 37 eljárás indult.

Az északkelet-ukrajnai Szumi megye kormányzói hivatala közölte, hogy kora reggel az orosz erők Sahíd drónokkal mértek csapást a megyeszékhely egyik lakóövezetére, aminek következtében az eddigi adatok szerint két ember vesztette életét, és 12-en megsérültek.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt 24 órában 190 összecsapásra került sor a frontvonalakon, a védők 79 orosz támadást vertek vissza Donyeck megyében, Pokrovszk és Kurakhove térségében, valamint harminc ellenséges támadást a kurszki régióban.