Az ukránok állítják, likvidáltak egy orosz zászlóaljat

Az ukrán erők visszavertek egy nagyszabású orosz rohamot az oroszországi kurszki területen, megsemmisítve egy teljes orosz zászlóaljat – jelentette ki Anasztaszija Bliscsik, a 47. ukrán különálló gépesített dandár szóvivője egy keddi tévéműsorban.

Az oroszok „öt-hat támadásban próbálták megrohamozni a lakott területeket Kurszk megyében, tíz páncélozott járművet azonban megsemmisítettek a 47. gépesített gyalogdandár katonái. Három orosz páncélost aknák robbantottak fel, FPV drónok és egy Sztuhna páncéltörő rakétarendszert segítségével pedig katonáink megsemmisítették a többi haditechnikai eszközt. A megszállók egy csoportját is felszámolták” – részletezte a szóvivő.

Hozzátette, hogy a csatatérről elmenekült orosz katonákat drónokkal keresik. Bliscsik fogalmazása szerint a kurszki térségben a helyzet általában nehéz, de az ukrán erők ellenőrzésük alatt tartják.

Az észak-koreai katonák kurszki jelenlétével kapcsolatban a szóvivő megjegyezte, hogy a 47. külön gépesített dandár az illetékességi területén még nem látott észak-koreai katonát.

„Nyilvánvalóan az ellenség még vár azzal, hogy harcba küldje őket” – jegyezte meg.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi oldalakon közzétett hétfő esti videoüzenetében kiemelte, hogy a kurszki területen az ukrán erők 50 ezer orosz katonát foglalnak le, akik ennek köszönhetően nem ukrán területen harcolnak.

Az Ukrinform hírügynökség beszámolt arról, hogy az önkéntesek első csoportja, akik Lengyelországban csatlakoztak az Ukrán Légióhoz, kedden aláírták a szolgálati szerződést a lublini ukrán főkonzulátuson lévő toborzóközpontban. Petro Horkusa, a toborzóközpont szóvivője sajtótájékoztatóján elmondta, hogy eddig már több mint hatszázan jelentkeztek a légióba.

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter bejelentette, hogy a tárca stratégiai szerződést írt alá az ICEYE finn műholdgyártó és -üzemeltető vállalattal. „Ennek a szerződésnek köszönhetően hadseregünk hozzáférhet nagy pontosságú műholdképekhez a harcterület teljes lefedésével” – emelte ki.

Umerov szerint a parancsnokság képes lesz önállóan meghatározni a kiemelt felügyeleti zónákat, és gyorsan fogadni tudja a naprakész adatokat az ICEYE műholdrendszeren keresztül. „A fejlett űrfelderítési technológiák bevezetésével olyan technológiai előnyre teszünk szert, amely fokozza a harckészültséget és védi katonáinkat” – tette hozzá a miniszter.

Herman Szmetanyin, a stratégiai iparágakért felelős miniszter bejelentette, hogy Ukrajna 2025-ben rekordösszeget, több mint 55 milliárd hrivnyát (514 milliárd forint) szán fegyverek és katonai felszerelések gyártására.

A teljes összegből 54,55 milliárd hrivnyát (509,58 milliárd forint) fordítanak a termelés fejlesztésére, új technológiák bevezetésére és a védelmi vállalkozások kapacitásának növelésére, ami 3,5 milliárd hrivnyával (32,7 milliárd forint) haladja meg a mintegy 51 milliárd hrivnyás (476 milliárd forint) idei költségvetést.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 713 ezret. Hétfőn csaknem kétezer orosz katonát semlegesítettek az ukrán erők, ezenfelül megsemmisítettek 23 orosz harckocsit, 38 tüzérségi fegyvert és 61 drónt is.

Három rakétával, 110 drónnal és irányított légibombákkal támadta Ukrajnát az orosz hadsereg keddre virradóra – közölte az ukrán légierő.

A hivatalos közlemény szerint az Oroszország a Belgorodi megyéből Sz-300-as légvédelmi rakétával támadta Harkivot, a Kurszki megyéből két irányított rakétával támadta Csernyihiv térségét, valamint irányított bombákkal csapott le Szumi és Harkiv környékére. A drónokat több hullámban indították.

A jelentés nem szól áldozatokról, sem anyagi károkról. Ugyanakkor az Ukrajinszka pravda hírportál a Kijevi katonai közigazgatás vezetőjére, Ruszlan Kravcsenko megyei kormányzóra hivatkozva azt közölte, hogy a megye egyik településén a lelőtt drónok roncsai 10 épületben károkat okoztak.

„A kritikus és lakossági infrastruktúrát nem érte találat”

– írta a kormányzó.

Az Unian hírügynökség közlése szerint tegnap Krivij Rihben egy ötszintes lakóházat ért orosz rakétacsapásban egy édesanya és három gyermeke – a legkisebb két hónapos volt – vesztette életét. Egy teljes lépcsőház romba dőlt, 14 lakó megsebesült, a környéken összesen 40 többszintes épületben keletkeztek károk a robbanás következtében.

Az orosz támadásoknak egyre gyakrabban válnak célpontjaivá civil létesítmények, épületek Ukrajnában, ami megkérdőjelezi Moszkvának azokat a sorozatos nyilatkozatait, hogy készen állna a háború diplomáciai úton történő lezárására – mutatott rá Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn a közösségi oldalakon közzétett nyilatkozatában.

Az államfő így reagált arra, hogy hétfőn újabb orosz rakétacsapás érte szülővárosát, a Dnyipropetrovszk megyei Krivij Rihet, ahol találatot kapott több mint negyven többlakásos ház is. Egy ilyen lakóháznak az egyik lépcsőházához tartozó összes lakás megsemmisült az elsőtől az ötödik szintig. A hatóságok eddig 12 sebesültről tudnak – köztük két gyermekről – de a mentés még tart, mert lehetnek emberek a romok alatt.

Zelenszkij ismételten hangsúlyozta: Ukrajnának fegyverekre van szüksége ahhoz, hogy „megvédje magát az orosz terrortól”, a világközösségtől pedig erőteljesebb támogatásra. „Elvi döntések és Ukrajna erőteljes támogatása nélkül Oroszország nincs ösztönözve arra, hogy a békére törekedjen” – mutatott rá.

Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos azt írta a Telegramon, hogy Oroszország vélhetően újabb háborús bűntettet követett el: a kurszki régióban interneten közzétett információk szerint orosz katonák agyonlőttek két fegyvertelen ukrán hadifoglyot. „A hadifoglyokat mindig meg kell védeni, különösen az erőszakos cselekményektől, de Oroszország ismét háborús bűnt követett el, ami súlyosan megsérti a genfi egyezményeket és a nemzetközi humanitárius jogot” – írta az ombudsman. Közölte, hogy az ügyben levelet küldött az ENSZ-nek és a Nemzetközi Vöröskeresztnek.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy az egyik esetről november 9-én az egyik Telegram-csatornán jelent meg egy videófelvétel, amelyen látható, hogyan fogtak el orosz katonák egy megsebesült ukrán katonát. A földön fekvő fegyvertelen foglyukat automata fegyverekkel lőtték le. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a főügyészség vizsgálatot indított háborús bűntett elkövetésének gyanújával. A főügyészség megjegyezte, hogy gyors ütemben növekszik a fogságba esett ukrán katonák meggyilkolása. A rendfenntartók már 49 büntetőeljárást indítottak 124 hadifogoly harctéri meggyilkolásának ügyében.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők parancsnoka a Facebookon arról tájékoztatott, hogy meglátogatta a kurszki térségben harcoló egységeket, ahol a parancsnokokkal együtt a harci műveletek megszervezésén és a tüzérségi támadások hatékonyságának növelésén dolgozott. Közölte, hogy az oroszok próbálják kiszorítani az ukrán erőket a kurszki régióból, és egyre mélyebbre nyomulnak az ukrán csapatok ellenőrzése alatt álló területre.

Az ukrán katonai hírszerzés a honlapján közölte, hogy októberben Oroszország több mint kétezer drónt vetett be Ukrajna ellen. A hírszerzés szerint ezeknek körülbelül a fele csalétek volt, amelynek nincs robbanótöltete, s amellyel az ellenség túl akarja terhelni az ukrán légvédelmet.

Kora délután a légierő figyelmeztetett, hogy újabb orosz drónokat észleltek kelet felől a főváros, Kijev és térsége felé haladni.

A hírszerzés beszámolt még arról, hogy leégett Moszkva környékén az orosz légierő egyik Mi-24-es harci helikoptere. Azt nem közölték, hogy kinek a támadása nyomán gyulladt ki, de megjegyezték, hogy az „Ukrajna ellen elkövetett minden háborús bűnért a megszálló méltányos büntetést kap”.

Andrij Kovalenko, az Ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) alá tartozó Dezinformáció Elleni Központ vezetője hétfőn a Telegramon arra figyelmeztetett, hogy az orosz csapatok rakétákat halmoztak fel a repülőtereken egy Ukrajna elleni masszív támadássorozathoz.

Volodimir Zelenszkij államfő a szülővárosát, Krivij Rihet ért orosz rakétatámadásra a közösségi médiában reagálva rámutatott, hogy egyre gyakrabban válnak célponttá civil létesítmények.

„Oroszország kizárólag a háború folytatását akarja, és minden egyes csapása cáfolja az orosz nyilatkozatokat a diplomáciáról”

– fogalmazott.

Az ukrán légvédelem 46 drón lelövését erősítette meg, a jelentés szerint további 60 célpont eltűnt a radarokról, két drón pedig Fehéroroszország irányába elhagyta Ukrajna légterét.

Kim Dzsongün észak-koreai vezető kedden aláírta a Phenjan és Moszkva között június 19-én megkötött, az általános stratégiai partnerségről szóló szerződést, amelyet előző nap ratifikáltak államfői rendeletként – jelentette a KCNA északi-koreai hírügynökség.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt szombaton írta alá az Oroszország és Észak-Korea (KNDK) közötti átfogó stratégiai partnerségről szóló szerződés ratifikációs törvényét, miután az orosz parlament alsóháza október 24-én jóváhagyta a paktumot. A dokumentum a két ország között 2000. február 9-én megkötött barátsági, jószomszédi és együttműködési alapszerződést hivatott felváltani. Az új megállapodás a ratifikációs okmányok cseréjének időpontjától lép majd hatályba, és határozatlan időre szól.

A szerződés negyedik cikke kimondja, hogy amennyiben az egyik fél ellen egy másik állam vagy több ország fegyveres támadást intéz, és háborús állapotba kerül, akkor a másik fél azonnal katonai és egyéb segítséget nyújt neki, minden rendelkezésre álló eszközzel.

Amerikai, nyugat-európai és ukrajnai közlések szerint az orosz-észak-koreai átfogó védelmi megállapodás értelmében Phenjan csapatokat küldött szövetségesének.

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök azt közölte, hogy 11 ezer észak-koreai katona érkezett a dél-oroszországi kurszki régióba, ahová az ukrán csapatok augusztusban törtek be, az észak-koreai erők pedig már részt vesznek az ottani harcokban.