Az oroszok értesítették Amerikát a rakétatámadásról

Oroszország diplomáciai kockázatcsökkentési csatornákon keresztül előzetesen értesítette az Egyesült Államokat arról, hogy ballisztikus rakéta kilövésére készül Ukrajna felé – közölte az amerikai védelmi minisztérium helyettes szóvivője csütörtökön.

Sabrina Singh, a Pentagon napi sajtótájékoztatóján kísérleti jellegű közepes hatótávolságú ballisztikus rakétaként hivatkozott az eszközre, szemben a korábban említett interkontinentális ballisztikus rakéta meghatározással.

Úgy fogalmazott, hogy „új típusú halálos képességről volt szó, amit korábban még nem vetettek be hadszíntéren, így ez természetesen aggodalommal tölt el bennünket”.

A Pentagon ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a védelmi minisztérium nem lát arra utaló jelet, hogy Oroszország változtatott volna nukleáris erőinek állásain, ahogy az Egyesült Államok sem módosította nukleáris készültsége szintjén.

Csapást mért az orosz hadsereg az egyik legújabb közepes hatótávolságú, Oresnyik elnevezésű hiperszonikus rakétarendszerével a kelet-ukrajnai, dnyiprói Juzsmas rakétagyártó hadiipari üzemre – közölte csütörtök este televíziós bejelentésben Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Elmondta, hogy az Oresnyik (Mogyorós) harci körülmények között történő tesztelése válasz volt arra, hogy az ukrán hadsereg az oroszországi brjanszki régióra amerikai ATACMS rakétákkal, a kurszkira pedig brit Storm Shadow rakétákkal mért csapást.

Ezzel az orosz elnök szerint az Ukrajnában vívott háborúban megjelentek a globális jellegű elemek.

Putyin bejelentette, hogy az eszkalációra Oroszország tükörválaszt fog adni. Mint mondta, Moszkva a békés eszközöket részesíti előnyben, de kész az események bármilyen alakulására, „mindig lesz válasz”.

„Feljogosítva tartjuk magunkat arra, hogy fegyvereinket azoknak az országoknak a katonai létesítményei ellen alkalmazzuk, amelyek megengedik, hogy fegyvereiket a mi létesítményeink ellen használják”

– mondta Putyin.

„A legújabb rakétarendszereink további tesztjei során célként meghatározandó objektumokat az Oroszországi Föderációt érő biztonsági fenyegetések alapján fogjuk kijelölni” – tette hozzá. Közölte, hogy az Oresnyik ballisztikus rakéták 10 Mach sebességgel, azaz másodpercenként 2,5-3 kilométeres sebességgel támadnak. Putyin szerint a Juzsmast támadó rakéta hagyományos robbanótöltetet hordozott. Mint mondta, ennek a rakétarendszernek a harci tesztelése a NATO-országok agresszív fellépésére válaszul folyik.

Bejelentette, hogy Oroszország előzetesen fel fogja ajánlani az ukrán civileknek és a baráti országok állampolgárainak, hogy rakéták bevetése előtt hagyják el a veszélyzónát.

„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni. Azt javaslom, hogy azoknak az országoknak a vezető elitjei, amelyek katonai kontingenseik Oroszország elleni bevetésének terveit szövögetik, komolyan gondolják át ezt” – fogalmazott az orosz elnök. Hangot adott álláspontjának, hogy az Egyesült Államok hibát követett el a közepes és kisebb hatótávolságú rakéták betiltásáról kötött INF-egyezmény felmondásával.

Putyin elmondta, hogy kedden hat ATACMS rakéta, csütörtökön pedig egy Storm Shadow rendszer mért csapást Oroszország belsejében lévő célpontokra Kurszk és Brjanszk megyében. A brjanszki régióban egy lőszerraktárban keletkezett tűz, amelyet eloltottak, áldozatok és súlyos károk nélkül. A kurszki régióban a támadás egy orosz vezetési pont ellen irányult. Közölte, hogy a létesítmény külső őrségében és kiszolgáló személyzetében voltak halottak és sebesültek, a parancsnokok körében viszont nem.

Leszögezte, hogy a csapás során az ellenség céljai nem valósultak meg, a nagy hatótávolságú fegyverek bevetése nem képes befolyásolni a „különleges hadművelet” menetét.

A háború eszkalációját jelenti, hogy Oroszország atomtöltet hordozására is alkalmas interkontinentális ballisztikus rakétával támadta Ukrajnát – jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter csütörtökön.

A miniszter a dél-lengyelországi Chrzanówban tartott sajtóértekezletén az ukrán légierő csütörtök reggeli közlésére reagált, miszerint az orosz hadsereg az ukrajnai Dnyipro városának ipari és közmű-infrastruktúráját több különböző típusú – közöttük egy interkontinentális ballisztikus – rakétával (ICBM) támadta.

„Ez a konfliktus nagy eszkalációja, hiszen olyan rakétákról van szó, amelyekről tudjuk, milyen töltetet hordoznak szabály szerint” – fogalmazott Sikorski. Hozzátette: az ICBM bevetése újabb fázisát jelenti az Oroszország által Ukrajnával szemben folytatott háborúnak. Aláhúzta: eltökélt szándéka, hogy a háborút minél távolabb kell tartani Lengyelország határaitól. Megerősítette: az ukrajnai fejlemények miatt Lengyelország keleti részében csütörtök reggel ismét járőröztek a lengyel és a szövetséges vadászgépek.

Oroszország kedden aktualizálta nukleáris doktrínáját, lejjebb szállítva az atomfegyverek bevetésének küszöbét. Ukrajna előzőleg amerikai ATACMS rakétákkal csapást mért az orosz csapatok logisztikai raktárára a brjanszki régióban. Annak kapcsán, hogy Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Lengyelországban a redzikowói Aegis Ashore amerikai rakétavédelmi bázis már régóta kiemelt potenciális célpont az orosz fegyveres erők számára, Sikorski elmondta: ez nem számít semmilyen újdonságnak.

Oroszország „körülbelül 6 ezer nukleáris robbanófejjel rendelkezik, ami elegendő (készlet) ahhoz, hogy többszörösen elpusztítsa az egész Földet” – jegyezte meg a külügyminiszter.

Az északkelet-lengyelországi Redzikowóban múlt héten avatták fel az amerikai rakétavédelmi rendszer európai részét (EPAA) képező, a Lengyelországon kívüli esetleges célpontokat elsősorban az Iránból kilőtt rakétáktól védő bázist.

Wladyslaw Kosiniak-Kamysz kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter csütörtökön kijelentette: a bázis az Egyesült Államok hozzájárulását jelenti Európa és Észak-Amerika biztonságához. „Védeni fogjuk országaink, az észak-atlanti szövetség minden szegletét” – húzta alá. A tárcavezető megerősítette: az ukrajnai háború kitörése óta csaknem 10 ezerre nőtt a Lengyelországba telepített szövetséges katonák száma. Kosiniak-Kamysz az északnyugat-lengyelországi Szczecinben mondott beszédet abból az alkalomból, hogy az ott működő, a NATO gyorsreagálású erőit koordináló dán-lengyel-német vezetésű parancsnokság rotációs vezetését csütörtökön Dariusz Parylak lengyel tábornok vette át német kollégájától.

Légvédelmi rendszereket telepítenek az ország északkeleti részébe – jelentette be a honvédelmi miniszter. Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt mondta: az orosz–ukrán háború a legveszélyesebb szakaszába lépett, miután az ukránok engedélyt kaptak a nyugati hatalmaktól, hogy mélységben támadhassák Oroszország területét. Hangsúlyozta: a honvédség kijelölt erői jelenleg is készenlétben állnak, hogy minden eszközzel megvédjék Magyarország biztonságát.

Orbán Viktor azután, hogy szerdán összehívta a Védelmi Tanácsot, elmondta: Donald Trump győzelmével kézzelfogható közelségbe került a béke, de az ukránok nagy hatótávolságú rakétákkal lőttek orosz területeket, az oroszok pedig válaszul szigorúbb nukleáris doktrínát fogadtak el.

„A következő hetekben, hónapokban Magyarország minden tudására, eszközére, minden diplomáciai tapasztalatainkra szükség lesz, hogy ebből a háborúból továbbra is kimaradjunk. Mert hogy Magyarországnak ebből a háborúból továbbra is ki kell maradnia” – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.

A honvédelmi miniszter a közösségi oldalán már be is jelentette: elrendelte az újonnan beszerzett légtérellenőrzési és légtérvédelmi eszközök és az ezekre épített képességek északkeleti országrészbe telepítését. Szalay-Bobrovniczky Kristóf közölte: továbbra is bíznak abban, hogy mihamarabb béke lesz, de minden eshetőségre fel kell készülni.

„Ezekkel az eszközökkel képesek vagyunk növelni a légtérellenőrzés terén az észlelés pontosságát, és lerövidíthetjük a reagáláshoz szükséges időt. A Magyar Honvédség kijelölt erői jelenleg is készenlétben állnak. Minden erőnkkel, minden eszközünkkel védjük Magyarország és a magyar emberek biztonságát”

– mondta a honvédelmi miniszter.

Joe Biden még hivatalban lévő amerikai elnök úgy adott engedélyt a nagy hatótávolságú fegyverek bevetésére, hogy a megválasztott elnök, Donald Trump többször egyértelművé tette: véget akar vetni az orosz–ukrán háborúnak.

Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója és az Eurázsia Központ szakértője az M1-en arról beszélt, hogy a nagy hatótávolságú fegyverek komoly következményekkel járhatnak, ami remélhetőleg nem az atomfegyverek bevetése lesz. Hozzátette: most arra lehet számítani, hogy fokozódnak az orosz csapások az ukrán energetikai rendszer ellen.

„Oroszország ténylegesen csökkentette a küszöbét annak, hogy mikor és milyen körülmények mellett vetheti be nukleáris arzenálját, bár abban azért bízunk, hogy ez nem következik be, ugyanakkor arra fel lehet készülni, hogy az orosz csapások megerősödhetnek Ukrajna területén” – fogalmazott Seremet Sándor.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, Kaiser Ferenc a Kossuth Rádióban értékelte a kialakult helyzetet, azt mondta: orosz közlés szerint az ukránok hat rakétát indítottak, ebből ötöt még a levegőben megsemmisítettek. Kaiser Ferenc hozzátette: feltehetően ezekből a rakétákból nem kapott sokat Kijev, ezért csak a legfontosabb katonai célpontok, például repülőterek és lőszerraktárak ellen vetik be.

A Magyar Nemzet közben orosz hírügynökségi információkra alapozva azt írja: az oroszok a Pentagon költségvetési dokumentumait elemezve azt állapították meg, hogy Amerika az Ukrajnának adott rakétákat 2016-ban újította fel, hogy azok még további tíz évig használhatók legyenek, vagyis hamarosan használhatatlanná válnak. A lap úgy fogalmaz: az Egyesült Államok gyakorlatilag a saját hadseregét modernizálja az Ukrajnának nyújtott segítség ürügyén.