Az amerikaiak el akarják távolítani Zelenszkijt?

Washington mérlegeli az Ukrajna jelenlegi vezetésének megváltoztatására irányuló „legitim” lehetőségeket, amelyek közül az egyik az, hogy jövőre elnök- és parlamenti választásokat tartsanak Ukrajnában – közölte hétfőn az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR).

A közlemény szerint az amerikai külügyminisztérium már megkezdte a választási kampány elindításával kapcsolatos kérdések kidolgozását. Az SZVR azt állította, hogy a tervek szerint a folyamat két szakaszban zajlik majd. Először az ukrán társadalmat azzal szándékozzák ösztönözni, hogy „demokratizáló” alapítványok és agytrösztök közvetítésévek bedobnak egy erre vonatkozó kezdeményezést, majd pedig egy új Amerika-barát párt létrehozását indítványozzák.

„Az Egyesült Államok ösztönzésére a nyugati finanszírozású ukrán polgári aktivisták között megkezdődött egy új párt létrehozásának megvitatása, amelynek célja, hogy a közelgő választási kampányban elfoglalja az Amerika-barát rést” – áll a közleményben.

Az orosz kémszolgálat beszámolója szerint a jelöltek kiválasztását az amerikai diplomáciai tárca fogja koordinálni, a szavazást pedig amerikai nem kormányzati szervezetek ellenőrzik majd.

„A szomszédos ország és bábvezetőinek sorsáról továbbra is az amerikai hatóságok fognak dönteni” – hangoztatta az orosz hírszerző szolgálat.

Az orosz támadásoknak egyre gyakrabban válnak célpontjaivá civil létesítmények, épületek Ukrajnában, ami megkérdőjelezi Moszkvának azokat a sorozatos nyilatkozatait, hogy készen állna a háború diplomáciai úton történő lezárására – mutatott rá Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn a közösségi oldalakon közzétett nyilatkozatában.

Az államfő így reagált arra, hogy hétfőn újabb orosz rakétacsapás érte szülővárosát, a Dnyipropetrovszk megyei Krivij Rihet, ahol találatot kapott több mint negyven többlakásos ház is. Egy ilyen lakóháznak az egyik lépcsőházához tartozó összes lakás megsemmisült az elsőtől az ötödik szintig. A hatóságok eddig 12 sebesültről tudnak – köztük két gyermekről – de a mentés még tart, mert lehetnek emberek a romok alatt.

Zelenszkij ismételten hangsúlyozta: Ukrajnának fegyverekre van szüksége ahhoz, hogy „megvédje magát az orosz terrortól”, a világközösségtől pedig erőteljesebb támogatásra. „Elvi döntések és Ukrajna erőteljes támogatása nélkül Oroszország nincs ösztönözve arra, hogy a békére törekedjen” – mutatott rá.

Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos azt írta a Telegramon, hogy Oroszország vélhetően újabb háborús bűntettet követett el: a kurszki régióban interneten közzétett információk szerint orosz katonák agyonlőttek két fegyvertelen ukrán hadifoglyot. „A hadifoglyokat mindig meg kell védeni, különösen az erőszakos cselekményektől, de Oroszország ismét háborús bűnt követett el, ami súlyosan megsérti a genfi egyezményeket és a nemzetközi humanitárius jogot” – írta az ombudsman. Közölte, hogy az ügyben levelet küldött az ENSZ-nek és a Nemzetközi Vöröskeresztnek.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy az egyik esetről november 9-én az egyik Telegram-csatornán jelent meg egy videófelvétel, amelyen látható, hogyan fogtak el orosz katonák egy megsebesült ukrán katonát. A földön fekvő fegyvertelen foglyukat automata fegyverekkel lőtték le. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a főügyészség vizsgálatot indított háborús bűntett elkövetésének gyanújával. A főügyészség megjegyezte, hogy gyors ütemben növekszik a fogságba esett ukrán katonák meggyilkolása. A rendfenntartók már 49 büntetőeljárást indítottak 124 hadifogoly harctéri meggyilkolásának ügyében.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők parancsnoka a Facebookon arról tájékoztatott, hogy meglátogatta a kurszki térségben harcoló egységeket, ahol a parancsnokokkal együtt a harci műveletek megszervezésén és a tüzérségi támadások hatékonyságának növelésén dolgozott. Közölte, hogy az oroszok próbálják kiszorítani az ukrán erőket a kurszki régióból, és egyre mélyebbre nyomulnak az ukrán csapatok ellenőrzése alatt álló területre.

Az ukrán katonai hírszerzés a honlapján közölte, hogy októberben Oroszország több mint kétezer drónt vetett be Ukrajna ellen. A hírszerzés szerint ezeknek körülbelül a fele csalétek volt, amelynek nincs robbanótöltete, s amellyel az ellenség túl akarja terhelni az ukrán légvédelmet.

Kora délután a légierő figyelmeztetett, hogy újabb orosz drónokat észleltek kelet felől a főváros, Kijev és térsége felé haladni.

A hírszerzés beszámolt még arról, hogy leégett Moszkva környékén az orosz légierő egyik Mi-24-es harci helikoptere. Azt nem közölték, hogy kinek a támadása nyomán gyulladt ki, de megjegyezték, hogy az „Ukrajna ellen elkövetett minden háborús bűnért a megszálló méltányos büntetést kap”.

Andrij Kovalenko, az Ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) alá tartozó Dezinformáció Elleni Központ vezetője hétfőn a Telegramon arra figyelmeztetett, hogy az orosz csapatok rakétákat halmoztak fel a repülőtereken egy Ukrajna elleni masszív támadássorozathoz.

Elfoglalta az orosz hadsereg a harkivi régióban lévő Kolesznikivka települést – jelentette be hétfőn a moszkvai védelmi minisztérium.

A hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és Ukrajnában 12, a kurszki régióban hat ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében csaknem 1900, Kurszk irányában pedig több mint háromszáz ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

Vlagyimir Rogov, az Új Régiók Integrációkoordinációs Tanácsának társelnöke azt mondta a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy

az orosz hadsereg előretolt támadó egységei behatoltak a donyecki régióban lévő Kurahove keleti részébe. Szavai szerint a városban heves harcok folynak.

Vitalij Gancsev, az ukrajnai Harkiv megye Moszkva által kinevezett elöljárója azt mondta a RIA Novosztyinak, hogy az orosz hadsereg Kupjanszk irányában tovább nyomul előre, az Oszkil folyónál kiegyenesítve az arcvonalat, valamint Hluskivka és Borova felé.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap folyamán Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint egy Szapszan műveleti-harcászati rakétákat tesztelő helyszínt, több drónösszeszerelő üzemet, több lőszer- és üzemanyagraktárt, egy harckocsit, hét páncélozott harcjárművet, négy lengyel Krab 155 milliméteres önjáró tarackot, négy francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 39 repülőgép típusú drónt.

Kurszk irányában az orosz hadijelentés szerint az ukrán fél egyebek mellett egy harckocsit, egy gyalogsági és tíz egyéb páncélozott harcjárművet veszített. Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betörő ukrán erők 31 390 embert, 195 harckocsit, 127 gyalogsági harcjárművet, 109 páncélozott személyszállító járművet, 1110 páncélozott harcjárművet, 850 gépkocsit, 265 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek, köztük 11 amerikai gyártmányú HIMARS és hat MRLS típusút.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.

A Zaporizzsja megyei Vasziljivkában egy távirányítású repülőszerkezet a Tavrija-Energo áramszolgáltató vállalat három munkatársát sebesítette meg, akik éppen egy megrongált villanyvezeték helyreállításán dolgoztak.

Szaratov Gagarin nevét viselő repülőterének forgalmát ideiglenesen felfüggesztették. Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod megye kormányzója a Telegram-csatornáján közölte, hogy a hadművelet kezdete óta több mint tízezer óvóhelyet alakítottak ki a régióban. Pincéket alakítottak át, az udvarokon és parkokban pedig betonszerkezeteket helyeztek el. Gladkov szerint az eddigi költségek meghaladták az 500 millió rubelt (csaknem kétmilliárd forintot).

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) – bejelentése szerint – megakadályozta, hogy az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége (GUR) beszervezzen egy orosz pilótát, és rávegye, hogy mérgezze meg a vele együtt szolgáló legénység többi tagját, és dezertáljon egy, az elektronikai harcban használt Mi-8MTPR-1-es típusú helikopterrel. Az orosz elhárítás a tájékoztatás értelmében egyebek között ukrán légvédelmi állások hollétéről szerzett tudomást, amelyeket tűz alá vettek.

Tavaly augusztusban az ukrán katonai hírszerzésnek sikerült rávennie egy Makszim Kuzminov nevű helikopterpilótát, hogy egy Mi-8-assal átálljon. Kuzminov szökés közben két bajtársát agyonlőtte. Kuzminov holttestét idén februárban a spanyolországi Villajoyos városban találták meg.

Egy moszkvai kerületi bíróság hétfőn – távollétében – elrendelte Hejkel ben Mahfud, a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) tunéziai bírájának letartóztatását a törvénytelen fogva tartásról szóló orosz törvénycikk értelmében. Ben Mahmud két másik ICC-bíró, Rosario Salvatore Aitala és Sergio Gerardo Ugalde Godínez együttműködésével júniusban elfogatóparancsot adott ki Szergej Sojgu volt orosz védelmi miniszter és Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök ellen, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények gyanúja alapján, az orosz hadseregnek ukrajnai energetikai létesítményekre mért csapásai miatt.

Tavaly márciusban az ICC Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi biztos ellen adott ki ugyancsak elfogatóparancsot. Oroszország büntetőeljárást indított Mahfud, Aitala, Godínez és Tomoko Akane bíró, valamint Karim Khan főügyész ellen azon a címen, hogy elfogatásra és támadásra készültek egy állam képviselője ellen.

Moszkva nem ismeri el az ICC joghatóságát, ahogyan Washington és Peking sem.