Zelenszkij szerint ekkor lesz béke

Ukrajna meghívása a NATO-ba lépést jelentene a béke felé, mert ezzel Oroszország geopolitikai vereséget szenvedne – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán Dubrovnikban, az Ukrajna-Délkelet-Európa csúcstalálkozón.

„Ukrajnának van helye a NATO-ban? Ha igen, akkor (Vlagyimir) Putyin elveszíti a geopolitikai csatát. Oroszországnak el kell fogadnia, hogy Európának vannak határai, vannak független államok, amelyeknek joguk van megválasztani a jövőjüket” – mondta Zelenszkij a konferencia kezdetén tartott üdvözlő beszédében.

Úgy vélte: a békéhez a leggyorsabb út Ukrajna NATO-tagságán keresztül vezet. „Geopolitikai biztonság nélkül lehetetlen békét elérni” – szögezte le.

Kiemelte:

az év végére valós kilátások vannak a békére.

„Októberben, novemberben és decemberben valódi esélyünk van arra, hogy a dolgok a béke és az állandó stabilitás felé mozduljanak. A csatatéren kialakult helyzet lehetőséget ad nekünk erre. Merész döntéseket kell hoznunk” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy számítanak Joe Biden amerikai elnök vezetésére, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Olaszország erős és bölcs lépéseire, hogy biztonságot és békét hozhassanak Európába.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő rámutatott: Dubrovnik olyan város, amely a horvát diplomácia bölcsője és a szabadság világítótornya.

A város, amely a közelmúltban háborút, pusztítást élt át, ma élvezi a békét, a jólétet és a haladást. „Pontosan ezt a jövőt akarjuk Ukrajnának is” – mondta.

Úgy értékelte: Ukrajna orosz agresszió elleni harcának támogatása nem csak a túlélésükért küzdő emberekkel való szolidaritás kérdése.

„Ez egyben mindannyiunk számára kulcsfontosságú geopolitikai és biztonsági érdek” – fogalmazott Plenkovic. Hozzátette: Oroszország nemcsak Ukrajnát támadta meg, hanem aláásta az európai biztonság alapjait is, megsértve a nemzetközi jog és a nemzetközi rend fő elveit.

Kiemelte:

az orosz agresszió támadás minden állam szuverén joga ellen, hogy megválassza saját politikai útját és partnereit, ami az európai stabilitás alapját jelenti a hidegháború után.

A csúcstalálkozó végén a résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el, amely tartalmazza az Ukrajna elleni orosz agresszió elítélését, Ukrajna területi integritásának, Kijev euroatlanti integrációjának, Ukrajna energiabiztonságának és a háború utáni újjáépítésének támogatását, valamint az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények elkövetőinek megbüntetését.

A csúcstalálkozó előtt Plenkovic és Zelenszkij kétoldalú megbeszélést tartott, valamint aláírta a Horvátország és Ukrajna közötti hosszú távú együttműködésről és támogatásról szóló megállapodást, amely hivatalos szintre emeli a két ország között már meglévő együttműködést.

A dubrovniki csúcstalálkozó a harmadik ilyen formátumú csúcstalálkozó, miután az elsőt 2022 augusztusában Athénban, a másodikat 2024 februárjában Tiranában tartották meg. A találkozó fő célja, hogy demonstrálja a délkelet-európai országok szolidaritását és támogatását Ukrajna iránt, amely két és fél éve küzd az orosz agresszió ellen.

A konferencia résztvevői között volt Natasa Pirc Musar szlovén, Aleksandar Vucic szerb, Vjosa Osmani koszovói, Jakov Milatovic montenegrói elnök, továbbá Kiriákosz Micotákisz görög, Dimitar Glavcsev bolgár, Edi Rama albán, Borjana Kristo boszniai, és Hrisztijan Mickoszki észak-macedón miniszterelnök. Moldovia, Törökország, Románia külügyminiszteri szinten képviseltette magát.

Reményét fejezte ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott kijevi megbeszélése után, hogy a szövetség országai változtatnak álláspontjukon Ukrajna légterének védelmével kapcsolatban.

A NATO-főtitkárral folytatott megbeszélést követő sajtótájékoztatón Zelenszkij azt mondta, hogy nem lát alapvető különbséget Izrael légterének védelmének kérdésében – ahol a szövetségesek iráni rakéták és drónok lelövésében segítenek – és az ukrán légtér biztonságának szavatolásában.

„Ma az ukrán légvédelem iránti igényekről és a szomszédokkal folytatott párbeszédről beszéltünk. Látjuk, hogy a Közel-Keleten meg tudják védeni az emberek életét a szövetségesek egységének köszönhetően. Az iráni rakéták közös lelövése semmiben sem különbözik az orosz rakéták, illetve az orosz és az iráni rezsimet egyesítő iráni gyártású Sahid drónok lelövésétől”

– hangsúlyozta az elnök. Leszögezte: változást vár a NATO-nak az ukrán légtér védelméhez való hozzáállásában. „Régiónkban a partnereink részéről nagyobb elkötelezettségre van szükség ahhoz, hogy véget vessünk az orosz terrornak” – mondta.

A NATO-főtitkár ugyanerre a kérdésre válaszolva kitérő választ adott az orosz rakéták Ukrajna feletti lelövésének lehetőségéről. Zelenszkij azonban kiegészítette őt egy rövid mondattal:

„a szövetségesek nem állnak készen az ukrán égbolt védelmére”.

Rutte a sajtótájékoztatón elmondta, hogy megvitatta az ukrán elnökkel azokat a területeket, ahol Ukrajnának további támogatásra van szüksége, és arról is egyeztettek, hogy a NATO hogyan tudja azt biztosítani„. Hangsúlyozta, hogy a szövetség kiemelt feladata Ukrajna megsegítése mellett a NATO-országok fegyverkészletének feltöltése.

„Az ipari termelés növelése Ukrajna támogatására és az arzenálunk feltöltésére szolgál, és ez lesz számomra a prioritás” – szögezte le. Rutte főtitkár szerint Ukrajna belső potenciálja csak befektetésekkel és innovációval erősíthető.

Az ukrán erők csapást mértek szerdára virradó éjszaka egy irányított légibombákat és észak-koreai lőszereket is tároló raktárra az oroszországi brjanszki régióban – közölte az ukrán vezérkar a Telegramon.

A jelentés szerint a helyszínen történt robbanásokat követően a helyi hatóságok elzárták az utakat a raktár környékén. Az ukrán hadvezetés még tisztázza a támadás eredményeit. A vezérkar megjegyezte, hogy az ilyen raktárakra mért csapások komoly logisztikai problémákat okoznak az orosz hadseregnek, és jelentősen csökkentik a megszálló erők támadóképességét.

Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója közölte, hogy a reggeli orosz dróntámadásban Herszon városában életét vesztette egy idős férfi, miközben kerékpáron haladt a megyeszékhely egyik utcáján.

Az orosz erők drónnal robbanóanyagot dobtak a városra

– tette hozzá. A megye kormányzói hivatala arról is hírt adott, hogy az éj folyamán az orosz hadsereg egy egészségügyi és szociális intézményre mért csapást a régióban lévő Sztepanyivkában, a támadásban egy 24 éves és egy 31 éves ápolónő sebesült meg.

Az ukrán energiaügyi minisztérium arról számolt be, hogy az Ukrajna egészére kiterjedő orosz háború kezdete óta Japán 12 humanitárius szállítmányt küldött Ukrajnába, ezek között 256 hordozható erőművet, valamint gázturbinákat, transzformátorokat, generátorokat és egyéb szükséges energetikai berendezéseket.

Kuninori Matsuda, Japán kijevi nagykövete közölte, hogy országa hamarosan újabb hasonló segélyszállítmányt küld a téli fűtési szezonra. Az ukrán hatóságok a nyugat-ukrajnai Rivnében lelepleztek egy újabb hálózatot, amely orvosi okmányokat hamisított hadköteles korú férfiak részére, hogy felmentést kapjanak a katonai szolgálat alól – hozta nyilvánosságra az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a főügyészség.

A bűnszervezetet egy helyi ingatlaniroda vezetője irányította két munkatársával együtt, akik 26 egészségügyi dolgozót és az alkalmasságot vizsgáló regionális bizottság több tagját vonták be a bűncselekménybe.

Az elkövetők 15-20 ezer dollárt kértek a hamis orvosi dokumentumokért.

Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő arról tájékoztatott, hogy az ukrán parlament határozatot hozott a mozgósítás megszüntetéséről azon 25 év alatti, hadköteles férfiak esetében, akiket békeidőben alkalmatlannak ítéltek a szolgálatra, de háborús időkben korlátozottan alkalmasak. Közölte, hogy az előterjesztést 311 képviselő szavazta meg a 450 fős törvényhozásban.

A 18-25 éves, korlátozottan alkalmas és jelenleg szolgálatot teljesítő férfiak leszerelését ugyanakkor egyelőre nem írja elő a jogszabály, mivel ezt a nemzetbiztonsági bizottság a szavazást megelőző napon törölte a törvénytervezetből.