Új migránspolitikát hirdet az olasz kormány

A római kormány hétfő esti ülésén törvényerejű rendelettel határozta meg a biztonságosnak számító országok listáját. A Meloni-kormány az intézkedéssel felülbírálta a bíróságok korábbi döntését az albániai táborokban elhelyezett migránsok szabadon engedéséről.

Egy migráns az olaszországi Lampedusa sziget kikötőjébe tartó autóbusz ablakán néz ki 2023. szeptember 16-án (Fotó: AFP)

A migráció és a menedékkérelmi eljárás szabályozását érintő kormányrendelet rögzítette, mely származási országokat tartják biztonságosnak. Ugyanezt eddig a külügyi és belügyi tárca szabta meg, de a minisztériumi rendelkezések nem voltak elegendőek az olasz bíróságok értelmezése szerint. 

Az október 11-én megnyitott táborokban elhelyezett első csoportot, tizenkét embert visszaszállították Olaszországba, miután az illetékes római bíróság nem engedélyezte feltartóztatásukat. 
Egyiptomi és bangladesi férfiakról volt szó, és a bíróság úgy ítélte meg, hogy sem Egyiptom, sem Banglades nem számít biztonságos országnak, ezért menedékkérőknek számítanak, tehát miután benyújtják menedékkérelmüket, szabadon mozoghatnak Olaszország területén. 

A kormányülést követő sajtótájékoztatón a belügyminiszter, Matteo Piantedosi elmondta, hogy a listán eredetileg szereplő 22 ország helyett 19 maradt a rendeletben. Kamerunt, Kolumbiát és Nigériát leszedték a biztonságos országok listájáról az uniós állásfoglalás szerint. 
Piantedosi hangoztatta, hogy Olaszország „úttörő" szerepet tölt be, mivel egyrészt tiszteletben tartja az európai előírásokat, másrészt előrevetíti a 2026 júniusától életbe lépő migrációs és menekültügyi paktumot, amely módosítani fogja az országok biztonságának meghatározását. 

Újságírói kérdésre megjegyezte, hogy az albániai táborok fenntartása semmivel sem kerül többe mint a bevándorlók olaszországi ellátása, szállítása, elhelyezése, ami a belügyi tárcának évi 1,7 milliárd euróba kerül. 
Carlo Nordio igazságügyi miniszter szerint az olasz bíróságok egyszerűen rosszul értelmezték az uniós jogszabályokat. 
Antonio Mantovano, a miniszterelnöki hivatalt vezető államtitkár reményét fejezte ki, hogy a rendelet véget vet a vitáknak, és az albániai táborok folytathatják működésüket a következő csoport odaszállításával. Kifejtette, hogy jelenleg Albánia, Algéria, Banglades, Bosznia-Hercegovina, a Zöld-foki Köztársaság, Elefántcsontpart, Egyiptom, Gambia, Georgia, Ghána, Koszovó, Észak-Macedónia, Marokkó, Montenegró, Peru, Szenegál, Szerbia, Srí Lanka és Tunézia számít biztonságosnak. 
A listát a kormány félévente felülvizsgálja. 
Giorgia Meloni olasz kormányfő hétfőn úgy nyilatkozott, kormánya elkötelezte magát a határok védelme mellett, „Olaszországba kizárólag törvényesen lehet belépni”. Elsődlegesnek nevezte az emberkereskedők elleni küzdelmet.

Az albániai táborok megnyitása, majd a migránsok visszaszállítása Olaszországba vitához vezetett a kormány és az ügyészség között annyira, hogy Antonio Tajani miniszterelnök-helyettes szerint az ügyészek úgy támadják a kormányfő Giorgia Melonit, mint Berlusconival tették.

Antonio Tajani, a Hajrá Olaszország (FI) kormánypárt vezetője a Corriere della Sera napilapban hétfőn kijelentette, „tegnap Silviót, ma Giorgiát támadja az ügyészség ugyanazon szárnya”.

A szenátus elnöke, Ignazio La Russa a La Repubblica című lapnak nyilatkozva hangoztatta, hogy az ügyészségnek tudomásul kell vennie, hogy a jobboldal van kormányon.

A kérdésben az államfő Sergio Mattarella is felszólalt hangsúlyozva, hogy a hatalmi ágakat „nem korlátozhatja saját világszemléletük, ami töréshez és megosztottsághoz vezet”.

A déli Bari városában vasárnap este mondott beszédében az államfő, aki maga is jogász, a hatalmi ágak együttműködését szorgalmazta kijelentve, hogy minden intézmény az ország közössége egészét képviseli.

Mattarella az ügyészségek és a kormány közötti feszültségre reagált, ami az albániai táborok megnyitását követően alakult ki.

A kormány október 11-én migránsközpontokat nyitott Albániában, de az ott elhelyezett első csoportból senki sem maradt a táborokban, mivel az illetékes római bíróság nem engedélyezte a bevándorlók albániai elhelyezését.

A tizenkét egyiptomi és bangladesi férfit már át is szállították Olaszországba. Jelenleg Bari migránstáborában vannak. A bíróság szerint sem Egyiptom, sem Banglades nem számít biztonságos országnak, ezért menedékkérőknek számítanak, tehát

miután benyújtják menedékkérelmüket, szabadon mozoghatnak majd Olaszország területén.

A római belügyminisztérium a két országot májusban biztonságosnak nyilvánította, de a bírói határozat szerint az uniós jogszabályok ebben az esetben felülírják a nemzeti tárca határozatát. Az Európai Bíróság egy állásfoglalása szerint egy unión kívüli országot csak akkor lehet biztonságosnak nyilvánítani, ha annak egész területe annak számít.

Carlo Nordio igazságügyi miniszter „abnormálisnak” nevezte a bírói döntést. Jogorvoslatot jelentett be, amelyet a tervek szerint a hétfő esti kormányülésen fogadnak el. A tárcavezető megjegyezte,

nem a jogászok dolga eldönteni, melyik ország számít biztonságosnak.

Az olasz bírók és ügyészek országos egyesületének (ANM) elnöke, Giuseppe Santalucia elfogadhatatlannak nevezte a miniszter kijelentéseit, és aggodalmát fejezte ki, úgy vélve, hogy a bírókkal és ügyészekkel szembeni „agresszív hangvétel” precedens nélküli.

Ezzel egy időben az Il Tempo napilap hozzájutott Marco Patarnellónak, a Semmítőszék ügyészhelyettesének elektronikus leveléhez, amelyet a kormányfő, Giorgia Meloni is közzétett közösségi oldalain.

Patarnello azt írta, „Meloni ellen nem folyik vizsgálat, tehát nem személyes érdek motiválja, hanem politikai meggyőződés, és ez még erősebbé teszi és cselekedeteit ezért még veszélyesebbé”. Patarnello hozzátette: Meloni még Berlusconinál is veszélyesebb, „ezért megoldást kell találni”.

Giorgia Meloni úgy reagált,

„íme a demokratikus ügyészség egyik képviselője”.

Az ügyész Silvio Berlusconi volt kormányfő és az ügyészségek közötti küzdelemre utalt, amely a kilencvenes évekbeli Tiszta Kezek vizsgálatsorozattól egészen 2013-ig tartott, amikor Berlusconit első alkalommal jogerősen elítélték adócsalás címén. Berlusconi első kormányának bukásához 1995-ben a vele szemben indított ügyészi vizsgálat vezetett. A milánói ügyészcsoport tagja, Francesco Saverio Borrelli 2002-ben az „ellenállni, ellenállni, ellenállni!” jelszót használta Berlusconi akkori kormányával szemben.

Maurizio Gasparri, a Hajrá Olaszország (FI) felsőházi frakcióvezetője az államfő, a legfelsőbb bírói tanács és a kormány fellépését kérte Patarnello kijelentéseire, amelyek szerinte egyértelműen „kormányellenes lázadásra szólítanak, ezért nem maradhatunk tétlenek”.

A legnagyobb ellenzéki erő, a baloldali Demokrata Párt (PD) főtitkára, Elly Schlein úgy látta, Giorgia Meloni nem tesz mást, mint az áldozat szerepében tetszeleg. „Két évvel ezelőtti hatalomra kerülése óta bezárkózott a kormánypalotába, és kizárólag a közösségi csatornákon szól az emberekhez” – mondta Schlein.

Hangoztatta, hogy az albániai táborok sértik az emberi és a nemzetközi jogokat.

A PD és szövetségesei az Európai Bizottsághoz fordultak kötelezettségszegési eljárást sürgetve Róma ellen az Albániával között migrációs megállapodás miatt.

Matteo Salvini, a Liga vezetője is felszólalt, akire az ügyészség hat év börtönt kért egy civilhajó feltartóztatása miatt. Salvini azt kérdezte, „ha nem lehet senkit sem kiutasítani, akkor ha abból a tizenkét illegális migránsból, akit Albániába vittünk, de másnap visszatértek Olaszországba, az egyik bűncselekményt követ el, kirabol, megerőszakol, megöl valakit, ki lesz felelős a következményekért? Az ügyész, aki visszahozta országunkba?”