tóth gabi
Létrehozva: 2024.10.18.
Szigorúbb határellenőrzésről beszélnek Brüsszelben
Jobb későn, mint soha?
A migráció olyan európai kihívást jelent, amely európai választ igényel, amelynek része kell lennie az Európai Unió határai jobb ellenőrzésének, ahogy a hatékony visszaküldési politikák kidolgozásának – közölte a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elnöke Brüsszelben csütörtökön.
Charles Michel, az uniós csúcstalálkozót követően tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az Európai Uniónak meg kell erősítenie kapcsolatait szövetségeseivel, és új partnerségeket kell kiépítenie a migráció származási és tranzitországaival, fel kell lépnie a szervezett bűnözéshez kapcsolódó embercsempészet ellen, és jól irányított rendszer létrehozása szükséges a migráció legális útjainak kialakítására.
Közölte, az Európai Tanács az ukrajnai háborúval kapcsolatban ismételten hangsúlyozta: támogatja az ENSZ Alapokmányának elvein alapuló átfogó, igazságos és tartós békét.
Kiemelte: a tagállamok támogatták, hogy az EU a G7-partnerekkel együtt eleget tegyen a júniusban vállalt kötelezettségüknek, és az év végéig körülbelül 45 milliárd euró hitelgaranciát biztosítanak Ukrajna katonai, költségvetési és újjáépítési szükségleteinek támogatására.
A tagállami vezetők hangsúlyozták: mivel Ukrajna energiainfrastruktúrájának több mint fele megsemmisült, a télre való felkészülést célzó erőfeszítések sürgős figyelmet igényelnek
– tájékoztatott. Charles Michel kijelentette: az EU egésze egyetért abban, hogy a gázai helyzet katasztrofális.
A tagállami vezetők támogatják Libanon egységét és önállóságát, elítélik az ENSZ libanoni ideiglenes békefenntartó missziója (UNIFIL) elleni izraeli támadásokat, Irán katonai fellépésére a régiót destabilizáló veszélyként tekintenek, és támogatják Izraelt, elismerve jogát a létezéshez, valamint azon jogát, hogy a nemzetközi jog szerint megvédje önmagát – tette hozzá.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nyilatkozatában elmondta: az EU Ukrajnának nyújtott folytatódó támogatása magában foglalja a katonai felszerelések szállítását, az energiatámogatást, továbbá az unió a G7-csoport ígéretének részeként egy 35 milliárd eurós rendkívüli makroszintű kölcsön nyújtásán dolgozik, amelyet a zárolt orosz pénzeszközökből származó bevételekből fognak fizetni.
Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban elmondta: az ország hatalmas lépést tett előre a reformfeltételek megvalósítása terén, amelynek köszönhetően már több mint 12 milliárd eurót kapott az EU-tól, és várhatóan még az év vége előtt újabb részletet folyósítanak számára. Rendkívüli aggodalmának adott hangot a közel-keleti térségben kialakult „nagyon veszélyes helyzet” miatt.
Mint mondta, a tagállamok vezetői továbbra is azonnali tűzszünetre szólítottak fel Gázában és Libanonban, továbbá a Hamász iszlamista terrorszervezet által fogva tartott túszok szabadon bocsátására. Szavai szerint Jahja esz-Szinvár Hamász-vezető csütörtökön bejelentett halála minden bizonnyal jelentősen meggyengíti a terrorszervezetet.
Véleménye szerint a tartós béke a térségben csak egy stabil, erős és megreformált Palesztin Hatóság közreműködésével érhető el. „Elfogadtunk egy 400 millió eurós sürgősségi támogatási csomagot és a célunk, hogy a hatóság költségvetése 2026-ra stabilizálódjon” – fogalmazott.
A migráció témakörében az uniós bizottság elnöke elmondta: az EU és tagállamai már a migrációs és menekültügyi paktum végrehajtásán dolgoznak. „Mindazoknak, akiknek nincs joguk az Európai Unióban maradni, csak 20 százalékát küldik vissza a származási országukba. Ennek az aránynak javulnia kell, ezért és hamarosan egy új jogalkotási javaslatot fogunk benyújtani erre vonatkozóan” – jelentette be.
Az EU-n kívüli menekültügyi központok létrehozásával kapcsolatban Von der Leyen azt mondta, ezek kialakításában együttműködnek a Nemzetközi Migrációs Szervezettel és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával.
Németország Ukrajna iránti elkötelezettsége, valamint az illegális bevándorlás visszaszorítása mellett szállt síkra Olaf Scholz német kancellár a csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatóján,
aki Németországot Ukrajna „legnagyobb európai támogatójának” nevezte. Figyelmeztetett azonban: nem szabad, hogy az ukrajnai háború egy Oroszország és NATO közötti háborúvá váljon.
Az izraeli-palesztin helyzettel kapcsolatban leszögezte: a tanácsban egyetértés volt azzal kapcsolatban, hogy csak a kétállami megoldás, Izrael mellett egy palesztin állam létrehozása hozhat tartós békét a térségbe.
A csúcstalálkozót követően sajtótájékoztatót tartott Emmanuel Macron francia elnök is, aki a többi között a közel-keleti helyzetre is kitért, „kulcsfontosságúnak” nevezve Libanon szuverenitását. Hangsúlyozta azonban Irán és a Hezbollah libanoni síita milícia felelősségét is Izrael libanoni területen végrehajtott műveleteiben.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök közölte: a migráció továbbra is fontos lesz Spanyolország gazdasága, illetve öregedő népessége szempontjából. Elmondta: a csúcstalálkozón bírálta az EU területén kívül, az elutasított menedékkérők számára létesíteni tervezett, úgynevezett „visszaküldési központok” tervét. Mint mondta, „ez nemhogy nem oldja meg a problémákat, de újakat teremt”.
Kedvezően nyilatkozott viszont ezen központokról Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök, rámutatva arra, hogy az EU migrációs politikája az utóbbi években megváltozott, „és közeledett a görög állásponthoz”. Mette Frederiksen dán miniszterelnök szintén az EU migrációs politikájának változását sürgette és a külső határvédelem fontosságát hangsúlyozta.
Világháborúval járna Ukrajna NATO-csatlakozása
Magyarország kitart azon álláspontja mellett, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása túl van a vörös vonalon, ez ugyanis a harmadik világháború kirobbanását eredményezné – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Fotó: AFP
Szijjártó Péter az Országgyűlés külügyi bizottságának meghallgatásán arról számolt be képviselői kérdésekre reagálva, hogy Ukrajna NATO-tagsága túl van a vörös vonalakon, egyszerűen azért, mert az ország háborúban áll, s csatlakozása közvetlen konfrontációhoz vezetne Oroszország és az észak-atlanti szövetség között.
Szerintem az egy felháborító dolog, Ukrajna megalázása, hogy egyes szövetségesek arról beszélnek az ukránoknak, hogy NATO-tagok lehetnek, miközben elmegyünk zárt ülésre, ott meg világossá válik, hogy nagyon kevés kivételtől eltekintve mindenki arról beszél, hogy ez miért nem lehetséges
– húzta alá. Megerősítette, hogy a kormány azt is ellenzi, hogy az Európai Unió katonai tanácsadókat küldjön Ukrajnába, hiszen ez is növeli az eszkaláció kockázatát.
Ahogyan nem támogatjuk azt sem, hogy az Oroszországi Központi Bankkal szemben hozott szankciós intézkedés felülvizsgálati időszakát hat hónapról három évre növeljük. Azért nem támogatjuk, mert ez azt jelenti, hogy akkor itt valakik Európában úgy gondolkodnak, hogy három évig tutira háború lesz. És ez a megközelítés számunkra elfogadhatatlan
– figyelmeztetett. Majd hangsúlyozta, hogy nem támogatták egyetlen olyan büntetőintézkedés elfogadását sem, amelyik sértette volna a nemzeti érdekeket, ezért ilyeneket már nem is szerepeltetnek az előterjesztésekben, így nincsenek szankciók például a földgáz vagy a nukleáris fűtőanyag beszerzésére vonatkozóan sem.
Nyugati képmutatás
Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy miközben sokan Magyarországot kritizálják, az év első felében 11 százalékkal nőtt az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) európai importja, például Franciaország is 110 százalékkal növelte ennek volumenét. Rátért az orosz kőolaj vásárolásának témájára is.
Világosan jeleztük, hogy megvétózzuk a kőolajimport tilalmára vonatkozó európai intézkedést. Mi lett ennek a vége? Magyarország, Szlovákia és Csehország kivételt kapott. De mi történik a valóságban? A valóságban az történik, hogy India, ha jól emlékszem, körülbelül hússzorosára növelte az orosz kőolaj importját. Viszont ezzel párhuzamosan – ettől teljesen függetlenül nyilvánvalóan – Európa olajimportja Indiából a háromszorosára növekedett
– húzta alá. Megjegyezte, hogy tavaly Oroszország volt az Egyesült Államok legfőbb uránbeszállítója, miközben Magyarországot vádolják oroszpártisággal a paksi bővítés miatt, amely projekten egyébként többek között amerikai, német, francia, osztrák alvállalkozók is dolgoznak az orosz Roszatom mellett. A miniszter a kisebbségi jogok ukrajnai helyzetére is kitért, és ismét leszögezte, hogy vissza kell állítani a 2015 előtti állapotokat, ami a mai napig nem történt meg. Sérelmezte, hogy bár minden nemzetközi fórumon felveti a kérdést, mindenhol azt hallja, hogy nem az a megfelelő platform erre.
Az európai közösség egy jelentős része is így, szégyenkezve fordítja félre a tekintetét ebben az ügyben, mert hát Ukrajnát kritizálni, az most nem helyénvaló
– fogalmazott. Majd emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány is félretette a kérdést a háború kitörésekor, azonban a kijevi parlament tovább szűkítette a kisebbségi jogokat, így újra elő kellett venni az ügyet.
Visszautasítom azt a megközelítést is, hogy ez egy kétoldalú kérdés lenne. Szerintem a nemzeti kisebbségek jogainak garantálása nemzetközi kérdés
– vélekedett.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
