tóth gabi
Erről beszélt Mráz Ágoston Sámuel.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök ismerteti a magyar uniós elnökség programját az Európai Parlament ülésén Strasbourgban 2024. október 9-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
– Az EP balliberális többsége támadást indított, és ellenségnek tekintette a magyar miniszterelnököt, mindezt azért, mert látják benne a „jövő emberét”, aki alternatívát épít a brüsszeli elittel szemben, ebben pedig a magyar társadalom többsége mellette áll – hívta fel a figyelmet Mráz Ágoston Sámuel.
Az EP balliberális-föderalista többsége pártpolitikai csatározássá süllyesztette le azt az alkalmat, amikor meg kellett volna vitatni, hogy a mindenki által elismerten válságban lévő Európai Uniónak mi lehet a kilábalásához vezető útja
– hangsúlyozta az elemző.
Mráz Ágoston Sámuel kifejtette, ennek az egész koreográfiának Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője volt a „karmestere”, aki beszédében a lengyel forgatókönyv magyarországi alkalmazását és a magyar gazdaságpolitika problémáit említette.
Ő mondta azt, hogy Magyar Péteré lenne a jövő, {...}, ami természetesen érthető volt, hiszen az ő pártjába lépett be Magyar Péter
– mondta.
Az elemző emlékeztetett, az ukrajnai háború ügyében nemcsak bólogatott, hanem tapsolt a Tisza Párt vezetője, amikor Manfred Weber és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a háború folytatásáról beszélt, a migráció ügyében pedig Magyar Péter egyetlen mondatot sem mondott az Európai Bíróság ítéletének kritikájáról vagy arról, hogy a migráció kérdésében a magyar miniszterelnöknek lenne igaza.
Ez csapdahelyzet az Európai Néppártnak, a brüsszeli elitnek és a hozzájuk csatlakozó Magyar Péternek is, mert valójában az európai emberek kisebbségének véleményét képviselik a többség véleményével szemben
– értékelt Mráz Ágoston Sámuel.
Pócza István, a Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetője a műsorban azt mondta, a strasbourgi EP-ülésen látott támadássorozatnak belpolitikai, a hazai ellenzéket erősítő célja volt. Korábban is voltak ehhez hasonló próbálkozások az MSZP, a DK, az LMP, a Momentum szerepének felerősítésével, most pedig a Tisza Párt „hóna alá nyúlt” az Európai Néppárt, így próbálva a hazai ellenzéket európai politikai tényezőként beállítani és alternatívaként mutatni – vélekedett.
Hozzátette, Magyar Péteréknek a néppárti frakcióhoz történő csatlakozás fejében „fel kell majd mondaniuk azokat a leckéket”, amelyeket a migráció, az LMBTQ, vagy a háború kérdésében elvárnak tőlük.
Mráz Ágoston Sámuel műsorvezetői felvetésre elmondta, a magyar kormányfő Ukrajnával kapcsolatos új stratégiai javaslata, illetve migrációról tett kijelentései – a reakciókból ítélve – több európai parlamenti képviselő „szívét és eszét” találhatták el.
Ezek olyan gondolatok voltak, amelyek ellen józan ember nem tiltakozhat, sőt, még az Orbán Viktort politikai ellenségnek tekintő képviselők is legfeljebb csak hallgatnak ilyenkor
– fogalmazott.
Az elemző értékelése szerint az EP-ben zajlott vitát higgadtságával és sajátos víziójával megnyerte a magyar miniszterelnök a „fröcsögő és rosszindulattal átitatott” liberális és néppárti képviselőkkel szemben.
Ezt jól jelzi, hogy beszéde alatt a Patrióták Európáért frakciója heves üdvrivalgással és tapssal támogatta a kormányfőt – jelezte a Nézőpont Intézet vezetője.
Pócza István azt mondta, Orbán Viktor megelégelte az EP-ben évek óta, „mesterséges környezetben zajló és felszínes” vitákat, fontos témákban a valóságról beszélt, kongatta a vészharangot, illetve kiállt az Európai Unióért.