Orbán Viktor: A georgiaiak nem akarnak Ukrajnává válni

A georgiai emberek döntöttek: a békére szavaztak. Nem engedték, hogy az országukból második Ukrajna legyen – írta közösségi oldalán a Tbilisziben tárgyaló Orbán Viktor. A miniszterelnököt a georgiai kormányfő fogadta. Orbán Viktor közös sajtótájékoztatójukon azt mondta: senki sem meri megkérdőjelezni, hogy ez a választás szabad és demokratikus volt. Szijjártó Péter külügyminiszter pedig úgy fogalmazott: Brüsszelben azt várták, hogy ha ők kijelölnek Georgiában politikai szereplőket, akkor majd a georgiai nép önfeledten azokat meg is választja. De nem ez történt.

A hétvégi választásokat követően érkezett meg Orbán Viktor Tbiliszibe hivatalos látogatásra. A miniszterelnököt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter kísérte el Georgia fővárosába.

A választás, amelyet az eddig kormányzó Georgiai Álom párt megnyert, és amely ellen az ottani ellenzék tüntetéseket szervez, a két kormányfő találkozójának is témája volt.

Mi, magyarok is küldtünk megfigyelőket a georgiai választásra, akiknek a jelentései egyértelműen pozitívak voltak, és egy szabad és demokratikus választásról számoltak be – erről beszélt Orbán Viktor, miután Georgia miniszterelnökével tárgyalt. A magyar kormányfő gratulált Irakli Kobahidze győzelméhez.

„Mi tudjuk milyen a háború, mert a szomszédunkban zajlik, és tudjuk, milyen fontos a béke.

Magyarország egy békepárti ország Európában, és nagyra értékeljük az önök erőfeszítéseit, hogy önök szintén a béke oldalán állnak. Senki sem akarja tönkretenni a saját országát és belevinni egy értelmetlen háborúba. Úgyhogy mi értjük a georgiai emberek döntését, akik a béke mellett szavaztak. Nálunk is így áll a helyzet” – fogalmazott a miniszterelnök.

Bár az eredmény egyértelmű, a választás pedig szabad és demokratikus volt, mégis lesznek viták a voksolásról Európában – folytatta Orbán Viktor, hangsúlyozva:

azokat a helyén kell kezelni, pont ilyen viták vannak Brüsszelben is.

„Ha a liberálisok nyertek volna itt, Georgiában, akkor az lenne ma mindenhol a hír Nyugat-Európában, hogy az önök demokráciája csúcsformában van. De miután ugyanezen a választáson a konzervatívok nyertek, így várható, hogy azok a viták, amelyek akár a magyar, akár más országok választásait követően mindig vannak, ezek majd tapasztalhatók lesznek a nemzetközi sajtóban, ezeket nem kell komolyan venni” – szögezte le Orbán Viktor.

A kormányfő azt mondta: Georgiában Európa-párti döntést hoztak az emberek. Orbán Viktor úgy látja, hogy

mind az ellenzék, mind pedig a kormánypárt elkötelezett az európai uniós integráció mellett.

A miniszterelnök a közösségi oldalán pedig azt írta: a georgiai emberek döntöttek, a békére szavaztak. Nem engedték, hogy az országukból második Ukrajna legyen.

Orbán Viktor Tbilisziben megtiszteltetésnek nevezte, hogy az Európai Unió legnagyobb projektjében Magyarország együtt dolgozhat Georgiával. A két országon kívül még Románia és Azerbajdzsán vesz részt az együttműködésben, amelynek révén

egy Fekete-tenger alatti kábel megépítésével az azeri zöldáram eljutna Georgián keresztül Romániát érintve Magyarországra.

Brüsszelben és a liberális európai körökben azt várták, hogy ha ők kijelölnek Georgiában egy kormányt, kijelölnek politikai szereplőket, akkor majd a georgiai nép önfeledten azokat meg is választja – nyilatkozta a közmédiának a külgazdasági és külügyminiszter Tbilisziben. Szijjártó Péter hozzátette: nem ezt történt.

„A georgiai nép a saját feje után ment, a saját nemzeti érdeke alapján hozott döntést, és én azt hiszem, hogy szégyen, hogy az európai liberális körök, szégyen, hogy sokan Brüsszelben nem hajlandók elfogadni a georgiai végeredményt. Szégyen, hogy az európai unió egyes tisztségviselői, egyes európai külügyminiszterek és politikai vezetők elvitatják a georgiaiak jogát és a georgiaiak érettségét arra vonatkozóan, hogy a saját jövőjükről döntés hozzanak” – hangsúlyozta Szijjártó Péter.

A tárcavezető az azeri–georgiai–román–magyar energetikai együttműködésről szólva közölte: bukaresti központtal, azeri vezérigazgatóval létrejött a négy ország közös leányvállalata, magyar részről az MVM a részvényes a cégben. Szijjártó Péter közölte: a 1200 kilométeres nagy kapacitású, tenger alatti kábel megvalósíthatósági tanulmánya az év végére elkészül, attól kezdve pedig technikai, kivitelezési, pénzügyi terveket is ki lehet dolgozni.

Georgia nem akart második Ukrajna lenni, a nép erről világos döntést hozott a választáson, még ha ez nagyon fáj is Brüsszelben – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Tbilisziben.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a georgiai kollégájával, Ilia Darcsiasvilivel folytatott egyeztetését követően arról számolt be, hogy nincs új a nap alatt, pontosan az történik a dél-kaukázusi országban, mint Európában szokott, hogy ha bárhol egy választást a nemzeti, szuverenista, békepárti erők nyernek, akkor azonnal hatalmas támadások jönnek.

„Nemzetközi szervezetek és észak- és nyugat-európai országok külügyminiszterei sorakoznak azonnal, hogy ki mond keményebbet a demokrácia romokban heveréséről. Ha viszont liberális párt nyer, akkor érdekes módon az adott országban a demokrácia újra csúcsformájába lendül. Láthattuk ezt sok európai országban is, Georgiában sincs ez másként” – fogalmazott.

„Jól láthatóan óriási a csalódottság Brüsszelben, óriási a csalódottság a liberális körökben Európában, mert (…) azt várták, hogy ha ők kijelölnek itt egy kormányt, kijelölnek politikai szereplőket, akkor majd a georgiai nép önfeledten azokat meg is választja. Hát nem ez történt” – tette hozzá.

Majd szégyenteljesnek nevezte, hogy az érintettek nem hajlandóak elfogadni a georgiai végeredményt, és elvitatják az ország állampolgárainak jogát és érettségét, hogy maguk hozzanak döntést a jövőjükről.

„Itt lenne az ideje, hogy Brüsszelben is mindenki hozzászokjon ahhoz, hogy nem Brüsszelből jelölik ki egyes országok kormányait sem az Európai Unióban, sem azon kívül”

– szögezte le.

Külön kitért az Európai Néppárt bírálataira is, aláhúzva azt, hogy a pártcsalád a jelek szerint nem tudja elviselni, ha egy országban szuverenista, béke- és családpárti, a nemzeti érdeket előtérbe helyező párt nyeri a választást.

„Ez valószínűleg az EPP rossz lelkiismeretére is utalhat, mert egy olyan pártcsaládról beszélünk, amely régebben jobboldali volt, aztán túl hosszan volt koalícióban a szocialistákkal az Európai Parlamentben, és jobban idomult a szocialistákhoz, mint a szocialisták idomultak hozzá, ezért az EPP besodródott az európai politikai élet baloldalára gyakorlatilag” – jegyezte meg.

„A legnevetségesebb ebben az egészben az, hogy az egyik leghangosabb bíráló a litván külügyminiszter, (…) aki (a hazájában rendezett választáson) annyira meggyengült, hogy a listán szerzett mandátumát sem veszi át, és ahelyett, hogy csöndben maradna, ahelyett, hogy elfogadná az emberek döntését, és esetleg megfontolná, hogy nem amiatt ültették-e le a kispadra, amit eddig csinált, ugyanazt folytatja, és ereje teljében bírálja az 54 százalékkal győztes georgiai kormánypártot” – fejtette ki.

A miniszter óriási teljesítménynek nevezte, hogy a georgiai kormány az ismert körülmények ellenére, az ismert geopolitikai és regionális környezetben képes volt garantálni az ország békéjét.

„Mióta ez a kormányzó párt áll az ország élén, azóta nem volt itt háború, nem volt fegyveres konfliktus, ami mutatja, hogy ha az ember erőfeszítéseket tesz, hogyha valóban békét akar, akkor azt el lehet érni” – mondta.

„Sokan vannak Brüsszelben, akik azt szerették volna, hogy Georgia egy második Ukrajna legyen, de a georgiai nép ennek ellenállt. Mert ha Georgia a második Ukrajna lett volna, akkor az vesztes háborút, sok százezer halálos áldozatot és sok millió elmenekült embert jelentene, mert ezt jelentette a háború Ukrajnában”

– hangsúlyozta.

„Georgia nem akart második Ukrajna lenni, és erről világos döntést hoztak a georgiaiak, még akkor is, ha ez nagyon fáj Brüsszelben” – összegzett.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy

Georgia és Magyarország között jó néhány éve stratégiai partnerség van, ami az eredményekben is megmutatkozik.

Úgy vélekedett, hogy az európai energiabiztonság és a zöld átállás nagyban függ az azeri-georgiai-román-magyar együttműködéstől, hiszen a négy ország nemrég abban állapodott meg, hogy a Kaukázusban megtermelt zöld energiát Közép-Európába importálják egy világrekorder hosszúságú tenger alatti vezetéken keresztül.

Tudatta, hogy bukaresti központtal, azeri vezérigazgatóval már létrejött a négy ország vegyesvállalata, a beruházás megvalósíthatósági tanulmánya pedig az év végére elkészül, s onnantól kezdve a technikai, kivitelezési, pénzügyi terveken lehet elkezdeni dolgozni.

Ezután arra is kitért, hogy Magyarország tisztában van azzal, hogy az európai uniós integráció rendkívül bonyolult folyamat, ezért a kormány készen áll a tapasztalatok átadására, s megállapodást kötött ötven georgiai közigazgatási szakember képzéséről a Magyar Diplomáciai Akadémián.