tóth gabi
Ez szerintük összhangban van a nemzetközi joggal.
Összhangban volna a nemzetközi joggal, ha Észak-Korea katonákat küldene Oroszország támogatására Ukrajna ellen – jelentette ki pénteken Kim Dzsongju észak-koreai külügyminiszter-helyettes, anélkül, hogy megerősítette volna ilyen lépés megtörténtét.
Amennyiben valóban lenne olyan dolog, amiről a világ sajtója cikkezik, akkor úgy vélem, az összhangban volna a nemzetközi jog előírásaival, noha nyilvánvalóan lesznek olyan erők, amelyek ezt illegálisnak próbálják feltüntetni
– fűzte hozzá. Kim Dzsongju, aki minisztériuma oroszországi ügyekért felelős helyettes vezetője, a KCNA állami hírügynökség által idézett angol nyelvű közleményben hangsúlyozta: a külügyminisztérium nem avatkozik bele a védelmi tárcához tartozó ügyekbe.
A kijevi vezetés és nyugati szövetségesei is azt állítják: bizonyítékuk van arra, hogy Phenjan katonák ezreit küldte Oroszországba, ahol később bevethetik őket az Ukrajna elleni harcokban. Korábban mind Moszkva, mind Phenjan alaptalan szóbeszédként utasított vissza ilyen értesüléseket.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön azonban arra az újságírói felvetésre, miszerint műholdas felvételek szerint észak-koreai katonák vannak Oroszországban, azt mondta: a képek komoly dolgok, és ha vannak ilyenek, az azt jelenti, hogy tükröznek valamit. Hangsúlyozta, hogy az Oroszország és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) közötti együttműködés a két ország belügye. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken az ukrán hírszerzésre hivatkozva azt állította, hogy Oroszország október 27-28-án küldi harcba az első észak-koreai katonai egységeket.
Az államfő közlése szerint Olekszandr Szirszkij főparancsnok pénteken beszámolt neki az észak-koreai katonák részvételéről a háborúban Oroszország oldalán.
Ez nyilvánvaló eszkalációs lépés Oroszország részéről, ami komoly dolog, szemben azokkal a dezinformációkkal, amelyeket mostanában Kazanyban sokat lehetett hallani
– jegyezte meg Zelenszkij, utalva a BRICS-országok kazanyi csúcstalálkozójára. – A világ világosan látja, mit akar valójában Oroszország, és ez nem más, mint a háború folytatása, ezért van szükség a világ vezetőinek elvi és határozott reagálására. Észak-Korea tényleges részvételét a harci cselekményekben nem csukott szemmel és zavart megjegyzésekkel kell kezelni, hanem kézzelfogható nyomást kell gyakorolni Moszkvára és Phenjanra, hogy tartsák be az ENSZ Alapokmányát, a helyzet eszkalálásáért pedig meg kell őket büntetni – szögezte le az elnök.
Az ukrán hírszerzés értesülései szerint Oroszország október 27-28-án küldi harcba az első észak-koreai katonai egységeket – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken a közösségi oldalakon.
Az államfő közlése szerint Olekszandr Szirszkij főparancsnok pénteken beszámolt neki az észak-koreai katonák részvételéről a háborúban Oroszország oldalán.
„Ez nyilvánvaló eszkalációs lépés Oroszország részéről, ami komoly dolog, szemben azokkal a dezinformációkkal, amelyeket mostanában Kazanyban sokat lehetett hallani” – jegyezte meg Zelenszkij, utalva a BRICS-országok kazanyi csúcstalálkozójára. „A világ világosan látja, mit akar valójában Oroszország, és ez nem más, mint a háború folytatása, ezért van szükség a világ vezetőinek elvi és határozott reagálására. Észak-Korea tényleges részvételét a harci cselekményekben nem csukott szemmel és zavart megjegyzésekkel kell kezelni, hanem kézzelfogható nyomást kell gyakorolni Moszkvára és Phenjanra, hogy tartsák be az ENSZ Alapokmányát, a helyzet eszkalálásáért pedig meg kell őket büntetni” – szögezte le az elnök.
Szirszkij a Telegramon cáfolta, hogy bekerítették volna az ukrán csapatokat a kurszki régióban, szavai szerint ez orosz dezinformáció.
Az ukrán fegyveres erők 82. különálló légideszant dandárja videofelvételt tett közzé az oroszországi Kurszk megyében megsemmisült orosz harckocsikról, egyéb páncélozott harcjárművekről és haditechnikai eszközökről. „A halál útja a kurszki régióban. Ez egy megsemmisült ellenséges haditechnikával kikövezett út, egy kiégett nyom, amelyet az ellenség hagyott maga után, amikor legyőzték. A 82. légideszant dandár ejtőernyősei és az ukrán erők más egységei módszeresen tüntették el az ellenség katonai felszerelését a föld színéről, csak hamut és törmeléket hagyva a világ második legerősebb hadseregéből” – írták a deszantosok a videóhoz mellékelt szövegben. Hozzátették, hogy a „hírhedt” orosz 155. tengerészgyalogos dandár szenvedte el a legnagyobb veszteséget a hadfelszerelés tekintetében.
A keleti Harkiv megyei ügyészség arról tájékoztatott, hogy reggel az orosz csapatok rakétasorozatvetővel nyitottak tüzet Borava falura, ahol emiatt meghalt egy 61 éves nő.
Vadim Filaskin, a szomszédos Donyeck megye kormányzója pénteken közölte, hogy az orosz csapások következtében öt ember halt meg és legalább egy szenvedett sérüléseket előző nap a régióban.
Reggel az oroszok a déli Herszon város központját ágyúzták, ahol két ember sebesült meg – tette közzé Roman Mrocsko, a város vezetője. Később Olekszandr Prokugyin, a megye kormányzója közölte, hogy orosz dróntámadás ért egy autópályán közlekedő személyautót, aminek következtében egy 72 éves férfi életét vesztette, egy másik embert pedig sérülésekkel kórházba szállítottak.
Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy az ukrán erők csapást mértek egy orosz Buk-M3 légvédelmi rendszerre, és megsemmisítettek egy Buk-M2 rakétairányító radarállomást az orosz megszállás alatti luhanszki régióban. A kijevi katonai vezetés reggeli helyzetjelentése szerint az elmúlt 24 órában 187 katonai összecsapás volt az ellenséggel a fronton, a legtöbb, ötvenöt Pokrovszk térségében. A vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 686 ezret – előző nap mintegy 1630 főt veszítettek -, az ukrán erők csütörtökön egyebek mellett hét orosz harckocsit, 34 tüzérségi és egy légvédelmi fegyvert, valamint 73 drónt semmisítettek meg.
Észak-Korea csapatokat telepített Oroszországba – jelentette be szerdán Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter. Austin az első magas rangú amerikai tisztviselő, aki hivatalosan megerősítette ezt a fejleményt – közölte a CNN, megjegyezve, hogy Észak-Korea és Oroszország egyre szorosabb kapcsolatot ápol az ukrajnai orosz megszállás óta. A Reuters 3000 észak-koreai katonáról tud.
„Bizonyítékain vannak arra, hogy észak-koreai csapatok érkeztek Oroszországba” – jelentette ki az olaszországi hivatali látogatáson tartózkodó Lloyd Austin a vele együtt utazó újságíróknak szerdán, Rómában.
– idézi a CNN a politikust.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter a washingtoni védelmi minisztériumban, a Pentagonban tartott sajtóértekezleten 2024. július 25-én. (Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)
A Reuters brit hírügynökség szerdán dél-koreai törvényhozókat idézve azt közölte: Phenjan 3000 katonát küldött Oroszországba, hogy támogassa a Kreml erőit az ukrajnai háborúban, és várhatóan „további ezrek követik majd” az első kontingenst.
Phenjan
– egészíti ki dél-koreai törvényhozók újságírókkal közölt adatai alapján a Reuters.
Lloyd Austin szerint ha az észak-koreaiak „háborús társként részt kívánnak venni” az ukrajnai háborúban orosz szövetségesként, „akkor ez egy nagyon, nagyon komoly kérdés, és nemcsak Európában lesz hatása, hanem az Indo-csendes-óceáni térségben is” – tette hozzá a CNN.
Dél-Korea és Ukrajna már az elmúlt napokban megkongatta a vészharangot, és megosztotta egymással ez ügyben hírszerzési információit – számol be az NBC News amerikai hírtelevízió, amely szerint e két állam elégedetlenségének adott hangot az Egyesült Államok azonnali válaszlépésének elmaradásáért.
Megfigyelők a közösségi médiában közzétett videók és műholdképek alapján keresték annak megerősítését, hogy Oroszország csapatokat vezényel Ukrajnába, ami drámai új lépés lenne a Phenjan és Moszkva között kiépülő szövetségben – írja az NBC News.