Megnyílt az olasz migránstábor Albániában.

Nem sérül a nemzetközi védelemhez való jog az Albániában működtetett, de Olaszország hatáskörébe tartozó migránstáborokban – hangoztatta Matteo Piantedosi olasz belügyminiszter az olasz baloldali ellenzék által Guantanamóhoz hasonlított központok megnyitását követően.

A belügyi tárcavezető azt mondta, hogy a következő csoportot, amely az észak-afrikai partokról indul el és Olaszország felé tart, már az albániai táborokba szállítják.

A nemzetközi vizeken kimentett migránscsoportokat a parti őrség „gyűjti össze”, és az olasz tengerészet háromszáz fő befogadására képes hajójára szállítja, amely vasárnaptól Olaszország és Afrika között állomásozik.

A hajón történik a bevándorlók első azonosítása: a nőket, gyermekeket, betegeket, sérülteket Lampedusára viszik tovább, a férfiakat Albániába szállítják.

A Shengjinben és Gjaderben felállított központok pontosan ugyanolyan táborok, mint amelyekből már tíz működik Olaszországban is – tette hozzá Matteo Piantedosi az Il Foglio politikai napilap sajtótalálkozóján szombat este. Hangsúlyozta, hogy öt méter magas kerítéssel körbevett, de „szögesdrót nélküli” táborokról van szó, amelyeknek elsődleges célja a menedékkérelemre jogosultak kiszűrése lesz.

A belügyminiszter szavai szerint az albániai táborok „olasz határellenőrzési állomásokat” képviselnek.

Az első táborban, Shengjinben újabb azonosítási eljárást végeznek, és a bevándorlók menedékkelem iránti igényüket is bejelenthetik. A kérelmek lehető leggyorsabb elbírálása egy tízfős olasz bírói csapat feladata lesz. Addig a menedékkérőket Gjaderben helyezik el: ha kérelmük elfogadásra talál, Olaszországba szállítják át őket, ha a kérelmet elutasítják, akkor kiutasítás vár rájuk. Jelenleg a menedékkérelmek elbírálása legalább négy hetet vesz igénybe, de az esetek többségében több hónapig tart.

Olaszország az első, amely nem saját területén, de Európában telepített migránstáborokat, a nem uniós tagállam Albániában, amely Róma legközelebbi tengeri szomszédjának számít.

A két táborban a számítások szerint egyszerre valamivel több mint háromezer embert tudnak elhelyezni. A központokban csaknem félezer olasz rendőr, orvos és más személyzet szolgál.

A civil szervezetek hajói továbbra is az olasz partokon köthetnek ki, de az SOS Méditerranée nevű szervezet úgy vélte, ha hajójukat végül az olasz hatóságok Albánia felé irányítják, nem lesz más választásuk, mint ott kikötni.

Nem sérül a nemzetközi védelemhez való jog

– szögezte le Matteo Piantedosi a baloldali ellenzéknek üzenve, amely Guantanamóhoz hasonlította az albániai központokat. A Demokrata Párt (PD) főtitkára, Elly Schlein szerint a táborok következő ötéves fenntartására szánt nyolcszáz millió eurót a római kormánynak inkább az egészségügyre kellene fordítania.

Edi Rama albán kormányfő a La Repubblica napilapban vasárnap megjelent nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az országa területén működtetett olasz táborokból a bevándorlók nem léphetnek ki. „Ami a táborokban történik, az olasz hatáskörbe tartozik, az albán kormányt nem érinti” – jelentette ki Rama.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága október elején elfogadhatatlannak találta Olaszország korábbi döntését, amellyel megemelte a biztonságosnak tartott országok számát, Bangladest, Egyiptomot és Pakisztánt is közéjük sorolva. Az onnan érkezők nem számítanak majd menedékkérőnek az albániai táborokban sem.

Giorgia Meloni olasz kormányfő kijelentette, a táborok célja az emberkereskedők csónakjainak megállítása, hiszen nem mindenki vállalja a tengeri átkelést, ha nem kap garanciát, hogy az Európai Unió területén ér partot.

Másrészt „csak azt akarjuk Olaszországba beengedni, aki valóban jogosult a nemzetközi védelemre” – mondta Meloni.

Több héttel az augusztus végi solingeni terrortámadás után a német kormánypártok parlamenti frakciói megegyeztek a tervezett biztonsági csomag részleteiről. A szövetségi kormánypártok által előterjesztett szövegtervezetet szeptember közepén tárgyalta először a Bundestag. Most a frakciók javaslatára kisebb módosítások történtek.

Minél hosszabb idő telik el a solingeni terrortámadás óta, annál enyhébb lesz a migrációs szigorításokat tartalmazó törvénytervezet – mondta Noll Katalin. A köztelevízió berlini tudósítója emlékeztetett: a merénylet augusztus 23-án történt. Egy szír férfi Solingenben több embert is megkéselt. Nyolcan megsérültek, hárman az életüket vesztették. A merényletet az Iszlám Állam nevű terrorszervezet magára vállalta. Ezt követően német vezető politikusok a fennálló törvények szigorítását sürgették. El is készült egy törvénytervezet, ami többek között azt is tartalmazta, hogy megvonnák a szociális juttatásokat az úgynevezett Dublin-migránsoktól, vagyis azoktól, akik az EU más tagállamában léptek a közösség területére, illetőleg ott regisztráltak. A szigorításokat tartalmazó tervezetben az is szerepelt, hogy bővítenék a rendőrség jogkörét. Erre példaként Noll Katalin a házkutatásokat, vagy az utcai igazoltatásokat hozta. A szigorítást tartalmazó csomag alapvető része volt az is, hogy a kések, a szúró-vágó eszközök viselését korlátoznák.

Szeptember 12-én már a Bundestag elé került a tervezet, de a szakértői meghallgatások során az adatvédelmi biztos, a jogvédő szervezetek, illetve az egyházak túlzott mértékűnek és jogellenesnek minősítették.

A kormánypártok frakciói ezért elkészítettek egy enyhébb változatot. Ennek részletei kiszivárogtak a német sajtóban. Innen lehet tudni például azt, hogy

a Dublin-migránsoktól csak abban az esetben vonnák meg a támogatásokat, ha vissza tudnak menni abba az uniós országba, ahol átlépték a közösség határait.

Attól tartanak ugyanis, hogy ha ezt a kitételt nem alkalmaznák, akkor a migránsok elszegényednének. A rendőrség jogkörét minden bizonnyal bővíteni fogják, de azzal a megszorítással, hogy csak súlyos bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén lehet majd alkalmazni. A kések esetén készül majd egy katalógus, amelyben pontosan leírják, hogy melyek azok a szúrófegyverek, amelyekre nem vonatkozik a rendelet. Az is kiszivárgott a német sajtóban, hogy a pontosítással sietnek, hiszen az a cél, hogy már a jövő héten a Bundestag elé kerülhessen a tervezet – mondta Noll Katalin, a köztelevízió berlini tudósítója.

Az új francia kormány vasárnap bejelentette, hogy 2025 elején új bevándorlási törvényt kíván a parlament elé terjeszteni, alig egy évvel az előző szöveg által kiváltott heves viták után.

Maud Bregeon kormányszóvivő a BFM hírtévének elmondta, hogy „új törvényre lesz szükség”, elsősorban azért, hogy „a veszélyesnek ítélt (kitoloncolásra váró) illegális bevándorlók adminisztratív fogdákban való őrizetét meg lehessen hosszabbítani”.

Bruno Retailleau belügyminiszter a múlt héten már jelezte, hogy az új francia kormány 210 napra szeretné meghosszabbítani az illegális migránsok adminisztratív őrizetének maximális időtartamát.

Az 1993-ban eredetileg tíz napban meghatározott, közigazgatási fogdában történő fogva tartás időtartamát 2018-ban „kivételesen” 90 napra, terroristaügyekben pedig 210 napra, azaz mintegy hét hónapra emelték.

„Nem zárkózunk el attól, hogy más rendelkezéseken is gondolkodjunk” – tette hozzá a szóvivő, aki szerint „nem lehetnek tabuk, amikor a franciák védelméről van szó”.

A végrehajtó hatalom tervei szerint a tervezet 2025 elején kerülhet a parlament elé.

Ez az új bevándorlási törvény újabb heves vitákat válthat ki a parlamentben, ahol Michel Barnier miniszterelnök jobboldali-centrista koalíciójának csak relatív többsége van.

A baloldal máris felháborodásának adott hangot a javaslat miatt, Olivier Faure, a Szocialista Párt vezetője

„a szélsőjobboldalnak tett ígéretnek” nevezte az új törvényt, amelyet egyébként Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés vezéralakja valóban kért az új kormánytól.

A július 7-i előrehozott parlamenti választások eredményeként háromosztatúvá vált a nemzetgyűlés 11 frakcióval. Barnier kormányát az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatják, a másik két tábor, a választásokon élen végző, de a kormányból kimaradó baloldal és az ellenzékben maradt szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés együtt bármikor megbuktathatja.

Franciaországban 1980 óta harminckét törvényt fogadtak el a bevándorlásról és a külföldiek integrálásáról. A legutóbbi heves vitákat követően január 26-án lépett életbe és szigorításokat rendelt el, de a 2023. december 20-án megszavazott törvény 86 cikkelye közül formai okokból 35-öt teljesen vagy részben kivett a szabályozásból az alkotmánytanács. Ezek elsősorban azok a szigorítások, amelyek az előző kormánytöbbség és a jobboldal közötti megállapodás eredményeként kerültek a szövegbe.

A kilenc alkotmánybíró kivette az új szabályozásból egyebek mellett a kanadai mintára bevezetendő kvótákat, amelyek a következő három évre felső határt szabtak volna a Franciaországba beengedett gazdasági bevándorlók számára, alkotmányellenesnek minősítette a szociális támogatásokhoz való hozzáférés szigorítását, amely különbséget tett európai uniós és nem uniós állampolgárok között, és nem támogatta a családegyesítés feltételeinek szigorítását, ahogy azt sem, hogy a külföldi diákoknak ezentúl kauciót kelljen letétbe helyezniük hazautazásuk költségeinek fedezésére.

Benne maradt viszont a törvényben az akkori kormány eredeti javaslata, amely két pilléren nyugszik: szigorúbban lép fel a bűnelkövető külföldiekkel szemben, és megkönnyíti a kitoloncolásukat, valamint a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban feketén dolgozó külföldiek helyzetét legalizálja, miután a prefektusok egyéni elbírálás alapján

és a munkáltató előzetes beleegyezése nélkül is munkavállalási és tartózkodási engedélyt adhatnak az ilyen helyzetben lévő több százezer embernek.

A migráció kérdésében keményvonalasként ismert belügyminiszter Michel Barnier-hoz hasonlóan a jobbközép Köztársaságiaktól érkezett az új kormányba, s tárcavezetőként tett első nyilatkozata – amelyben kijelentette, hogy „a bevándorlás nem lehetőség”, és sajnálja, hogy nem tud népszavazást szervezni a témában Franciaországban – a kormány soraiban is heves vitát váltott ki. Marine Le Pen a miniszterelnök programbeszédét követően azt kérte a kormánytól, hogy a jövő év elején terjesszen be egy új bevándorlási törvényt azon intézkedések visszavezetésére, amelyeket a tavaly decemberben elfogadott törvényből az alkotmánybíróság szerepét betöltő francia alkotmánytanács törölt.