Kétezer ukrán katonát kerítettek be az oroszok Kurszknál

Mintegy kétezer ukrán katonát bekerítettek az orosz erők a kurszki régióban – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Kazanyban, a BRICS-országok csúcstalálkozója alkalmával megtartott sajtótájékoztatóján.

Sem az ukrán kitörési kísérletek, sem a felmentésükre irányuló erőfeszítések nem jártak sikerrel Putyin szerint, és az orosz hadsereg megkezdte ennek a csoportnak a felszámolását.

Az ukrán hadsereg augusztus 6-án kezdett támadásba az oroszországi Kurszk megyében.

Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön közölt adatai szerint az ukrán fél eddig 26 222 katonát és 176 harckocsit veszített ott.

Putyin arra a felvetésre, miszerint műholdas felvételek szerint észak-koreai katonai tartózkodnak Oroszországban, azt mondta: a képek „komoly dolgok, és ha vannak ilyenek, az azt jelenti, hogy tükröznek valamit”.

Hangsúlyozta, hogy

az Oroszország és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) közötti együttműködés a két ország belügye.

„Ma ratifikálták a stratégiai partnerségről szóló szerződésünket. Abban van egy negyedik cikkely. Soha nem kételkedtünk abban, hogy az észak-koreai vezetés komolyan veszi a megállapodásainkat. Az, hogy mit és hogyan fogunk tenni ennek a cikkelynek a keretében, már a mi dolgunk. Először is tárgyalásokat kell folytatnunk a szerződés negyedik cikkének végrehajtásáról” – mondta az elnök.

Az orosz-észak-koreai szerződés negyedik cikke kimondja, hogy amennyiben az egyik fél ellen egy harmadik állam vagy több ország fegyveres támadást intéz, és a megtámadott háborús állapotba kerül, akkor a másik fél azonnal katonai és egyéb segítséget nyújt neki minden rendelkezésre álló eszközzel, és ezt az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével, valamint Oroszország és a KNDK törvényeivel összhangban fogja megtenni.

Az orosz vezető emellett emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában nem Oroszország lépései vezettek el az eszkalációhoz, hanem „a 2014-es államcsíny, amelyet elsősorban az Egyesült Államok támogatott”. Kifogásolta, hogy a nyugati országok ezt követően Ukrajna felfegyverzésébe fogtak, és azt állította, hogy több NATO-hadsereg katonái közvetlenül részt vesznek a konfliktusban. E részvétel módjai: tengeri drónok indítása a Fekete-tengeren, katonai kiképzés nyújtása, olyan precíziós fegyverek kezelése készségének átadása, mint az ATACMS és a Storm Shadow, amire az ukrán személyzet a megfelelő műszaki háttér nélkül nem volna képes – sorolta.

Putyin valótlannak nevezte azt az állítást, miszerint ő elzárkózna a rendezési tárgyalásoktól, és azt mondta, nem emlékszik olyan megbeszélésére Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölttel, amelyen ő Moszkvára mért csapással fenyegetőzött volna, amint ezt a The Wall Street Journal című amerikai napilap írta.

Kifejezte készségét a konfliktus lezárására, hozzátéve, hogy az orosz hatóságok „a terepen kialakuló realitásokból kiindulva készek megvizsgálni ennek minden változatát, de másra nem hajlandók”.

Azt mondta, szeptemberben New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán Törökország Oroszországnak szóló javaslatot kapott Ukrajnától. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban – akit Putyin „a kijevi rezsim fejének” nevezett – már másnap egyértelművé tette, hogy elzárkózik a megbeszéléstől, és az ukrán parlamentben ismertette „győzelmi tervét”.

„Úgy látszik nem készek erre (a megegyezésre). A labda az ő térfelükön van” – mondta Putyin, aki azonban az általa említett ukrán ajánlat részleteit nem ismertette.

Megismételte azon álláspontját, miszerint az ukrán hatóságok azért nem akarnak tárgyalni, mert a béketárgyalások megkezdése a hadiállapot feloldásához vezetne, és akkor elnökválasztást kellene tartaniuk az országban.

„Ukrajnában erre nem állnak készen. Az ukrán felső vezetés magatartása ma nagyon irracionális”

– szögezte le az elnök.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a BRICS-országok egyelőre nem dolgoznak olyan független fizetési rendszer kialakításán, amely a SWIFT helyébe léphetne. Mint mondta, ehelyett az orosz jegybank által kifejlesztett pénzügyi adatátviteli rendszert, valamint a csoport más tagállamainak platformjait használják, és haladnak a nemzeti fizetőeszközök használata felé.

Csütörtökön vált ismertté, hogy a BRICS-országok egy független letéti rendszernek, a BRICS Clearnek a létrehozását tervezik, amely a csoport pénzügyi infrastruktúrájának újabb eleme lesz, ahogyan az a BRICS-csúcson elfogadott nyilatkozatban is szerepel. A konkrét megoldások kidolgozását az egyes tagországok illetékes minisztériumai végzik majd.

Oroszország nem fogja hagyni, hogy Ukrajna nukleáris fegyvert hozzon létre – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor pénteken a BRICS-országok jelentős sajtóorgánumainak vezetőit fogadta Moszkvában.

„Kijelenthetem, hogy Oroszország ezt (az ukrán atomfegyver létrehozását) semmilyen körülmények között nem fogja megengedni” – mondta Putyin.

Elmondta, hogy Oroszország képes nyomon követni, ha a britek vagy valaki más atomfegyvereket adna át Kijevnek. Rámutatott, hogy a modern világban nem nehéz atomfegyvert létrehozni, de hangot adott álláspontjának, miszerint „a mai Ukrajna számára ez nem olyan egyszerű”.

„Minden ilyen irányú lépésre megfelelő reagálás lesz a válaszunk”

– figyelmeztetett az orosz elnök.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek azt a kijelentését, miszerint Ukrajnának vagy NATO-tagnak kell lennie, vagy nukleáris fegyverek létrehozására kell törekednie, újabb provokációnak minősítette. Emlékeztetett: a kijevi vezetés még azt megelőzően hangoztatta, hogy Ukrajnának nukleáris fegyverrel kell rendelkeznie, mielőtt a konfliktus „átment volna a forró szakaszába”.

Putyin azt mondta, hogy Oroszország az ukrajnai konfliktusnak a lehető mielőbbi lezárásában érdekelt, már csak azért is, hogy saját katonáit megkímélje. Kifejezte Moszkva készségét a Kijevvel való tárgyalásokra, ha ezekhez a 2022 tavaszán Isztambulban parafált dokumentumot veszik alapul. Szaúd-Arábiát „kényelmes” lehetséges helyszínként nevezte meg, de hangsúlyozta, hogy a tárgyalásoknak tartalminak kell lenniük.

Az orosz vezető kiegyensúlyozottnak nevezte Brazília és Kína rendezési javaslatait, amelyek egyebek között előirányoznák a harcok beszüntetését és Ukrajna semleges státuszának biztosítását. Putyin szerint a két ország nem játszik össze Oroszországgal.

Azt mondta, hogy a harcok befejezése az ukrán féltől függ, és hogy a problémát a tárgyalóasztalnál kellene megoldani.

„Az ukrán hadsereg képtelen kiállni ezt a szellemi küzdelmet, valamint nagy pontosságú megsemmisítő eszközöket bevetni, mert Kijevnek egyszerűen nincsenek ilyenjei. A NATO ma az ukránok kezével harcol, nem kímélve az embereket. Oroszország mindemellett a maga erejéből harcol, maga készít szoftvereket, és maga fejleszti a technológiákat is”

– mondta Putyin.

Mint mondta, Moszkva hosszú távú békét akar. A megváltozott nyugati retorikát, a Kremllel való párbeszéd lehetőségének keresését annak tulajdonította, hogy Nyugaton megértették: Oroszországot nem lehet legyőzni.

„Ha békefolyamatról beszélünk, az nem lehet olyan folyamat, amely egy hétig, két hétig vagy egy évig szóló tűzszünetet jelent, hogy a NATO-országok újrafegyverkezhessenek, és új lőszereket tartalékoljanak be. Hosszú távú, fenntartható és tartós béke feltételeire van szükségünk, amelyek egyenlő biztonságot nyújtanak e nehéz folyamat minden résztvevőjének” – mondta Putyin a találkozón.

„Nekünk emellett kétségtelenül meg kell oldanunk Oroszország hosszú távú biztonsági érdekei biztosításának kérdését”

– fogalmazott.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteki isztambuli sajtóértekezletén „őrülteknek” nevezte az ukrán vezetés tagjait nukleáris ambícióik miatt, és azt hangoztatta, hogy „ebből semmi nem lesz, soha és semmilyen körülmények között”. Az orosz diplomácia vezetője leszögezte: Moszkva nem fogad el semmilyen opciót, amelynek keretében Ukrajna megtarthatná azt a lehetőséget, hogy a Nyugat Oroszország fenyegetésére használhassa fel őt. Megismételte: az orosz alapállás értelmében Ukrajna nem lesz tagja a NATO-nak, státusa semleges marad, és az országban megoldódnak majd az orosz ajkú és az orosz lakosság problémái.

Putyin a BRICS-országokból érkezett főszerkesztőknek egyebek mellett bejelentette, hogy nem utazik el a G20-csoport novemberi brazíliai csúcstalálkozójára, hogy ne bolygassa meg a fórum normális munkáját. Megjegyezte, hogy a Nemzeti Büntetőbíróság (ICC) joghatósága nem egyetemes, és a határozatait könnyen ki lehet játszani.

Az ICC elfogatóparancsot adott ki az orosz elnök ellen ukrán gyerekek Oroszországba történt állítólagos kényszerű áttelepítése miatt.

Putyin kifejezte Oroszország készségét arra, hogy részt vegyen az Izrael és az Irán közötti konfliktus rendezésében, ha az érintett felek ebben érdekeltek. Közölte, hogy meghívta Mahmúd Abbászt, a palesztin hatóság elnökét a BRICS-országoknak a jövő héten Kazanyban esedékes csúcsértekezletére.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Moszkva nem avatkozik be Washington és Peking viszonyába. Oroszország és Kína elleni fenyegetésként és a feszültség fokozásaként értékelte, hogy az Egyesült Államok fegyvereket telepít Ázsiába. Az orosz-kínai együttműködést a stratégiai stabilitás egyik kulcstényezőjének nevezte.

Úgy vélekedett: az Egyesült Államoknak el kellene gondolkodnia azon, hogy az Oroszország elleni szankciók negatívan hatnak a dollárra, valamint hogy a Kína fejlődésének fékezésére irányuló kísérlet negatívan hat magára az amerikai gazdaságra.

Okfejtése szerint Oroszország nem törekszik a világ átrendezésére, az új hatalmi központok kialakulása természetes folyamat.

„Ez természetes módon történik. Mi csak azt mondjuk, hogy ez egy elkerülhetetlen folyamat, és ennek megfelelően kell reagálnunk rá” – fogalmazott Putyin.