Izrael már Bejrútot támadja

Izrael szerda hajnalban csapást mért Libanon fővárosára, Bejrútra. A támadás több külkerületi részt is érintett, a város szélén tűz ütött ki.

Izrael szerda hajnalban csapást mért Bejrútra. A külvárosi részen több helyen is tűz ütött ki, áldozatokról egyelőre nem érkezett bejelentés.

A brit fegyveres erők részt vettek kedd este a közel-keleti helyzet további eszkalációjának megakadályozását célzó erőfeszítésekben – fogalmazott az Izrael elleni iráni rakétatámadás után néhány órával közzétett nyilatkozatában a brit védelmi miniszter.

John Healey a védelmi tárca által szerda hajnalban ismertetett rövid közleményében nem részletezte, hogy Nagy-Britannia pontosan milyen módon vett részt az iráni támadás elhárításában, de köszönetet mondott a műveletben részes összes brit katonának az általuk tanúsított bátor helytállásért és professzionalizmusért.

Healey leszögezte:

London maradéktalanul támogatja Izrael jogát arra, hogy megvédje az országot és lakosságát a fenyegetésektől.

Sir Keir Starmer brit miniszterelnök nem sokkal korábban, a Downing Street-i kormányfői hivatalban tartott kedd esti sajtótájékoztatóján még nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy London hajlandó-e katonai erővel Izrael védelmére kelni, és ha igen, ez megtörtént-e a keddi iráni rakétatámadás idején.

Starmer csak annyit mondott, hogy ha lesz bármilyen érdemi közölnivaló ezzel kapcsolatban, azt a kormány „megfelelő időben közzéteszi”. Ő is kijelentette ugyanakkor, hogy Nagy-Britannia támogatja Izrael jogát az önvédelemhez.

Amikor Irán április közepén több száz drónt és rakétát indított Izrael ellen, annak a támadásnak az elhárításában a brit királyi légierő (RAF) Typhoon típusú harci repülőgépei is részt vettek,

és számos iráni drónt lelőttek.

London a múlt héten 700 fős brit katonai kontingenst vezényelt az RAF ciprusi támaszpontjára. A brit külügyi tárca akkori tájékoztatása szerint a kontingens parancsnoksága készenléti terveket állít össze „lehetséges forgatókönyvek egész sorának megvalósulása esetére”.

Miután Izrael szárazföldi offenzívát indított hétfőn Libanon ellen, Irán nagyszabású rakétatámadással válaszolt Izrael lépésére kedden kora este. A helyi sajtó szerint Irán több mint száz rakétát lőtt ki Izrael felé, szinte az egész országban szólnak a szirénák. Washington bejelentette, hogy az amerikai légierő segíteni fog Izraelnek elfogni az iráni rakétákat.

Légvédelmi szirénák és robbanások hangját lehetett hallani Jeruzsálemben és a Jordán folyó völgye felett, miután az izraeli hatóságok felszólították a lakosságot, hogy húzódjon biztonságba az óvóhelyeken.

A Reuters hírügynökség újságírói a szomszédos Jordánia egén elfogott és megsemmisített rakétákról számoltak be. Izrael, Irak és Jordánia is a történtek miatt haladéktalanul felfüggesztette a légi közlekedést légterében.

Az izraeli katonai rádió közlése szerint csaknem kétszáz rakétát lőtt ki Irán Izrael ellen.

Az iráni állami televízióban az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) nyilatkozatát közvetítve megerősítették, hogy több tucat rakétát lőttek ki Izraelre kedden kora este.

Az Iszlám Köztársaság elit alakulata egyben figyelmeztetett, hogy amennyiben Izrael válaszcsapásra szánja el magát, Teherán válasza még pusztítóbb lesz.

Az izraeli hadsereg életmentő utasításokat küldött ki a civileknek

Az izraeli belügyi parancsnokság (IDF) életmentő utasításokat tartalmazó szöveges üzeneteket küldött az Izrael egyes területein élő embereknek, arra utasítva őket, hogy menjenek védett területekre. Daniel Hagari, az IDF szóvivője egy videós nyilatkozatban azt üzeni az embereknek, hogy menjenek a környékükön lévő legbiztonságosabb védett helyre, és várják meg a további utasításokat.

„Izrael légvédelmi rendszere teljes mértékben működőképes”

– tette hozzá Hagari.

Joe Biden amerikai elnök az X-en közölte, hogy az Egyesült Államok kész segíteni Izraelnek, hogy megvédje magát az iráni rakétacsapásokkal szemben.

A légitámadással egy időben terrortámadást is végrehajtottak Tel-Avivban, a lövöldözésben négyen haltak meg. A halálos áldozatok mellett további hét ember megsebesült a támadásban. A rendőrség szerint terrortámadás történt, a két elkövetőt semlegesítették.

Több nyugati ország azonnali távozásra szólította fel állampolgárait Libanonból, és új vészhelyzeti tervek kidolgozásán dolgozik evakuálás megszervezésére, miután Izrael „korlátozott hadműveletet” indított a Hezbollah síita milícia ellen.

Noha Törökország is felajánlotta létesítményeit, a korábbi tapasztalatok, illetve földrajzi elhelyezkedése alapján az evakuálási folyamatok központja minden bizonnyal Ciprus lesz. Az Európai Unió Közel-Kelethez legközelebbi fekvő tagállamába 2006-ban mintegy 60 ezer embert menekítettek ki Libanonból, a Hezbollah és Izrael között akkor zajló háború elől.

Mivel a bejrúti nemzetközi repülőteret egyelőre nem zárták le a harcok miatt, néhány ország bérelt repülőgépekkel segíti állampolgárai távozását Libanonból.

Más tervek szerint tengeri úton szállítanák a külföldieket és családjaikat Ciprusra, ami egyszerre nagyobb embercsoportok kimenekítését teszi lehetővé.

Ausztrália arra szólította fel az országban tartózkodó mintegy 15 ezer állampolgárát, hogy hagyják el a fővárost, amíg a bejrúti repülőtér működik. A kanadai hatóságokkal közösen kialakított vészhelyzeti tervek között azonban a tengeri úton történő evakuálás is szerepel, így egy kereskedelmi hajózási vállalattal kötött megegyezés alapján naponta ezer kanadai és ausztrál állampolgárt szállítanának Ciprusra Libanonból.

Franciaország már több hónapja kidolgozta stratégiáját állampolgárai kimenekítésére, evakuálási parancsot azonban még adtak ki. Párizs jelenlegi vészhelyzeti terveinek középpontjában Ciprus és a bejrúti repülőtér áll, de tárgyalnak a Törökországon keresztül történő evakuálásról is. Egy francia hadihajó már a térségben van, egy helikopterhordozó pedig a következő napokban érkezik a Földközi-tenger keleti részére, arra az esetre, ha döntés születik a külföldi állampolgárok evakuálásáról – közölte kedden a francia hadsereg szóvivője.

Németország légi úton már evakuálta Libanonból a nagykövetségi dolgozók családjait és az egészségügyileg veszélyeztetett német állampolgárokat,

valamint támogatásáról biztosította a távozni szándékozó többi állampolgárát is – áll a német külügyminisztérium és a védelmi minisztérium hétfőn kiadott közös közleményében.

Nagy-Britannia azonnali távozásra szólította fel állampolgárait Libanonból és mintegy 700 katonát vezényelt Ciprusra, ahol két katonai támaszpontja is van, valamint két hadihajója is a térségben tartózkodik. A brit kormány továbbá bérelt egy repülőgépet is, amely szerdától közvetlenül Londonba szállítja a távozó briteket.

Olaszország megerősítette a biztonsági személyzetet bejrúti nagykövetségén, Antonio Tajani külügyminiszter pedig ismételten arra kérte az olasz állampolgárokat, hogy sürgősen hagyják el az országot, valamint biztosítékokat kért Izraeltől, hogy a térségben nem éri támadás a békefenntartó műveletekben részt vevő olasz katonákat.

Washington katonákat vezényelt Ciprusra, hogy – felkészülve minden lehetséges forgatókönyvre – segítsék az amerikaiak evakuálását Libanonból.

Repülőgépet bérelt a brit kormány a Libanonban tartózkodó brit állampolgárok elszállítására.

A londoni külügyminisztérium kedd hajnali bejelentése szerint a repülőgép szerdán száll fel a bejrúti nemzetközi repülőtérről. A tárca szerint az esetleges további charterjáratokról az igényektől és a térség biztonsági helyzetétől függően döntenek majd. A szerdán induló repülőgépre brit állampolgárok és házastársuk vagy élettársuk, illetve 18 évnél fiatalabb gyerekeik szállhatnak fel.

A brit kormány az Irán által támogatott libanoni Hezbollah síita milícia és Izrael fegyveres konfliktusának fellángolása után azonnal felszólította a Libanonban tartózkodó brit állampolgárokat a haladéktalan távozásra, és ennek elősegítésére bérelt most egy repülőgépet.

A minisztérium szerint szükség esetére a brit királyi légierő (RAF) is készenlétben tart repülőgépeket és szállító helikoptereket.

London a múlt héten 700 fős brit katonai kontingenst vezényelt Ciprusra, és az alakulathoz a brit határrendészet és a külügyminisztérium illetékesei is csatlakoztak.

A külügyi tárca akkori tájékoztatása szerint a kontingens parancsnoksága készenléti terveket állít össze „lehetséges forgatókönyvek egész sorának megvalósulása esetére”. A brit légierő legnagyobb térségi támaszpontja a ciprusi Akrotiriben működik.

Nagy-Britannia ezen a támaszponton eddig is jelentős létszámú katonai és diplomáciai személyzetet állomásoztatott, emellett a Földközi-tenger keleti medencéjében tartózkodik két brit hadihajó is.