Ismét nagy hatótávolságú fegyverek bevetéséről tárgyalnak

Az amerikai, francia, német és brit vezetők kötelezik magukat, hogy továbbra is támogatják Ukrajnát a nemzetközi jogon – így az ENSZ Alapokmányán –, valamint a szuverenitáson és területi épségen alapuló, igazságos és tartós békére irányuló erőfeszítéseiben – közölték a vezetők pénteken Berlinben a Joe Biden amerikai elnök németországi villámlátogatása alkalmából tartott találkozójuk után.

Keir Starmer brit miniszterelnök, Joe Biden amerikai elnök, Olaf Scolz német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő Berlinben Fotó: dpa 

Joe Biden felszólította a Nyugatot, hogy továbbra is támogassa Ukrajnát az orosz–ukrán háborúban, tekintettel a kemény télre. Biden ezt azután mondta újságíróknak, hogy zárt ajtók mögött tárgyalt Olaf Scholz német kancellárral egynapos berlini látogatása során, amelynek célja az ukrajnai helyzet és az eszkalálódó közel-keleti konfliktus megvitatása volt. 

Biden közleményében előzőleg leszögezte, hogy az Ukrajnának küldött katonai támogatás növeléséről és a polgári energetikai infrastruktúrának a befagyasztott orosz kinnlevőségek feloldásának terhére történő megerősítéséről fog tárgyalni Olaf Scholzcal, és szó lesz a közel-keleti konfliktusról is. Indulása előtt Biden újságíróknak elmondta, hogy nincs egyetértés a nagy hatótávolságú fegyverek Ukrajna részére történő átadásáról, amelyeket Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hónapok óta sürget, hogy mélységi csapásokat tudjon mérni Oroszország területére. Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök péntek délután csatlakozott Bidenhez és Scholzhoz. A tárgyalás fő témája az volt, hogyan tudnának véget vetni a harcoknak, miközben Oroszország előrenyomul Kelet-Ukrajnában. 

A vezetők megvitatták a gázai tűzszünetnek, az izraeli túszok azonnali elengedésének, valamint a humanitárius segélyek palesztin területre történő bejuttatásának kérdését is – közölte Keir Starmer. Hozzátette: „A világ nem fog tovább tűrni semmilyen mentséget a humanitárius segítség kérdésében”.

Az ukrán elnök többször beszélt Ukrajna úgynevezett győzelmi tervéről, amelyben hangsúlyozta, hogy a NATO-hoz való azonnali csatlakozás Ukrajna védelmének kulcsfontosságú eleme. A terv öt pontot foglal magában, köztük az Ukrajna biztonságának megerősítésére irányuló nemzetközi garanciákat, valamint azt, hogy Ukrajnának engedélyezzék a fegyveres akciókat orosz területen. Zelenszkij szerint a terv végrehajtása véget vethetne az orosz–ukrán konfliktusnak, és megakadályozná Oroszország további katonai agresszióját.

– tette közzé közösségi oldalán el a tanács mai ülésén mondott beszédét az ukrán elnök.

– fordult az uniós döntéshozókhoz.

Volodimir Zelenszkij arról is beszélt, hogy a béke „nemcsak Ukrajnát, hanem a balti államokat, Skandináviát, Lengyelországot és a Balkánt is megvédi, mindazokat a régiókat, amelyeket Oroszország célba vett.”

– zárta szavait.

Észak-Korea 12 ezer katonájával, ezen belül egy különleges műveleti egységgel támogatja Oroszországot ukrajnai háborújában; a négy dandárba szervezett kontingens vezénylése megkezdődött, a csapatok egy része már Oroszországban van – közölte pénteken a dél-koreai hírszerzés (NIS).

A NIS szerint orosz hadihajók a különleges műveleti egységek mintegy 1500 katonáját október 8. és 13. között Vlagyivosztokba szállították továbbképzésre, és hamarosan további egységek átszállítása várható.

A jelenleg Vlagyivosztokban vagy már Oroszország más távol-keleti bázisain, például Uszurijszkban, Habarovszkban, Blagovescsenszkben szolgálatot teljesítő észak-koreai katonák orosz katonai egyenruhát, fegyvereket és hamis orosz személyazonosító okmányt kaptak – közölte a NIS.

Honlapján a hírszerzés olyan műholdas fotókat és egyéb felvételeket tett közzé, amelyeken állítása szerint az észak-koreai csapatok kikötőbe szállítása és a továbbszállításukra oda vezényelt orosz hadihajók láthatók.

Jun Szogjol dél-koreai elnök hivatalának közvetlenül a hírszerzés jelentését megelőzően kiadott közleménye szerint az ukrajnai háborúban Moszkva oldalán bevetni szánt észak-koreai katonák nagy valószínűséggel már Oroszországban állomásoznak, Szöul pedig minden rendelkezésére álló eszközzel reagálni fog az orosz-észak-koreai katonai együttműködés újabb fejleményeire. Az államfő a nap folyamán rendkívüli biztonsági ülést hívott össze, hogy a hírszerzés, a hadsereg és a nemzetbiztonsági hivatal vezető tisztségviselőivel megvitassák az észak-koreai katonák lehetséges ukrajnai bevetésére adandó válaszlépéseket.

Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint Dél-Korea és szövetségesei az észak-koreai katonák Oroszországba vezénylését annak előkészületeitől kezdve nyomon követték.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön közölte, hogy hírszerzési jelentések szerint Észak-Korea mintegy tízezer katonát képez ki Oroszország támogatására az ukrajnai háborúban, és bár ezen erőik Oroszországba szállítása még nem történt meg, már jelen van bizonyos számú észak-koreai taktikai személyzet az oroszok által megszállt ukrán területen.

Mark Rutte, a NATO főtitkára szerint a szövetségnek egyelőre nincs bizonyítéka arra, hogy észak-koreai katonák részt vennének az ukrajnai harcokban.

Peter Stano, az Európai Unió egyik szóvivője a dél-koreai jelentésre reagálva azt mondta: az EU figyelemmel kíséri az orosz-észak-koreai kapcsolatok alakulását, és kész újabb szankciókat bevezetni a két ország ellen, ha igaz, amit a dél-koreai hírszerzés közölt.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő korábban „újabb álhírnek” minősítette az észak-koreai katonák oroszországi tartózkodásáról szóló híreket.

Az orosz hadsereg 501, nagyrészt a kelet-ukrajnai fronton elesett ukrán katona holttestét adta át Ukrajnának – jelentette be pénteken a hadifoglyok ügyeiért felelős ukrán kormányzati központ.

A központ Telegram csatornáján kiadott közlemény szerint az elesett katonák többségét, 382 holttestet Donyeck megyéből, azon belül a februárban orosz kézre került bányaváros, Avgyijivka körzetéből szállították haza. Egyúttal köszönetet mondtak a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC), valamint a hazaszállítás megszervezésében szintén szerepet vállaló más kormányzati intézmények és az ukrán hadsereg segítségéért. Hozzátették, hogy a sikeres hazaszállítást követően igazságügyi orvosszakértők bevonásával kezdődhet meg a holttestek azonosítása, majd visszajuttatása családjukhoz.