Húszezer palesztin civilt telepítettek ki Gáza északi részéből

Húszezer gázai palesztin civilt evakuáltak a Gázai övezet északi részén Dzsabália körzetéből, az izraeli erők őrizetbe vettek százötven palesztin fegyverest az iszlamista Hamász szervezet elleni újabb hadjáratban – jelentette be az izraeli hadsereg (IDF) szerdán.

A közlés szerint noha a Hamász megpróbálta megakadályozni a civilek evakuálását, „megengedte a civileknek, hogy védelmük érdekében biztonságos módon és szervezett útvonalakon távozzanak”.

Az IDF azt is közölte, hogy kapcsolatban áll a nemzetközi közösséggel és a gázai egészségügyi szervekkel annak érdekében, hogy fenntartsák a kórházak sürgősségi osztályainak folyamatos működését. Átadják a szükséges orvosi felszereléseket, és a katonai helyzettől függően gondoskodnak az üzemanyag-ellátásról, valamint evakuálják a személyzetet és a betegeket.

Az izraeli hadsereg olyan, a Gázai övezetben talált dokumentumokról is beszámolt, melyek szerint az al-Dzsazíra arab hírhálózat hat újságírója a Hamász és az Iszlám Dzsihád terrorszervezetekben tevékenykedett.

Szerdán is több hullámban lőttek rakétákat és drónokat Libanonból izraeli területre, reggel egy Irakból indított drónt is megsemmisítettek Eilatnál. A Hezbollah, az Irán támogatását élvező libanoni síita fegyveres szervezet azt közölte, hogy egy Haifa melletti katonai létesítményt támadott Izraelben.

A Hezbollah Észak-Izrael elleni egyik támadásában, Naharíja városban egy repeszlövedék közepesen megsebesített a fején egy ötven év körüli férfit – jelentette az izraeli mentőszolgálat.

Az Izrael és Hamász közötti háború tönkretette a palesztin gazdaságot, a Gázai övezet életminőségi mutatóit 70 évvel visszavetette, a lakosság csaknem egészét mélyszegénységbe taszította – hívta fel a figyelmet kedden az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP).

A közel-keleti háború gazdasági, társadalmi és környezeti hatásairól szóló tanulmányt ismertetve az UNDP-nek a palesztin nép megsegítéséért felelős helyettes különmegbízottja, Chitose Noguchi hozzátette, hogy a palesztin területek – a Gázai övezet és az Izrael által megszállt Ciszjordánia – gazdasági teljesítménye az egy évvel ezelőtti izraeli invázióhoz képest mára 35 százalékkal csökkent.

Egyes mérések szerint a Gázai övezet lakossága körében a háború következtében a szegénység aránya megközelíti a 100 százalékot, a munkanélküliségi ráta pedig 80 százalékos – nyilatkozta Noguchi.

„A palesztin állam példátlan mértékű visszaesésen megy át”– mondta az ENSZ genfi sajtótájékoztatóján a Deir-al-Balahból néha recsegő vonalon keresztül becsatlakozó Noguchi.

„Becslések szerint a Gázai övezetben 70 évvel vetette vissza a fejlődést, egészen az 1955-ös szintig”.

Még optimális körülmények között is, ha a nemzetközi segélyek a jelenlegi szinten maradnának és akadálytalanul megérkeznének Gázába és Ciszjordániába, akkor is legalább egy évtizedbe telne, amíg a gazdaság teljesítménye visszaállna a háború előtti szintre – tette hozzá.

A jelentés szerint mintegy 3,3 millió palesztin, köztük 2,3 millió gázai lakos és 1,5 millió gyermek szorul sürgős humanitárius segítségre.

A megrongálódott infrastruktúra helyreállítási költségei elérhetik a 18,5 milliárd dollárt, ami a palesztin területek majdnem teljes 2022. évi gazdasági teljesítményének felel meg.

A jelentés szerint szeptember végén 625 ezer gázai diáknak nem volt hozzáférése az oktatáshoz, az iskolaépületek 93 százaléka súlyosan megrongálódott.

Hasonló a helyzet az egészségügyben is. Szeptember végéig 986 egészségügyi dolgozót öltek meg, és az egészségügyi alapellátási intézmények kevesebb, mint fele volt akárcsak részben működőképes is.

Újabb súlyos izraeli légitámadás érte a libanoni fővárost, a legnagyobb állami kórház közelében, és tizenhárom ember – köztük egy gyermek – meghalt, további 57 pedig megsebesült – derül ki a libanoni egészségügyi minisztérium friss adataiból.

A Rafík Haríri Kórházban is kisebb károk keletkeztek az AFP francia hírügynökség helyszínen tartózkodó fotósa szerint.

A kórház Bejrút déli külvárosának peremén található, az Irán-barát Hezbollah síita szervezet egyik fellegvárában, amelyet Izrael hetek óta intenzíven bombáz.

„A legfrissebb adatok szerint az izraeli ellenség támadásában a Haríri kórház közelében lévő Dzsnah körzetben 13 ember, köztük egy gyermek vesztette életét, a sebesültek száma pedig 57, közülük 17-et kórházba kellett szállítani,

és ezek közül is heten válságos állapotban vannak” – közölte a tárca.

Az izraeli hadsereg hétfőn bejelentette, hogy 24 óra alatt a Hezbollah libanoni síita szervezet mintegy háromszáz létesítményét támadta, miután a szervezet elleni offenzíváját kiterjesztette annak pénzügyi rendszerére, konkrétan a hozzá kötődő bankhálózatra is.

Az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala hétfőn elítélte a civil létesítményekben okozott „jelentős károkat”, amelyeket a Hezbollah bankhálózata elleni bombázás okozott.

Az AFP hivatalos adatokon alapuló számítása szerint legkevesebb 1489 ember vesztette életét Libanonban szeptember 23-óta, amikor is az izraeli támadások intenzívebbé váltak.

A Gázai övezetben a Hamász iszlamista terrorszervezet ellen, és a Libanonban az Irán támogatta síita Hezbollah milícia ellen folytatott háborúról és azok után várható rendezésről tárgyalt Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Jeruzsálemben. A két és fél órás, a miniszterelnöki hivatal közleményében barátságosnak és eredményesnek nevezett találkozón felvetődött az iráni fenyegetés és az azzal szembeni összefogás kérdése.

Netanjahu a közlemény szerint tájékoztatta Blinkent a libanoni helyzetről, az amerikai külügyminiszter pedig az Egyesült Államok mély megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy a Hezbollahon keresztül Irán kísérletet tett Izrael miniszterelnökének megsemmisítésére.

Netanjahu beszélt a Hamász elleni gázai harc előrehaladásáról, valamint Izrael erőfeszítéseiről az összes elhurcolt túsz hazahozatalára. Megvitatták a háború utáni gázai kormányzás kérdését, amelyről Netanjahu bemutatta álláspontját.

Blinken arra buzdította az izraeli kormányfőt, hogy „használja ki” Jahja esz-Szinvár Hamász vezér halálát, és kösse meg a gázai fegyverszünetet, dolgozzon a túszok szabadon bocsátását célzó egyezségén, és sürgette, hogy engedjen be több segélyt Gázába – mondta Matthew Miller, a külügyminisztérium szóvivője a találkozó befejezése után.

Miller szerint „Blinken hangsúlyozta, hogy ki kell aknázni Izrael sikeres fellépését Jahja esz-Szinvár ellen azáltal, hogy biztosítják az összes túsz szabadon bocsátását és a gázai konfliktus lezárását oly módon, hogy az izraeliek és palesztinok számára is tartós biztonságot nyújtson”.