Elektromos rollerrel sem szabad ittas állapotban közlekedni!

A bírói gyakorlat egyértelmű: az elektromos roller gépi meghajtású járműnek minősül, így azzal is elkövethető az ittas járművezetés – közölte a Fővárosi Ítélőtábla büntető kollégiumának vezetője a táblabíróság keddi médiaklubjában.

Ujvári Ákos elmondta, egy 2024 nyarán készült felmérés szerint százezer elektromos roller van Magyarországon.

Hozzátette: az elektromos roller nem szerepel a KRESZ függelékében felsorolt járművek között, azokra nincs meghatározva sebességhatár, nincsenek tisztázva kivilágításának szabályai és a különböző biztonsági berendezések sincsenek meghatározva, ennek ellenére a bírói gyakorlat egyértelmű abban, hogy az ittas járművezetés elektromos rollerrel elkövethető.

A büntetőjog fogalomrendszerében a gépi meghajtású jármű jelentése egységes és tisztázott: gépi meghajtású jármű minden olyan jármű, amit beépített erőgép hajt. Mivel az elektromos roller a közúti forgalomban használt, alapvetően személyszállításra szolgáló eszköz, amelyet akkumulátorral beépített erőgép hajt, így elkövethető vele az ittas járművezetés – emelte ki.

Hozzátette:

a KRESZ alapvető rendelkezése a „ne veszélyeztess!” elv,

amely minden közlekedési résztvevőre vonatkozik, és „akkor lép be” a bírói gyakorlat szerint, ha egy adott, a közlekedést veszélyeztető magatartásra nincs részletszabály.

Példaként említette, hogy ha az elektromos rollert vezető súlyos testi sértést okoz másnak, akkor testi épség elleni bűncselekmény miatt vonható felelősségre. Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke a médiaklubban a kötelesrésszel kapcsolatos szabályokat ismertette.

Elmondta, a kötelesrész az örökhagyó legközelebbi hozzátartozójának és házastársának a hagyatékból való minimumrészesedést jelenti, és akkor jut szerephez, ha az örökhagyó a végrendeletben kizárta a törvényes öröklésből a legközelebbi törvényes örököseit, vagy ha nincs hagyaték, mert életében ingyenes adománnyal felszámolta a leendő hagyatékot.

Felhívta a figyelmet arra: a kötelesrész iránti igény öt év alatt elévül, és minden, arra jogosult önállóan kérheti igénye érvényesítését a bíróságtól. Azonban nem részesülhet a kötelesrészből az, akit az örökhagyó érvényesen, azaz tartalmilag és formailag hatályos végrendeletben kitagadott.

Ribai Csilla kiemelte: csak a polgári törvénykönyvben rögzített tíz ok miatt lehet valakit kitagadni, és csak akkor, ha azok valósak.
Kitagadási ok például a jogosult végrehajtandó szabadságvesztés büntetése, amelyet még nem töltött ki, azaz érvényesen ki lehet tagadni valakit, ha gondatlanságból elkövetett közúti baleset okozása miatt fogházbüntetést tölt.

Kitagadási ok az is, ha a kötelesrészre jogosult a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak erre szüksége lett volna, de például nagykorú leszármazó durva hálátlanság miatt is kitagadható, ahogyan akkor is, ha az örökhagyó életére tör, a sérelmére bűncselekményt követ el, vagy akadályozza a szabad végakarat kinyilvánítását – sorolta.

Az ítélőtábla elnöke ugyanakkor jelezte: ha az örökhagyó a halála előtt megbocsátott a kitagadottnak, akkor az részesülhet a kötelesrészben.

A kötelesrész mértékéről azt mondta, a jogosultat annak a harmada illeti meg, amit a törvényes örökösök kapnának. A kötelesrész két részből tevődik össze: a hagyatéki vagyon tiszta és az örökhagyó által bárkinek juttatott ajándék tiszta értékéből.

A teljes hagyatéki vagyonból azonban a hagyatéki tartozást – például a temetési költség, a hagyaték megszerzésével kapcsolatos költség, a hagyatékátadás költsége, az örökhagyó tartozásai – le kell vonni.

Az ingyenes ajándékot a juttatáskori értéken kell számításba venni, kivéve, ha ez súlyosan méltánytalan a feleknek, például azért, mert az ingatlan értéke az ajándékozás óta jelentősen nőtt – ismertette Ribai Csilla. A Fővárosi Ítélőtábla médiaklubjának előadása elérhető és újranézhető az ítélőtábla Youtube-csatornáján.

Július közepe óta kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) kell kötni a mikromobilitási eszközökre. Azokra az elektromos rollerekre, amelyek saját tömege meghaladja a 25 kilogrammot, és a sebessége eléri az óránkénti 14 kilométert. Abban az esetben is meg kell kötni a biztosítást, ha az eszköz saját tömege nem éri el a 25 kilogrammot, de a sebessége meghaladja az óránkénti 25 kilométert. Az első néhány hétben négyezer szerződést értékesítettek, ami a várakozásoknak megfelelő szám.  De ez még csak a kezdet.

A becslések szerint körülbelül 30-40 ezer elektromosan hajtott eszközre kellene biztosítást kötni

Mivel az eszközöknek nincs alvázszáma, rendszámtáblája, sem egyéb megkülönböztető jegye, így amíg az üzembentartó nem használja a rollert a forgalomban, addig nem is szükséges megkötni a biztosítást.

Díjbefolyásoló tényező, hogy a biztosított fővárosi vagy vidéki lakó – a szerződéskötések 80 százaléka nem a fővárosból került ki eddig. Kellenek természetesen a biztosított adatai, továbbá az elektromos eszköz neve és gyártási típusa. Egy elektromos rolleren egy ember utazhat, és alkohol fogyasztása is tilos, ezeket egyébként már a KRESZ is tartalmazza. Ellenkező ezekben az esetekben nem fizet a biztosító, ugyanúgy, mint egy személygépkocsi esetében.

Havonta 25-30 olyan baleset történik ezekkel az eszközökkel, ahol rendőri intézkedés is szükséges.

A balesetek 70-80 százalékánál felmerül az alkoholfogyasztás, és az esetek 90 százalékában a rolleres a vétkes fél.

A balesetet okozók 80 százaléka magyar állampolgár, nem pedig külföldi turista.

Fontos tudni, hogy a környező országok szigorúbbak már e téren, így ha valaki külföldi utazásra magával viszi az elektromos rollert, mindenképpen érdemes tájékozódnia az adott ország közlekedési szabályairól.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) felidézte: a legfrissebb rendőrségi adatok szerint az év első hat hónapjában 319, személyi sérüléssel is járó baleset okozói vagy elszenvedői voltak az e-rollereket használók.

A szövetség felhívta a figyelmet arra, hogy az e-rollerrel közlekedők több mint kétszer annyi balesetet okoztak, mint amennyinek a károsultjai voltak.

Ez a Mabisz szerint jelzi, hogy az e-rolleresek közlekedési kultúrája, illetve KRESZ-ismeretei is elmaradnak a közúti forgalomban járművel résztvevők általános ismereteitől. A legtöbb, 117 baleset Budapesten történt, csaknem ötször annyi, mint a második helyezett Pest vármegyében, és a fővárosban közel két és félszer annyi károkozó e-rolleres volt, mint károsult.

Az új járművek beillesztése a KRESZ-be, a közben felmerülő kérdések tisztázása a közúti forgalom szempontjából időigényes folyamat, amely jelenleg is tart, e folyamat részeként vezették be, hogy egyes "mikromobilitási" eszközökre kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) kell kötni.